A szerbiai állattenyésztők úgy kezdték az évet, hogy szembesülniük kellett: a kifizetődés határán vannak, hiszen a sertés és birka felvásárlási ára alacsonyabb, mint amennyibe egyetlen doboz kerül a legolcsóbb cigarettából. Többé-kevésbé biztos bevételekkel csak a tejtermelők rendelkeznek.

A koronavírus-járvány miatt sokan mondták le a különböző nagyszabású családi rendezvényeket, csökkent a fogyasztás a vendéglátásban és az idegenforgalomban is. Emiatt a húsforgalom Szerbiában tavaly 15-25 százalékkal csökkent, és most már a kistermelők is megérzik a visszaesést, nemcsak a húsipari nagyvállalatok, tudatja a Blic.

„A hízó legjobb ára tavaly februárban volt, a járvány kezdete előtt, 165-170 dinárt lehetett kapni élősúlyban az állatokért, a minifarmok esetében ehhez még hozzá lehetett számítani a forgalmi adót is. Ez az ár júliusig tartotta magát, akkor kezdett csökkenni. Az árak alakulásához a koronavírus-járvány mellett a sertéspestis megjelenése is hozzácsapódott. Az utóbbi 3-4 hónapban a kis- és közepes sertéstenyésztő gazdaságok veszteséget termelnek, állatonként 2-3 ezer dináros a veszteségük. Emiatt sokan abbahagyták az állattartást. A nagy farmok helyzete csak egy hajszálnyival jobb, mert állandó vevőik vannak, a bekerülési költségük pedig kisebb, de azok is a kifizetődés határán vannak” – értékelte a lapnak Zoran Erić sertéstenyésztő, aki egyúttal a szerémségi és mačvai állattartók egyesületének az elnöke is.

A birkatenyésztők is legfeljebb pozitív nullára képesek kihozni a tevékenységüket. „Volt szervezett felvásárlás, ahol a bárányok felvásárlási ára 200 dinár volt kilónként élősúlyban. Ez az összeg még az élelmezés költségeit sem igazán fedezi. A felvásárlási árak továbbra is igen alacsonyak, tartunk attól, hogy mit hoz az idei év. A takarmány ára emelkedett, mintegy 20 százalékkal. Ha nem lett volna a 7.000 dináros kifizetés állatonként, sok birkatenyésztő adta volna fel az állattartást” – jelentette ki Marko Perić, a birka- és kecsketenyésztők egyesületének képviseletében.

Szakemberek értékelése szerint a forgalom csökkenése miatt harmadával kevesebb állattenyésztő van ma Szerbiában, mint korábban. Arra is rámutatnak, hogy a tavalyi alacsony felvásárlási árak az idén mutatkoznak majd meg igazán. Az alacsonyabb felvásárlási ár és a kisebb forgalom magával hozza majd az állatállomány csökkentését országszerte, mondják az illetékesek.

A sertéstenyésztők a mezőgazdasági tárcától további kedvezményeket kértek állatonként 2000 dinár os értékben a jelenlegi, 1000 dináros támogatás helyett.

Zoran Erić sertéstenyésztő arról is beszélt, hogy az ellenőrizetlen behozatal és a járvány miatt a sertéshús ára csökkent, a takarmány ára emelkedett, így most akár 20 százalékos veszteséget is könyvelhetnek a tenyésztők a befektetett pénzük után. „A felvásárlók most 110 dináros kilónkénti árat kínálnak az állatokért élősúlyban, míg a kukorica, búza és más takarmány árának emelése előtt ez az összeg 160-170 dinár volt és legalább valamilyen hasznot tudtunk produkálni” – panaszolta.