Nagy port vert fel a magyar közéletben, amikor Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere január második felében bejelentette: fény derülhet a Hunyadi-család származására, ugyanis Corvin János horvátországi sírjának feltárásával Mátyás király csontjai is azonosíthatóvá válhatnak.
Kásler tudatta: a Magyarságkutató Intézet feltárása nyomán archeogenetikai vizsgálatnak vethetők alá Hunyadi Mátyás természetes fiának, Corvin Jánosnak a földi maradványai és meghatározható lesz egy, csak férfiak között öröklődő génszakasza. „Ezután már nem csak a család eredetét övező kérdésekre adható választ, de beazonosíthatóvá válhatnak a székesfehérvári királysírban lévő csontok között Mátyás király maradványai” – mondta Kásler Miklós.
Corvin Mátyást (számos más magyar királyhoz hasonlóan) a székesfehérvári bazilikában temették el, ám a csontok a török idők dúlásának következtében összekeveredtek. A bazilika területén megtalált csontok (mintegy 600 darab), köztük királyok, püspökök és főurak maradványai jelenleg teljesen összekeverve az Osszáriumban nyugszanak.
Makoldi Miklós, a Magyarságkutató Intézet Régészetkutató Központjának vezetője néhány hete arról beszélt, hogy Mátyás király fiát és unokáját, Corvin Jánost és Kristófot a horvátországi lepoglavai pálos kolostorban temették el. Sírjukat a 19. században már kutatták. A sír fedlapjának eltávolítása után sikerült azonosítani egy 30 év körüli férfi és egy hatéves kisfiú maradványait. A felnőtt csípőjén elváltozásokat találtak, ami egyértelműen sántaságra utal, és ezt Corvin János esetében említik is a szöveges források. Ebből is arra következtetnek, hogy valóban Mátyás király fiának és unokájának földi maradványait tárták fel.
A csontokból archeogenetikai mintát vettek, ami segíthet Mátyás király maradványainak azonosításában is. Az uralkodót számos más magyar királyhoz hasonlóan a székesfehérvári bazilikában temették el, ám a csontok a török idők dúlásának következtében összekeveredtek. A bazilika területén megtalált csontok, köztük királyok, püspökök és főurak maradványai jelenleg teljesen összekeverve az Osszáriumban nyugszanak.
Szombaton az Emberi Erőforrások Minisztériuma közölte: a lepoglavai pálos kolostor főoltára előtti sírból vett csontmintákból a sikeres DNS kinyerése után sikerült meghatározni az egyénekre jellemző Y-STR DNS profilt, ami a két mintában megegyezik. Ez az eredmény a történeti adatokat megerősítve azt jelenti, hogy a genetikai adatok is az apa-fiú leszármazást mutatják. Eddig a bizonyosság, noha a tárca közleménye szerint „minden adat azt bizonyítja, hogy a sírokban valóban Mátyás király természetes fia és unokája, Corvin János és Corvin Kristóf nyugszik”.
„Ezzel meghatározásra került az a DNS (genetikai) profil, amivel a Hunyadiak valamennyi felmenőjét és leszármazóját azonosítani tudjuk” – olvasható a tárca közleményében, amely azonban nem tér ki arra a tényre, hogy a lepoglavai pálos kolostort többször átépítették, s az átépítések közepette Mátyás törvénytelen fiának és unokájának csontjait többször áthelyezték.
A templom építése 1400 körül kezdődött, miután a pálos rend képviselői megérkeztek Lepoglavába, majd 1415-ben szentelték fel. A templom és a kolostor 1481-ben a törökök előrenyomulása közben súlyosan károsodott, azt 1491 után Corvin János újíttatta fel, és az állandó török veszély miatt erődtemplommá alakíttatta. Corvin János a kolostorban választott magának sírhelyet; a főoltár alatt temették el 1504-ben. Fia, Kristóf, az utolsó Hunyadi-leszármazott is ott nyugszik.
A 17. század második felében a kolostort több ízben átépítették. Az 1880-as földrengés következtében súlyosan megrongálódott, 1943-ban a partizánok a foglyok felszabadítását célzó akcióban felgyújtották a kolostor keleti szárnyát, amely akkoriban börtönként funkcionált. Két évvel később a német hadsereg katonái robbantották fel a nyugati szárnyat visszavonulásuk közben.
A lepoglavai pálos kolostor
