Milojević: Szabadka polgármesterének korlátoltak a kapacitásai

Rossz irányba tart a vajdasági magyarság, Szabadka városának költségvetése irreális, a polgármestert pedig korlátozott képességei akadályozzák abban, hogy teendőit megfelelően ellássa, többek között ezek az állítások hangoztak el kedden a Szabadka Polgári Mozgalma és a Magyar Mozgalom közös évértékelő sajtótájékoztatóján.

Maglai Jenő, az SZPM vezetője emlékeztetett az idei,  specifikus körülmények között lebonyolított választásokra, és kiemelte, hogy ez a szervezet maradt az egyetlen ellenzéki csoportosulás Szabadkán, amelynek sikerült bejutnia a városi képviselő-testületbe és frakciót is alakíthatott.

– Nagyon szomorú, hogy úgy Szabadkán, mint országosan is, 2020-ban gyakorlatilag eltűnt az ellenzék. Köztársasági szinten egypártivá vált a parlament, oda az SNS és annak szatelitpártjai jutottak be. Néhány ritka kivételt leszámítva, mint amilyen például Szabadka, ugyanez a helyzet a helyi önkormányzatokban is – mutatott rá Maglai és hozzátette, ezáltal Szerbiában a demokrácia jelentősen csorbult.

A politikus szerint a hatalom rosszul kezeli a járványt, az egészségügyi- és oktatási rendszer pedig teljesen összeomlott. Maglai Jenő emlékeztetett, hogy SzabadkaPolgári Mozgalma már tavaly és tavalyelőtt is figyelmeztetett, hogy a 8-9 milliárd dináros városi költségvetés – amit a hatalmi pártok elfogadtak és történelminek neveztek, majd többször módosítottak – irreális, és hogy a büdzsé az idei évre közelítette meg a reális, 6,5 milliárd dináros összeget.

– Ez a 6,5 milliárd is nagyrészt inkább egy kívánság-revü, a valóságban egy 5 milliárd dináros költségvetéssel számolhatunk, mert annyi a város reális bevétele – mutatott rá Maglai, és kiemelte:

Nem vagyok meggyőződve, és nem vagyok optimista, hogy a köztársaságból és a tartományból komolyabb összegeket kap majd a város. Tavaly és tavalyelőtt is nagyok voltak az ígéretek, de végül sokkal kevesebb pénz érkezett. Úgy gondolom, ez most sem lesz másképp, hiszen evidens, hogy a köztársasági költségvetésben is hatalmas a deficit. Szabadka pedig több évtized után ma ott tart, hogy az év végén 4 millió euró a költségvetési hiány.

Az SZPM vezetője rámutatott, hogy a város irányítását illetően folyamatosság tapasztalható, hiszen továbbra is a Szerb Haladó Párt és a Vajdasági Magyar Szövetség kezében van a hatalom, és mindaz a rossz, ami korábban jelen volt, megmaradt: a pártalapú foglalkoztatás és a korrupció. Maglai kiemelte, hogy a szabadkai gyógyszertárat nem kellett volna magánosítani. A politikus azt mondta, a Népszínház felújítását illetően is szkeptikus, hiszen Bogdan Laban korábbi polgármester megígérte, hogy 2020 végéig 100 százalékban elkészül. Maglai Jenő szerint ugyanilyen folyamatosság érhető tetten köztársasági szinten is, „az apokalipszis lovasai a kilencvenes évekből ismét hatalmon vannak”, ezért az országban sem várható semmilyen javulás.

– Azt gondolom, hogy a 2021 rosszabb év lesz, mint a 2020-as volt, mert a hatalmon lévők – sem országos, sem helyi szinten – nem rendelkeznek az irányításhoz szükséges kapacitásokkal – fogalmazott a politikus.

Maglai beharangozta, hogy a járvány után nagy hangsúlyt fektetnek majd Szabadka Polgári Mozgalmának megerősítésére.

