„Csak csendben, csak halkan, hogy senki meg ne hallja” – énekelte Bródy János a nyolcvanas években. A február elején megalakult új óriásegyetem Magyarországon még annyira sem keltette fel senki figyelmét, mint az, hogy az SZFE központi épületéről lekerült az Ódry Színpad felirat. Ezúttal az agrároktatás esett áldozatul, de a többiek is soron vannak.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) hónapok óta tartó sztrájkja november óta az Internetre korlátozódott, Magyarországon nem lehet gyülekezni, így semmilyen tiltakozás, tüntetés nem szervezhető, a hallgatóknak pedig a vírushelyzet miatt el kellett hagyniuk az egyetem épületeit. Így vagy úgy, de a hatalom elérte célját: a SZFE új vezetése már azt csinál, amit akar, megnyerte a csatát. Vagyis lassan az egész egyetemi háborút.
Az SZFE oktatói tegnap jelentették be, hogy 101 nap után befejezik a sztrájkot, mert nem látják esélyét annak, hogy valódi egyeztetés kezdődjön, s ezen a módon nem tudják folytatni a fórumkeresést. Upor László az egyetem volt rektorhelyettese az online sajtótájékoztatón azt mondta: „Az ellenállás éppen egy éve zajlik. Egy éve kellett megjelennem az akkori kancellárral együtt a minisztériumban, és akkor kaptuk hírül, hogy készül a modellváltás.”
Talán okulva a hibákból, a Szent István Egyetemet már úgy szervezték ki alapítványi formába, hogy arról lehetőleg senki se tudjon. Valóban alig néhány hírportál foglalkozott a témával, azok is kizárólag az állami hírügynökségből, az MTI-ből vették át a „kötelezőt”: Létrejött a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE).
Csak „cirkusz ne legyen”
A Színművészetivel való összehasonlítás nem véletlen, Gyuricza Csaba megbízott rektor úgy fogalmazott az új egyetem alapító szenátusi ülése után: büszkék arra, hogy a MATE megalakulása körül „nem volt cirkusz”, sem „önmegvalósító performanszok”.
Az elmúlt húsz évben a Szent István Egyetem névre hallgató Gödöllői Egyetem – mert mindenki így ismerte az ország legnagyobb agráregyetemét – önként és dalolva hajtotta alapítványi igába a fejét. Az átalakítást ezúttal is modellváltással magyarázták.
Január elején érkezett a hír, hogy a Szent István Egyetem alapítványi fenntartásban működik majd tovább. A „magasabb színvonalú felsőoktatás keretében”. Öttagú kuratórium irányítja a modellváltó agráregyetemet fenntartó alapítványt. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium felkérése alapján a magyar agrárium felemelése iránt elkötelezett, jelentős szakmai, üzleti-vezetői és politikai tapasztalatukkal a meglévő akadémiai tudást gazdagítani képes személyek dolgoznak majd a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem alapítványi kuratóriumában.
A többi modellváltó egyetem közleményeiből is csak annyi derül ki, hogy a lehető leghamarabb modernizálásra van szükség, az egyetemeknek államiból alapítványi fenntartásba kell kerülniük (amely alapítványokat ugyancsak az állam tartja fenn, nevezi ki vezetőiket), mert az „új struktúra nagyobb mozgásteret biztosít az intézményeknek”.
Modellváltó urak
Az új agráregyetemet fenntartó kuratóriumban helyet foglal: Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, Lázár János országgyűlési képviselő (volt miniszterelnökséget vezető miniszter), Nagy István agrárminiszter, Bedő Zoltán, az MTA Agrártudományi Kutatóközpontjának volt főigazgatója (jelenleg nyugdíjas) és Horn Péter rector emeritus, az MTA rendes tagja.
Gödöllő a második világháború után lett az agrárképzés központja, jogelődjének tekintette az Európa legrégibb mezőgazdasági felsőfokú iskolájának helyet adó keszthelyi Georgikont, ahol a 18. század vége óta folyik a képzés. Az egyetem óriási területen helyezkedik el, tangazdaságok, kutatóintézetek, képzési központok, gépészeti központok, kollégiumok, kísérleti telepek tartoznak hozzá, nemcsak Gödöllőn, hanem országszerte. Az oktatási egységeket illetően voltak jövés-menések az évek során, de Gödöllő mindig megmaradt központnak.
