Megkezdődött a George Floyd tragikus halálát okozó rendőr pere; egy konténerhajó megakasztotta a világgazdaságot; Irán és Kína egymásra talált – ezekről és sok egyébről írt a héten a világsajtó.
Megkezdődött Derek Chauvin pere
A héten kezdődött Derek Chauvin amerikai rendőr bírósági pere, akit George Floyd megölésével vádolnak. A Washington Post ezt írja a tárgyalásról:
„George Floyd tragikus halála tavaly tiltakozóhullámot váltott ki az USA-ban és belobbantotta a Black Lives Matter (magyarul: a Feteke Életek Számítanak) mozgalmat.
Floyd esete nem az első, amikor a rendőrség megdöbbentő és indokolatlan bánásmódot tanúsított egy afroamerikaival szemben. De ez az eset volt az, amely leginkább felzaklatta és felrázta az amerikai társadalmat.”
A barcelonai Vanguardia napilap erről ezt írja:
„Az elvárások a bírósággal szemben óriásiak. A bíróság épülete olyan, mint egy erődítmény, a rendőrség pedig fokozott készültségben áll. A Minneapolisban történtek nem csak azokról a körülményekről szólnak, amelyek George Floyd halálához vezettek: az ítélet inkább azt fogja megmutatni, hogy kész-e az USA harcolni a feketékkel szembeni rendőrerőszak ellen vagy sem.”
A mianmari junta mészárlásai
A stockholmi Dagens Nyheter napilap a mianmari helyzetet vizsgálja:
„A junta hatalomra jutása óta több száz haláleset történt, és sok embert zártak börtönbe. Ennek ellenére a rezsim iránti spontán ellenállás lenyűgöző. Százezrek dacolnak nyíltan a hadsereggel, még ha ez az életük kockáztatásával is jár.
Tisztviselők és banki alkalmazottak tömegsztrájkokat szerveznek. A fiatal generáció megszokta a relatív szabadságot, amelyben felnőtt, de ismeri szüleitől a katonai diktatúra alatti időszakot is. A polgárok nem akarnak ismét ugyanabba a helyzetbe kerülni.”
A koronavírus a denevértől származik
A varsói Rzeczpospolita napilap az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azon jelentésével foglalkozik, amely a koronavírus eredetét hívatott feltárni:
„A WHO és Kína által közösen végzett, a SARS-CoV-2 kialakulására vonatkozó vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a vírus valószínűleg a denevérektől származik és egy másik állatfajon keresztül került az emberre. A jelentés azt is leszögezi, hogy az a hipotézis, miszerint a vírus egy baleset következtében szabadult ki egy laboratóriumból, »rendkívül valószínűtlen«.”
Az isztambuli Milliyet más szempontokat ismertet:
„Peking elsősorban azt a tézist terjeszti, hogy a vírus tobzoskákon keresztül terjedt át az emberre. Ezeket pedig Malajziából csempészték be Kínába. Azonban malajziai tudósok eddig nem azonosították a koronavírust a tobzoskáknál.”
A francia kormány a koronavírus-járvány megfékezése érdekében szombattól az ország egész területére kiterjeszti azokat a korlátozásokat, amelyek Párizsban és további tizennyolc megyében már második hete érvényben vannak. A párizsi Libération így értékeli Macron elnök döntését:
„Macron megesküdött rá, hogy nem lesz újabb vesztegzár. Az oltási kampánynak négy hétre lesz szüksége ahhoz, hogy az élet újraindulhasson. Már ha egyáltalán újraindulhat. A franciáknak most van perspektívájuk, de az államfő nem követhet el több hibát.”
A Le Figaro ezt állítja:
„A szocialisták szerint Macron zsákutcába vezette az országot. Nyilvánvalóan nem hallották Macron felszólítását, hogy az emberek törekedjenek az egységre és mutassanak szolidaritást egymással szemben. De az egészségügyi válságban már régóta hiányzik az egység és a szolidaritás.”
Kínai-iráni közeledés
A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint a kínai-iráni összefogás „a pestis összefogása a kolerával”:
„Valóban Kínát kell hibáztatni azért, hogy élt azzal a lehetőséggel, amelyet egy volt amerikai elnök nyitott meg a számára? A teheráni rezsim elszigetelt, és az ország szenved az Egyesült Államok által kezdeményezett szankcióktól. Ilyen helyzetben mindenhol partnereket kell keresnie, ahol azok csak megtalálhatók. És már régóta ismeretes, hogy Kína mindenekelőtt politikai szempontokat vesz figyelembe és azok alapján cselekszik.
Ezért most Peking és Teherán egy átfogó együttműködési megállapodást írt alá, amely 25 évig marad érvényben. Hogy mindez konkrétan mit jelent, azt még nem tudni pontosan.”
A Szuezi-csatorna újranyitása
A héten kiszabadították a Szuezi-csatornán március 24-én elakadt Ever Given konténerhajót, amely közel hat napig zárta el a teljes, Kína és Európa, valamint az Amerika közötti kereskedelmet. A The Telegraph ezt írja erről:
„Hetekbe telik, amíg a várakozó hajók továbbjuthatnak, és közben újabb és újabb hajók indulnak a csatorna felé. Ezután ezek a hajók megérkeznek a Földközi-tenger és az Északi-tenger kikötőibe, amelyek készen állnak ugyan arra, hogy folyamatosan érkezzenek hajók, de nem egyszerre és nem ilyen nagy számban.
A Lloyd’s List egyik szállítási szakembere szerint az Ever Given konténerszállító fennakadása napi 9 milliárd dollárba került a világkereskedelemnek. Ez nagyobb összeg, mint amit a járvány felemésztett.
Elég tehát egy széllökés, s a világkereskedelem máris fölborul.”
Biden infrastruktóra-csomagja
Joe Biden elnök 1700 milliárd eurónak megfelelő infrastrukturális csomaggal kívánja ösztönözni az amerikai gazdaságot. A New York Times az azonnali jobboldali ellenkezést elemzi:
„»Ez egy trójai faló, amely hatalmas adóemelést és munkahelyek elvesztését vonja majd maga után« – így kommentálta a csomagot Mitch McConnell, a republikánusok szenátusi frakcióvezetője. Tehát számíthatunk a republikánusok ellenállására. De ebben a tervben sok minden megtalálható, amit a republikánusok is nagyon vonzónak találhatnak.”
A tokiói Nihon Keizai Shimbun erről ezt jegyzi meg:
„Munkahelyek, infrastruktúra, a versenyképesség javítása Kínával szemben – Biden ezekkel a kulcsszavakkal mutatta be a tervet. Azon persze lehet töprengeni, hogy vajon ennek a gigantikus kétmilliárd dolláros csomagnak valóban meglesz-e a várt eredménye? Mert valahogy az egész csomag felületesnek látszik.”
Az Ever Given nevű konténerszállító keresztbe fordult és partra futott az Egyiptomot átszelő szűk vízi út déli végének közelében. Hat nap után sikerült kiszabadítani.
