Az elmúlt hetekben a vajdasági sajtó a kutyatámadásoktól volt hangos. Egyebek közt Szabadkán az autóbusz-pályaudvar környékén egy csoport kutya terrorizálta hosszú időn át a járókelőket, és egy 55 éves nőt olyan súlyosan megsebesítettek, hogy napokon át kórházban feküdt, Zentán pedig egy négyéves kisfiút marcangoltak halálra a család által tartott ebek. Ennek kapcsán beszélgettünk szakértőkkel az agresszív viselkedés kialakulásáról, illetve a felelős állattartásról.
A felnőtt kutya viselkedése az örökölt és a környezeti hatásoktól egyaránt függ. A kutyák agresszív magatartása többféle lehet, és nem is mindig beszélhetünk konkrétan agresszivitásról – magyarázta lapunknak Pető Beáta habilitációs kutyakiképző, a zentai Lajka – Állat- és Természetbarátok Egyesületének alelnöke.
Elengedhetetlen a kutyák szocializációja
Mi válthat ki a kutyáknál olyan viselkedési problémát, hogy a korábban szelíd vagy szelídnek tűnő állat agresszívvá válik? Van-e ennek minden esetben valami konkrét kiváltó oka, vagy bizonyos fajtáknál ez váratlanul, különösebb ok nélkül is előfordulhat?
– Az agresszió különböző kategóriáit különböztetjük meg: agresszió egy másik kutyával, idegen emberrel szemben, félelmi, területvédelmi, tárgyvédelmi agresszió, agresszív vadászösztön, betegséggel összefüggő agresszió, anyakutya agressziója, ivarzás idején pedig a hormonális változások válthatnak ki agressziót mindkét nemnél. Kiváltó okai lehetnek, hogy a kutya nem éri el a célját, fél, fenyegetve érzi magát, valami kellemetlen a számára, esetleg fájdalmai vannak. Az emberrel szembeni agresszió többnyire félelemalapú, de sokban hozzájárul a rossz szocializáció, a kutya túlzott érzékenysége, a kommunikációs problémák ember és kutya között. Sok esetben az ember észre sem veszi, hogy nem megfelelően viselkedik a kutyájával, észrevétlenül apró, ám annál jelentősebb hibákat vét.
Vannak-e előjelei egy kialakulóban lévő agressziónak, mire kell odafigyelni és hogyan lehet megelőzni a bajt?
– Jelenleg mintegy 400 millió kutya él a világon, ezért a kutyatartók számára elengedhetetlen lenne a neveléssel kapcsolatos minimális tudás megszerzése. Ahhoz, hogy egy kutya megtanuljon viselkedni a fajtársaival, a vezetőjével együtt tudjon működni és az utasításait elfogadja, megfelelően tudjon illeszkedni egy adott csoportba, elengedhetetlen a kutyák helyes szocializációja. A kutyaiskola megfelelő helyet biztosít a változó ingerek – idegen kutyák, emberek, tárgyak, helyzetek – kontrolált megismeréséhez. Legtöbb esetben a kutyáknál fellépő viselkedési zavarok forrását a gazda viselkedésében és a kutyához való hozzáállásában kell keresni. A probléma megoldásához elsősorban ezen kell változtatni. A viselkedési zavarok elkerülése érdekében fontos a kutya szellemi és fizikai igényeinek kielégítése – a fölös energiák levezetése, a kutya rendszeres foglalkoztatása, képzése –, az igénybevételhez mért megfelelő táplálás, a megfelelő hierarchikus rangsor kialakítása a falkán belül és a domináns megnyilvánulások helyes kezelése.
Mely kutyafajták ajánlottak és melyek az elkerülendők, ha a családban kisgyermek is van?
– Az emberek többsége küllem alapján választ kutyát, nem veszik figyelembe az adott fajta temperamentumát, szellemi és fizikai igényeit. A helytelen fajtaválasztás komoly problémához vezethet: ha például zajos, aktív, gyermekes családok választanak egy gyengébb idegrendszerű kutyát, amely az ingerdús környezetben agresszívvá válhat, illetve ha idős, nyugodt életmódot folytató emberek ingerszegény környezetbe aktív, nagy mozgásigényű fajtát választanak. Ilyenkor kutya a jó eséllyel feszültté válik, befelé fordul, időzített bombaként ketyeg, majd inger hatására agresszívan robban. Át kell gondolni elsősorban az anyagi lehetőségeket, ezenkívül azt, hogy a család mennyire aktív, mennyi időt tudnak napi szinten a kutyára szánni, ki fog a kutyával foglalkozni. Sok esetben a gyermek szeretné a kutyát, de tisztában kell lenni azzal, hogy 1-2 hét után, ha megunja, a napi rutin a szülőre marad. És nem utolsósorban tudni kell, mit várnak el a kutyától. Ami a fajtákat illeti, családi kutyának megfelel a retriever, a vizsla, a berni pásztor, leonbergi, landseer, spániel, bichon, sheltie és a border collie, ez utóbbi megfelelő fizikai aktivitást igényel. Azonban soha nem téveszthetjük szem elől, hogy minden egyed saját temperamentummal, karakterrel rendelkezik. Vannak különböző kölyöktesztek, amelyekkel szűrni lehet az esetleges viselkedési problémákat, és segíthetnek az egyed kiválasztásában. Célszerű kikérdezni a tenyésztőt, illetve szakember segítségét kérni.