Egyetemi modellváltók: Lázár János (b) és Csányi Sándor a MATE ünnepi névadó dokumentumának aláírásán Gödöllőn 2021 február1-jén (Fotó: Kovács Tamás/MTI)
Az intézmény alapítványi kuratóriumát Csányi Sándor fogja vezetni, akit nem kell bemutatni: az ország legnagyobb bankára már eddig is olyan sok tisztséget tölt be, hogy ha sosem alszik, akkor sem tud mindenhol megfelelni. Az agráriumhoz van „némi” köze, hiszen az ország egyik legnagyobb földbirtokosa, jelentős agrárpiaci érdekeltségekkel. A KITE által pedig Vajdaságban is jól ismerik a gazdák.
Lázár Jánosra sem szabad azonnal gyanakodni, mit keres egy agráregyetem vezetésében. Mostanában leginkább a Szeged és Hódmezővásárhely között épülő tram-train vasútvillamos projekttel volt elfoglalva, amely egyszer majd talán Szabadkáig is el fog érni. De nem szabad elfelejteni, hogy ő „mellesleg” a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok állami feladatainak koordinálásáért felelős kormánybiztos is.
A világ agrárképzést kínáló egyetemeinek rangsorában a gödöllői az első kétszázban benne van ugyan, de Csányi Sándor azon kijelentése, amely szerint a cél az egyetem felfejlesztése a legjobbak közé, meglehetősen optimista. És nem azért, mert az egyetem kutatási téren elért eredményei ezt nem tennék lehetővé.
Csányi Sándor helyet kapott egy másik modellváltó egyetem alapítványi kuratóriumában is tavaly, mégpedig a Soproni Egyetemen, amely régen elsősorban erdőmérnöki képzéséről volt híres.
Az alapítványosítottak
A közelmúltban „modellt váltó” egyetemek között van még a Corvinus, az Állatorvostudományi, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a Neumann János Egyetem, a Miskolci Egyetem és a Széchenyi István Egyetem. A Pécsi Tudományegyetem januárban küzdött (volna) meg a modellváltással, de annyi időt sem kaptak, hogy egyáltalán tiltakozni tudjanak. Az egyetemen elkezdődött egy #freePTE mozgalom, hasonlóan a SZFE őszi megmozdulásához; nem sok illúziónk van, hogy ez meddig fog fennmaradni. A debreceni, szegedi, dunaújvárosi egyetemek és a Semmelweis Egyetem próbált még alkudozni, végül az utóbbi napokban, hetekben beadták a derekukat.
Az egyetemeket fenntartó kuratóriumok vezetői, tagjai között van például Varga Judit igazságügyi miniszter (Miskolci Egyetem), Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (Széchenyi István Egyetem), Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke (Neumann János Egyetem), üzleti körökből pedig a MOL elnök-vezérigazgatója, az Audi személyzetis igazgatósági tagja, egy Bosch gyárigazgató, egy ingatlanfejlesztő szakember és a magyar kreatívipar miniszteri biztosa (Magyarországon ilyen is van) is részt vesz az egyetemek irányításában.
Az „új” egyetemek továbbra is állami támogatásból fognak élni, viszont jogilag már nem lesznek államiak. (Ezzel kapcsolatban merült fel már többször az a kérdés, hogy akkor ugye a közpénzből így lehet valami más.) Az alkalmazottak ezentúl nem közalkalmazottak lesznek, hanem egyszerű munkavállalók (értsd: könnyebben elbocsáthatók). És itt nemcsak a tanárokra kell gondolni, hiszen az egyetemeken sok kutató is dolgozott közalkalmazottként. A hatalom az alapítványi kuratórium kezébe kerül, ők dönthetnek a rektor személyéről, a költségvetésről, a szervezeti működési szabályzatról, autonómiáról, lényegében minden fontosabb dologról.
Biztosítandó, hogy a rettentő sürgős modellváltások gubanc nélkül menjenek végbe, ezentúl lesz egy modellváltás összehangolásáért felelős kormánybiztos is, mégpedig Stumpf István személyében.
A Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem gödöllői főépülete (Fotó: Wikipedia)
