Szerbiában ismét kínai cég kapott egy zsíros állami megbízást, ezúttal 3,2 milliárd euró értékben. A hazai építőipari cégek elégedetlenek, hiszen az utóbbi időben szinte minden komolyabb munkát a kínak kapnak – írja a 021.rs
Arról a szerződésről van szó, amit Tomislav Momirović építésügyi, közlekedési és infrastrukturális miniszter írt alá a CRBC nevű kínai céggel. A memorandum alapján a kínaiak építenek szennyvízelvezető rendszereket és szivattyúállomásokat 73 helyszínen, 65 szerbiai községben. A szerződés szerint a következő öt év folyamán hat regionális szemétlerakót is létre kell hozni a cégnek.
„Ez ismét felér egy arculcsapással az egyébként is gyengélkedő hazai építőipari cégek számára. A kérdésem az lenne, hogy a kínaiak ezekbe a falvakba hozzák majd a saját munkásaikat, vagy megint az lesz, hogy szerbiai alvállalkozókat alkalmaznak, minimálbért fizetnek az itteni melósoknak, ők meg kiviszik a profitot? Az is érdkes kérdés, hogy ki garantálja a munkálatok határidőre való befejezélsét, valamint, ha elkészültek a munkálatokkal, később ki tartja karban ezeket a rendszereket? Ki fizeti majd vissza azokat a hiteleket, amelyeket ezekre a munkálatokra vett fel a kormány, ha az állam tönkreteszi az ipart” – tette fel kérdéseit Goran Rodić, az Építőipari Kamara képviseletében, majd hozzátette, ha a külföldi szakemberek mindent jobban csinálnak, mint az itteniek, akkor talán a kormányban is nekik kéne szerepet szánni a hazai politikusok helyett.
A gazdasági szakemberek többsége sem helyesli, hogy közbeszerzés nélkül történnek az ilyen nagy horderejű befektetések.
„Már az autópályák építésénél, vasútfelújításoknál is ez volt a tendencia. A megállapodás nagy része a színfalak mögött történik, nincs közbeszerzési eljárás, hogy a legkedvezőbb ajánlatot fogadják el, ez pedig lehetőséget ad a korropcióra és a túlárazásra” – mondta Saša Đogović közgazdász, aki hozzátette, hogy hasonló a helyzet az országban a magánszektor és a közvállalatok között.
„Ha egy állami megbízásról van szó, a közvállalatok mindig előnyösebb helyzetből indulhatnak, nem ellenőrzik a prodiktivitásukat, likviditásukat és a felelősségüket sem. Ha valami gond van, mindig számíthatnak az állam segítségére, egyszóval privilégiummal rendelkeznek, így pedig nem alakulhat ki a cégek között versenyhelyzet, ez pedig igencsak negatívan hat a gazdaságra” – mondta többek között Đogović.
Illusztráció (Fotó: epancevo.rs)
