A Cégnyilvántartó Ügynökség (APR) nyilvántartásában nincs írásos nyoma annak, hogy a Védelmi Minisztérium befektetőként építési engedélyt kért, vagy kapott volna a batajnicai covid-kórház építéséhez, derítette ki a Danas.

Az Építésügyi, Közlekedési és Infrastruktúra-fejlesztési Minisztériumtól – amely az 500 férőhelyesnél nagyobb kórházak építése esetén az engedély kiadásában illetékes – a lap péntekig nem kapott választ arra, hogy milyen iktatószámmal találhatók meg a kórház építésével kapcsolatos dokumentumok.

Az, ami az APR nyilvántartásából kiderül, mindössze annyi, hogy a Szerbiai Villanygazdaság (EPS) egy, a kórház áramellátását biztosítani hivatott, 10 kilowattos trafóállomás kiépítésének helyszínére vonatkozóan tavaly december 14-én adott át egy kérelmet, amit a hiányos dokumentáció miatt elutasítottak. Az EPS január 25-én adott át újabb kérelmet, amiben pótolta a hiányosságokat, ez azonban még jelenleg is elbírálás alatt áll.

A Srbijagas vállalat pedig azért nem kapott engedélyt, hogy a kórházba bevezesse a gázt és mérőállomást építsen ki, mert nem rendelkezett a Védelmi Minisztérium hozzájárulásával. Az erre vonatkozó újabb kérelmet pedig még nem nyújtotta be.

A Köztársasági Geodéziai Intézet adatai szerint az a két telek (a 104/1-es és a 106/1-es számú), mely a Szerb Köztársaság, illetve a Védelmi Minisztérium tulajdonában van, továbbra is másodosztályú szántóföldként van vezetve, és nincs arra vonatkozó bejegyzés, hogy azokra építkezési engedélyt adtak volna ki. Hasonló a helyzet a két szomszédos (103/2-es és 103/1-es számú) telekkel is, amelyeken csak azok az épületek szerepelnek, amelyek még régen épültek, a kórháznak azokon sem találni semmi nyomát.

A nyilvánosan elérhető adatok alapján, a Danas cikke szerint az, hogy a kórház, ami rekordgyorsasággal, mindössze öt hónap alatt épült fel, és amely a pácienseket már akkor elkezdte fogadni, amikor az épület másik szárnyában még építőmunkások voltak, arra enged következtetni, hogy építési engedély nélkül épült.

Az építkezésről szóló törvény értelmében emiatt a beruházót, azaz a Védelmi Minisztériumot és annak törvényes képviselőjét bűnvádi felelősség terheli, amiért akár nyolc év szabadságvesztés is kiszabható, az épületet pedig le kellene bontani, mert az új jogszabályok értelmében már nem lehetséges az engedély nélkül épített objektumok legalizációja.

Az elérhető információk alapján a trafóállomás és a földgáz-mérőállomás kiépítését még nem engedélyezték, így az sem tisztázott, hogy a kórházban honnan van áram és gáz, esetleg úgy, hogy a két említett állomás is felépült, de engedély nélkül.

A Danas még december 4-én, amikor megnyílt a kórház, közérdekű adatigényléssel fordult a Védelmi Minisztériumhoz, és egyebek közt a kruševaci és batajnicai covid-kórházak építési engedélyének számára volt kíváncsi. A lap azért kérte ezeket az adatokat, mert a különböző vezető politikusok különböző számokat mondtak az épületek nagyságát és a beruházás összegét illetően, a kivitelezőkről, és az általuk elvégzett munka áráról viszont nem sok szó esett.

Aleksandar Vučić államfő és Ana Brnabić miniszterelnök többször is azt mondta, hogy a batajnicai covid-kórház alapterülete 18.000 négyzetméter, annak kiépítése pedig mintegy 4 milliárd dinárba, illetve nagyjából 30 millió euróba, vagyis négyzetméterenként 1.170 euróba került. Mivel a matematika nem stimmel, és a számítások szerint a négyzetméter ára sokkal magasabb, mint amit az illetékesek közöltek, a Danas az építési engedélyből próbálta megtudni a valós adatokat. De, mint a cikk megállapítja, nincs építési engedély, vagy, ha van, akkor azt valamilyen nyomós ok miatt titkolják.

A lap az építésre vonatkozó szerződés kiegészítése alapján arra a megállapításra jutott, hogy a kórház építése négyzetméterenként valamivel több mint 1.400 euróba került.

A batajnicai covid-kórház (Fotó: N1)