A rejtvényfejtők napja azért került február 3-ra, mert 1957-ben ekkor jelent meg először a Füles magazin. A máig létező Füles elsősorban keresztrejtvényei miatt vált kedveltté, de az évek során felzárkóztak a kvízek, logikai feladványok, rajzos fejtörők és a sudoku is.
A keresztrejtvények elődei Angliában jelentek meg a 19. század végén. Ezekből meríthette az ihletet a liverpooli születésű Arthur Wynne, aki Amerikába kivándorolva újságíróként kezdett dolgozni. A New York World karácsonyi mellékletét szerkesztette 1913-ban, amikor úgy érezte, a lapban megjelenő viccek, rejtvények már kicsit unalmasak és ki kellene találni valami izgalmasabb játékot az olvasóknak. Így született az első keresztrejtvény.
A játék népszerűségét növelte az 1924-ben kiadott keresztrejtvény gyűjtemény, amelyhez ingyen ceruza is járt. Mivel a kiadó nem tudta, hogy óriási siker vagy éppen óriási bukás lesz-e a kiadvány, a cég nevét nem is merték rányomtatni a könyvecskére.
A keresztrejtvény hatalmas siker lett, a legtöbb újság rendszeressé tette készítését és megjelenését. Kivéve egy lapot. A New York Times kezdetektől hadakozott az „időpocsékoló” játék ellen és egészen 1942-ig nem is jelent meg náluk keresztrejtvény. Ma éppen ez az a lap az, amelyik a leghíresebb keresztrejtvényeket készíti, a hétvégi számok rejtvényei legendásan megfejthetetlenek és nehezek, igazi kihívás a legrutinosabb fejtőknek is.
A New York Times végül úgy adta be a derekát, hogy a világháború miatt megjelenő állandó rossz hírekről szerették volna valahogy elterelni az olvasók figyelmét. Nem akartak azonban átlagos keresztrejtvényt kínálni, hanem csak nagyon színvonalas, szigorú szabályok szerint szerkesztett rejtvények kerülhettek a lapba. Fontos volt az is, hogy szórakoztató maradjon a játék, hogy az olvasó kedvét ne vegye el a nehézség. A New York Times keresztrejtvényeinek különlegessége, hogy még sosem volt kétszer ugyanolyan meghatározása egy szónak.
Az első magyar keresztrejtvény 1925. januárjában jelent meg a Ma este című újságban. Alkotója Kristóf Károly elég bizonytalan volt a „művet” illetően és fel akart kérni valakit tesztelésre. Leszaladt az EMKE kávéházba, ahol az akkor még nem túl híres József Attila árulta kötetét. Kristóf Károly bemutatta neki a rejtvényt, de a fiatal költőt nem sikerült lenyűgöznie, József Attila azzal hagyta ott: „Van nekem elég rejtvény az életemben”.
A rejtvény mégis megjelent és a magyarok is hamar rákaptak a fejtegetésre. A keresztrejtvény olcsó volt, nem kellett hozzá más, csak egy ceruza, bármikor félbehagyható, majd folytatható volt és mobil. Mindenki magával vihette az újságot.
Nem kellett sokáig várni, hogy a magyarok ezen a téren is maradandót „alkossanak”, már 1926-ban sikerült bekerülni a világsajtóba. A helyszín ezúttal is az EMKE volt, ahova egyik este betért egy férfi, kávét kért, majd telefonált, utána pedig főbe lőtte magát. A zsebeiben okmányain kívül csak egy keresztrejtvény volt „Öngyilkosságom magyarázata” címmel. Sem a rendőrségnek, sem másnak nem sikerült megfejtenie a rejtvényt.
A magyar újságok nemcsak szórakozást, hanem egész komoly nyereményeket is kínáltak a keresztrejtvényekkel. A Pesti Naplónál például egyszer egy egész bérházat lehetett megnyerni az Andrássy úton, de később a Füles nyertesei is örülhettek színes tévének vagy akár perzsamacskának.
Minden nyelvnek, minden országnak kialakult valamilyen különlegessége a keresztrejtvényeket illetően. A finneknél a négyzetekben szöveg helyett gyakran kis képek vannak, a cseheknél egy négyzetbe több betűt is be lehet írni, a francia, román rejtvények egyáltalán nem törekednek a fekete négyzetek szimmetrikus elhelyezésére. A magyar keresztrejtvények sajátossága a gyakran hosszú megfejtés és az, hogy a megfejtés sora elkanyarodik.
A rejtvényfejtés nagyon sok előnnyel jár, csökkenti a demencia és az Alzheimer-kór kialakulásának esélyét, csökkenti a stresszt, javítja kedélyállapotunkat, fejleszti verbális készségeinket.
A keresztrejtvény a világ legelterjedtebb szójátéka (Fotó: Pixabay)
