A Csókos Asszony Lovagjai – szabadkai szindikális operettgála címmel mutatja be legújabb előadását a Kosztolányi Dezső Színház társulata kedden, március 30-án 18:30-kor, Urbán András rendezésében.

A két óra időtartamú tömény zenés, táncos, humoros varietében 15 dal hangzik el, amiből tíz Szerda Árpád szerzeménye, valamint felcsendülnek Kálmán Imre művei is, melyek az illetékes jogvédő iroda engedélyével kerültek bele az előadásba, hangzott el a társulat csütörtöki sajtótájékoztatóján.

A színdarab rövid története:

A Kosztolányi Dezső Színház színészei nem tudják tovább tűrni azokat a borzalmakat, amiket a társadalomban élnek meg, de elsősorban a KDSZ-ben, és szeretnének ők is olyanok lenni, mint minden más színház. Ezért nem marad más hátra, megalakítják a Csókos Asszony Lovagjai elnevezésű szakszervezetet-szindikátust, és ezen keresztül próbálják a közönség szimpátiáját megszerezni ügyükhöz, ami nem utolsósorban az Urbán András által bevezetett terror és erőszakos magatartás.

Sajtótájékoztató a Kosztolányi Dezső Színházban. (Fotó: SZMSZ/Tóth Imre)

„Most önszántunkból álltunk ki ide, a saját nevünkben, így, lelkileg kiszolgáltatottan, lemeztelenedve. Miért? Mert elegünk lett abból, amit ebben a színházban el kell viselnünk. Elegünk lett abból, hogy csak bábok, lenézett és eltékozolt egzisztenciák legyünk, haza, hitvallás és társadalmi megbecsülés nélkül. Mert nem tűrjük tovább azt a fajta bánásmódot, önkényeskedést és művészi perverziót, ami itt történik. Nem tűrjük el tovább emberi és alkotói megaláztatásunkat, kiszolgáltatottságunkat. Nem asszisztálhatunk tovább kultúránk és erkölcsi rendszerünk teljes leépítéséhez. Ennek vége! Mi mindannyian öt évig játunk egyetemre, hogy elsajátítsuk a színészmesterség minden fortélyát, hogy Thalia szerzeteseiként szolgáljuk ezt a felemelő hivatást. Nincs mit veszítenünk, hiszen már mindenünket elvették.” – hangzik el a darabban.

Urbán András rendező elmondta, hogy az előadás igen kritikusan viszonyul magához a színházhoz és a színészethez.

– Műfajbeli kérdésekkel nem foglalkozunk, hanem magával a színházzal. Ez szervesen kapcsolódik ahhoz a problémakörhöz, amivel a folyamat elején foglalkoztunk: mi is a színház, milyen a viszony a közönséggel, milyen színházat akarunk – mondta Urbán András rendező és kiemelte:

Tudjuk, hogy Szabadkán ősidők óta mindenféle bizottság, asztaltársaság ül össze, és okoskodik, hogy »nem ilyen színház köll nekünk, hanem valami másmilyen, csak nem tudjuk mi se, hogy milyen«

– szerintem szabadkaiként mindannyian jól ismerjük ezt a fajta hozzáállást, húzta alá Urbán.

Szerda Árpád zeneszerző kiemelte, hogy eddig még az operett műfajban nem dolgozott, így ez a munka számára egy nagyon jó tapasztalatot jelent.

– Az, hogy megszülessen és megszólalhasson egy ilyen jellegű előadás, nagyon alapos munkát és odafigyelést igényel, azt gondolom, hogy ez mindenki részéről megtörtént – fogalmazott Szerda, és köszönetet mondott a színészeknek és a színház hangtechnikusainak a jó csapatmunkáért.

Oláh Tamás, az előadás egyik dramaturgja arra emlékeztetett, hogy ebben produkcióban az ősoperetthez nyúltak vissza, ez a műfaj pedig nem riad vissza a politikai, vagy közéleti gúnyolódástól, iróniától sem.

– Egy nagyon színes struktúrát hoztunk létre, dalokkal, viccekkel, és dolgoztunk a saját hagyományainkkal, visszatekintünk a vajdasági magyar színháztörténetre. Az a hagyomány, amiben benne állunk, szerves részét képezi ennek az operettvilágnak, amit a közönség láthat majd a színpadon – magyarázta a dramaturg.

Az előadás koreográfusa Fülöp Tímea színésznő, aki elmondta, örömmel segített a rendezőnek és a színészeknek a darab koreográfiáját megalkotni, és hozzátette, ez volt az első alkalom, hogy ilyen fajta színházi feladatot vállalt el.

– Túl vagyunk egy minden szempontból nagyon nehéz, fárasztó, de jó hangulatú próbafolyamaton. Nagyon várjuk, hogy hogyan fog reagálni a közönség. Nagyon remélem, hogy szeretni fogják ezt a darabot – mondta Fülöp Tímea.

Kucsov Borisz színművész azt hangsúlyozta, fontos, hogy a színház és a színészek időről időre reflektáljanak saját magukra.

– Ugye mindig azt mondjuk, hogy tükröt tartunk a közönségnek. Most nemcsak a közönségnek, hanem egy kicsit saját magunknak is tükröt tartunk, és magunkon keresztül a közönségnek, és ehhez, ez az operett műfaj, azt gondolom, elég jól passzol – mondta Kucsov Borisz, majd hozzátette:

Ez mindannyiunk számára egy mérföldkő. Nemcsak azért, mert végre kipróbálhatjuk magunkat ebben a műfajban is és megtapasztalhatjuk, milyen a csillogás, a kacagás, az illúzió, hanem azért is, mert végre felöltözve játszhatunk.

A színpadon Horváth Blanka és Dedovity Tomity Dina színészhallgatókat is láthatja a közönség. A két fiatal művésznő a sajtótájékoztatón azt mondta, hogy sokféleképpen kellett kilépniük a komfortzónából és ezáltal nagyon sokat tanultak a próbafolyamat során.

Az előadás 16 éven felülieknek ajánlott.

Szereplők:

Búbos Dávid

Dedovity Tomity Dina, m.v.

Fülöp Tímea

Horváth Blanka, m.v.

Kucsov Borisz

Mészáros Gábor

Verebes Andrea

Zeneszerző: Szerda Árpád

Dramaturg: Góli Kornélia, Oláh Tamás

Díszlettervező: Urbán András

Grafikai munkatárs: Kreszánkó Viktória

Jelmeztervező: Marina Sremac

Jelmeztervező-asszisztens: Senka Ranosavljević

Koreográfus: Fülöp Tímea

Rendezőasszisztens: Szerda Zsófia

A videódokumentumok szereplői: Béres Márta, Nagyabonyi Emese, Mészáros Árpád, Mikes Imre Elek

Plakáttervező: Blaskó Árpád

A bemutató március 30-án, a repríz március 31-én lesz, majd az előadást legközelebb április 10-én játssza a KDSZ társulata.

Jegyek a 024/531-991, a 024/555-255, vagy a 065/543-3203 telefonszám egyikén, vagy jegy@kosztolanyi.org címen foglalhatók. A jegypénztár (Fasizmus áldozatainak tere 5.) munkanapokon 10-től 13 óráig, valamint előadásnapokon 17 órától tart nyitva.

Jelenet a Csókos Asszony Lovagjai – szabadkai szindikális operettgála című előadásból (Fotó: SZMSZ/Tóth Imre)