Jelica Santrač, a Szerbiai Demokrata Párt (DSS) szabadkai szervezetének elnöke, aki ugyancsak tagja az SZPM önkormányzati frakciójának, kiemelte, hogy sajnos a választások során a polgárok nem ismerték fel a valódi ellenzéket.

– Mi kevesen vagyunk a helyi képviselő-testületben, de oroszlánként harcolunk. A jövőben is küzdeni fogunk és következetesek maradunk. Azon dolgozunk, hogy tömegesebbé, erősebbé váljunk – mondta Santrač, aki szerint a hatalom a száz euróval, majd a nyugdíjasoknak folyósított ötezer dinárral csak megalázta a polgárokat.

Jelica Santrač azoknak a polgároknak is üzent, akik a haladókra és a VMSZ-re szavaztak:

Gondolkodjanak el, vajon megkapták-e a pártoktól azt, amit a kampányban ígértek!

– A mi programunk tárgyilagos és reális volt, és biztos vagyok benne, hogy az elmúlt hat hónapban már ötven százalékban megvalósult volna, ha mi kerülünk hatalomra. Nekünk ehhez megvan a tudásunk, a kapacitásunk és a tapasztalatunk is – fogalmazott a DSS szabadkai vezetője és a fiataloknak is üzent, hogy ébredjenek fel a letargiából és legyenek politikailag aktívabbak.

Miroslav Milojević, az SZPM önkormányzati frakcióvezetője is azt hangsúlyozta, hogy a városvezetést egyfajta kontinuitás jellemzi, mivel attól függetlenül, hogy történtek bizonyos személycserék, a politikai program ugyanaz maradt. A város költségvetésével kapcsolatosan úgy fogalmazott, hogy abban egy rendszerhiba van, amit szerinte sem a polgármester, sem a VKT elnöke nem vett észre, ez a hiba pedig az az állítás, hogy a bruttó nemzeti össztermék (GDP) növekedésének mértéke Szerbiában 8,8 százalékos lesz. Milojević rámutatott, hogy hanyatlik a gazdaság, ezért a költségvetésbe befolyó összegek is csökkennek, így a tervezett büdzsé nem megvalósítható, amit hamarosan módosítani kell majd. A frakcióvezető a VKT ülésen is azt hangoztatta, hogy a költségvetést nagyjából egymilliárd dinárral méretezték túl.

– A polgármesteri intézmény, és a tisztséget jelenleg betöltő személy iránti maximális tisztelet mellett is ki kell jelenteni, hogy már az elmúlt fél évben, megnyilatkozásai alapján megmutatkozott, hogy a város vezetését illetően csak korlátolt kapacitásokkal rendelkezik – húzta alá Milojević:

Szabadka polgármestere, összhangban iskolai végzettségével, csak limitált kapacitásokkal rendelkezik. Maglai Jenő ezt már a szószékről is elmondta, de évek óta, vagy talán már két évtizede köztudott, hogy Stevan Bakić vásárolta diplomáit

– monda Miroslav Milojević és hozzátette, a városvezetésnek nincs víziója Szabadka jövőjét illetően, és reményét fejezte ki, hogy mindezek miatt hamarosan változás áll be a közgondolkodásban, ez pedig hatalomváltást fog eredményezni.

A sajtótájékoztatón Sövény Ferenc, a Magyar Mozgalom nemrégiben megválasztott elnöke a vajdasági magyarság szempontjából értékelte a 2020-as évet. Bevezetőjében elmondta, hogy a koronavírus-járvány miatti válság az államapparátus olyan szervezési problémáit is felszínre hozta, melyek korábban rejtve voltak. Mint fogalmazott, a kapkodva meghozott, majd többször szigorított intézkedések során, tavasszal, amikor a 65 évnél idősebbeket bezárták, akkor a róluk való gondoskodást az arra illetékes állami intézmények helyett, a politikai pártok önkényesen a kezükbe vették és kampánycélokra használták.

