Amikor a november 3-i választásokat követő hetekben egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy Joe Biden megnyerte az amerikai elnökválasztást, a német politika és a közvélemény megkönnyebbülten fölsóhajtott.
A németek azt remélik, hogy az Egyesült Államok új elnöke javítani fog a német–amerikai kapcsolatokon. Ezt mutatják a német Allensbachi Demoszkópiai Intézet (Institut für Demoskopie Allensbach) legfrissebb felmérésének eredményei is.
Donald Trump messze a legnépszerűtlenebb amerikai elnök a németek szemében, amióta az Allensbachi Demoszkópiai Intézet az 1960-as évek elején elkezdte vizsgálni az amerikai elnökök népszerűségét Németországban.
Míg John Fitzgerald Kennedyt és Lyndon B. Johnsont a németek elsöprő többsége pozitívan értékelte, a későbbi években néhány amerikai elnököt szkeptikusan ítéltek meg. Jimmy Carter és Ronald Reagan esetében a pozitív és negatív vélemények nagyjából egyensúlyban voltak.
Trump előtt az eddig legnépszerűtlenebb elnök viszont egyértelműen George W. Bush volt: különösen a 2003-as iraki háború miatt, amelyet a németek Gerhard Schröder akkori német kancellár egyöntetű háborúellenes fellépése miatt hevesen elutasítottak.
Trumpot viszont a németek a megválasztásától kezdve nem szívelték. 2016 novemberében a megkérdezettek csupán négy százaléka volt jó véleménnyel a leendő elnökről, míg 85 százaléka teljesen elutasította. Trump megítélése azóta sem változott.
Bidenben jobban bíznak a németek…
Joe Bidenre jóindulattal tekint a német lakosság: 47 százalékuk jó véleménnyel van róla és csak kilenc százaléka ítéli meg negatívan. Biden ugyan nem vált ki olyan nagy lelkesedést a németek körében, mint Barack Obama a 2008-as megválasztása után, de a megítélése nagyjából megegyezik Bill Clintonéval, akire az 1992-es megválasztása után a németek 48 százaléka pozitívan tekintett.
A németek szintúgy kedvelik Kamala Harris alelnököt is. A megkérdezettek csaknem háromnegyede, azaz 74 százaléka azt állította a felmérésben, hogy már korábban is hallott Kamala Harrisról. Közülük az egyértelmű többség, a megkérdezettek 57 százaléka (azaz a lakosság 42 százaléka) azt mondta, hogy jó véleménnyel van az alelnökről. Csak a megkérdezettek három százaléka (azaz a teljes lakosság két százaléka) nem értett egyet ezzel a véleménnyel.
Ezen eredmények fényében nem meglepő, hogy a megkérdezettek kétharmada úgy vélte, hogy Joe Biden alatt javulni fognak a német–amerikai kapcsolatok, és csupán egy százalékuk gondolja úgy, hogy a mostani viszony még tovább fog romlani.
Mi a németek véleménye Amerikáról a világbékét illetően?
Januárban a megkérdezett németek 61 százaléka úgy vélekedett, hogy Amerika jelenti az egyik legnagyobb veszélyt a világbékére, és ebben a megítélésben Amerika megelőzte még Észak-Koreát is (55 százalék)!
Most azonban, Biden megválasztása után már csak a megkérdezettek 26 százaléka vélekedik úgy, hogy továbbra is Amerika a legfenyegetőbb a világbékére.
Egy további érdekes kérdés, hogy Biden elnökségének idején a németek ugyanolyan bizalmat fognak-e táplálni Amerika iránt, mint a korábbi évtizedekben?
1977-et követően, amikor először tették fel ezt a kérdést a németeknek, minden második megkérdezett azt válaszolta, hogy az Egyesült Államok Németország legjobb barátja. Csak sokkal kevesebben, a megkérdezettek mindössze ötöde nevezte Franciaországot Németország legjobb barátjának.
Ez a helyzet a 2003-as iraki válsággal drámai módon megváltozott.
Jelenleg a megkérdezettek alig 11 százaléka felelt úgy, hogy Németország legjobb barátja az Egyesült Államok. A válaszadók többsége inkább Franciaországot helyezi az első helyre.
Továbbá a megkérdezettek 64 százaléka úgy látja, hogy azok a napok, amikor Európa számíthatott Amerika védelmére, végleg elmúltak. Tehát Európának saját magának kell gondoskodnia saját biztonságáról.
Figyelemre méltó a válasz arra a kérdésre is, hogy vajon az Egyesült Államok továbbra is a korlátlan lehetőségek földje, ahol minden egyénnek esélye van arra, hogy meggazdagodjon. 1993-ban a megkérdezettek 40 százaléka értett egyet ezzel a tézissel, ma ez az arány 28 százalékra csökkent.
A hanyatlás még egyértelműbb, amikor arról kérdezték a németeket, hogy létezik-e még egy olyan ország a világon, amely annyira kötelezi el magát újra és újra a demokrácia és a jogállamiság mellett, mint Amerika. 27 évvel ezelőtt a megkérdezettek 40 százaléka azt állította, hogy Amerika áll az első helyen ezen a téren. Ez az arány mára 15 százalékra csökkent.
Még erőteljesebben, 45-ről 14 százalékra esett vissza azoknak az aránya, akik úgy vélik: „Amerika ma az egyetlen megbízható vezető hatalom a világon, amely békét teremthet a világ válságterületein”.
Amerika katonai támogatása mindennek ellenére szükséges
Arra a kérdésre, hogy Németország hogyan képes garantálni a saját biztonságát, a megkérdezettek 72 százaléka – tehát lényegesen többen, mint a korábbi években – azt válaszolta, hogy ez csak az EU erősebb közös kül- és biztonságpolitikájával valósulhat meg.
Azonban a megkérdezettek relatív többsége egyetért Annegret Kramp-Karrenbauer (CDU) német védelmi miniszter kijelentésével, miszerint Németország és Európa nem képesek megvédeni magukat Amerika katonai támogatása nélkül.
Összefoglalva: lényegesen kedvezőtlenebbül ítélik meg a németek az Egyesült Államokat, mint akár harminc évvel ezelőtt. Joe Biden megválasztása ezen némileg változtathat, de az Egyesült Államokról alkotott kép feltehetően még hosszú ideig megfakult marad. Ennek ellenére a németek többsége továbbra is úgy látja, hogy az ország nagyban függ az Egyesült Államok katonai erejétől.
Német–amerikai megítéltetés (Illusztráció: PIxabay)