– Amikor világossá vált, hogy a járvány nem egy rövidtávú probléma lesz, a későbbi gazdasági következményektől tartva a hatalmi pártok minden áron igyekeztek a választásokat megtartani, még olyan áron is, hogy ezzel a polgárok egészségét veszélyeztették – mutatott rá Sövény és hozzátette, ennek az egyik következménye az lett, hogy már maguk a polgárok sem hiszik el a kormány által közölt hivatalos járványügyi adatokat.

A vajdasági magyarság szempontjából két legfontosabb dolog – a szülőföldön való boldogulás és az európai integráció – tekintetében az idén semmilyen pozitív előrelépés nem történt

– hangsúlyozta a Magyar Mozgalom elnöke.

– A szülőföldön boldogulásunkat a mindenkori magyar kormány eddig is támogatta, főleg a művelődés és az oktatás tekintetében. Négy évvel ezelőtt, 2016-ban egy igen nagy volumenű gazdaságfejlesztési programba kezdet bele a magyar állam, amihez nagy reményeket fűztek, hogy az majd visszafordítja a vajdasági magyarság lélekszámának negatív alakulását. Négy év után kijelenthetjük, hogy ez nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ugyanis az nem megfelelő módon, és nem a megfelelő célok mentén történt. Elsődlegesen ugyanis nem az emberek minél nagyobb számban való itthon maradását segítette elő, hanem egyre inkább hangsúlyossá vált az a függő viszony, hogy aki nem áll közel a magyar hatalmi párthoz, nem számíthat támogatásra, a pályázatokon negatív elbírálásban részesül – mutatott rá Sövény és hozzátette, olyan, nagy volumenű projektumok megvalósítása is elkezdődött, amelyek megtérülése igencsak megkérdőjelezhető. Eurómilliók vándoroltak olyan nagyvállalkozók zsebébe, akikről kétséges, hogy mennyire sikeresen tudják hasznosítani ezeket a pénzeket.

Négy év pénzosztás után is az mondható el, hogy a vajdasági magyarság lélekszáma folyamatosan csökken. Egyre kevesebb az elsős, egyre kevesebben fejezik be itt az iskolát, és egyre többen képzelik el jövőjüket külföldön

– mondta Sövény Ferenc, aki az európai integrációt illetően aláhúzta, hogy száz év kisebbségi lét után sarkalatos pont, hogy a vajdasági magyarság olyan helyzetbe kerüljön, hogy ne csak kulturális értelemben és a kettős állampolgárság révén kapcsolódjon az anyaországhoz, hanem elháruljon a fizikai akadály, vagyis megszűnjön a határ és könnyedén tudjunk átjárni az anyaországba.

– Sajnos, ki kell jelentenünk, hogy ebben a pillanatban az Európai Unió nem szeretne Szerbiával további fejezeteket megnyitni, vagy fokozni az együttműködést, mivel Szerbia nem üti meg azokat a jogállamisági mércéket – a sajtószabadság, vagy a választási feltételek szempontjából – amelyek egy tagjelölt ország számára alapvető elvárások – mutatott rá az MM elnöke majd aláhúzta:

Nagyon sajnálatos, hogy a legnagyobb magyar pártunk ezt a kormányt, amely így viszonyul az Európai Unióhoz, folyamatosan, és kritika nélkül támogatja

– mondta Sövény Ferenc és rámutatott arra is, hogy a koronavírus-járvány során arra is fény derült, hogy a Magyar Nemzeti Tanács gyakorlatilag nem működik, megszűntek azok a programok, amelyekkel az MNT jelen volt a közösség életében, és az gyakorlatilag a VMSZ-hez hűséges szervezetek kifizető helyévé degradálódott.

A Magyar Mozgalom elnöke szerint mindezek miatt a vajdasági magyarság rossz irányba tart.

Sajtótájékoztató a Magyar Mozgalom székházában 2020. december 29-én. A képen balról jobbra: Sövény Ferenc, Miroslav Milojević, Jelica Santrač és Maglai Jenő