Pető Beáta és Panna, a vizsgázott terápiás kutya
Egy kutya tartása legalább 3–4000 dinárba kerül havonta
Mit tehet az a család, amelyik bármilyen ok miatt (pl. válás, munkahely elvesztése stb.) egyik napról a másikra bevétel nélkül marad, és képtelen lesz megfelelően gondot viselni a kutyáról, de nem szeretné kidobni az utcára?
– Egy közepes méretű, 15–20 kilós kutya alapellátása – közepes árkategóriájú táp és külső/belső parazitáktól való védelem – 3–4000 dinárba kerül havonta. Ehhez hozzá kell adnunk még a kötelező oltások és szükség esetén az állatorvosi ellátás költségét. Vannak még egyszeri kiadások, mint például a csipezés, az ivartalanítás, a kutyaház és egyéb felszerelések… Ebből az összegből valamennyit le lehet faragni, de még így is soknak számíthat. Sajnos a menhelyek ilyen esetben nem jelentenek megoldást, egyrészt mert állandó hely- és pénzhiánnyal küzdenek, másrészt a kutyát is sokkal jobban megviseli, ha bezárják egy szűkes kennelbe, sok idegen kutya közé, mintha egy szerető családhoz kerülne, ahol megfelelően tudnak gondoskodni róla. A közösségi oldalak segíthetnek az efféle problémák megoldásában. Létrehoztunk egy külön oldalt azon gazdik számára, akik valamilyen oknál fogva kénytelenek új otthont keresni a kedvencüknek. Itt képekkel és leírással ellátott hirdetések jeleníthetők meg.
A Lajka egyesület jelenleg hány gazdátlan kutyusról gondoskodik, mekkorák a kapacitásai, hány emberrel működtetik ezt és van-e a működéshez elegendő pénz?
– Nem győzzük elégszer hangsúlyozni, hogy a Lajka, és ezt hatványozottan kihangsúlyoznám, nem menhely, csak egy civil szervezet. Nincs befogadó-állomásunk, ahol a kutyákat el tudjuk helyezni, kizárólag ideiglenesen tudunk nekik helyet biztosítani, amíg nem találunk megfelelő otthont számukra. Célunk egy menhely létrehozása, de ehhez nincsenek meg a megfelelő anyagi feltételeink. Pillanatnyilag 45 védencünk van, akiket napi szinten el kell látni, és ehhez viszonyítva kevés az aktív tagunk – mondta Pető Beáta.
A kisgyermeket nem szabad egyedül hagyni a kutyával!
Dr. Sipos Márta állatorvos, a szabadkai Panvet állatorvosi állomás munkatársa azoknak a szülőknek, akiknek 6-7 évesnél kisebb a gyermekük, és még nincs kutya a családban, azt tanácsolja, hogy semmiképpen ne vegyenek kutyát.
– A kicsik nincsenek tisztában azzal, hogy mennyire húzzák meg a kutya fülét, farkát, szőrét, esetleg a szemébe nyúlnak. Ha már van kutya a családban, akkor pedig mindig oda kell figyelni, hogy a gyerekeket ne hagyják egyedül a kutyával, mert, ha valamijük fáj, nemtetszésüket morgással vagy odakapással reagálják le, főleg az idősebb kutyák, de még a fiatal ebek is – mutatott rá az állatorvos.
Fajkutyát vagy keveréket válasszunk családi kedvencnek?
– Az, hogy családtagnak fajkutyát vagy keveréket választunk, szerintem mindegy, minden kutya olyan lesz, ahogy mi neveljük, és persze ez attól is függ, hogy mennyi időt töltünk vele. Egy olyan kutya, amelyet késő ősszel hoznak a házba, és a tél folyamán annyit foglalkoznak vele, hogy csak megetetik, megtisztítják a bokszot vagy a helyiséget, ahol él, sosem lesz annyira nyugodt és kiegyensúlyozott, mint azok, amelyeket tavasszal vagy nyár elején szerzünk be.
Mire készüljön, aki kutyát szeretne tartani?
– Mindig azt szoktam mondani, hogy kutyát nem kell mindenkinek tartania, és hogy körülbelül annyit kell rákölteni, mint egy családtagra. Az első életévében jó minőségű tápot kell neki biztosítani, függetlenül attól, hogy száraz táppal vagy főtt kajával etetjük, ezenkívül biztosítani kell a vitaminokat és az ásványi anyagokat. Sajnos az utóbbi években egyre több élősködő van, amelyektől meg kell védenünk kedvencünket, mint például a bélférgek, a bolhák, a kullancsok, a szívférgesség stb. Ezek ellen havonta kell adni tablettákat, illetve folyadék formájában csepegtetni a kutya bőrére. Veszettség és vírusos betegségek ellen évente kell oltani a kutyákat. Ha nem szeretnénk tenyésztéssel foglalkozni, vagy ha nem fajtiszta kutyát tartunk, akkor okvetlenül sterilizálni kell, mert idősebb korban emlődaganatok és méhgyulladás keletkezhet. Sajnos pontos árakat nem tudok mondani, mert minden a kutya nagyságától függ.
Állatorvosként mit tapasztalt, mi az a leggyakoribb hiba, amit a kutyatulajdonosok elkövetnek vagy rosszul csinálnak?
– Nagyon sok olyan kutya létezik, amelyet nem szoktatnak pórázra, és ha gond adódik, nem tudják behozni a rendelőbe. Sajnos olyan időket élünk, hogy az állatorvos otthon nem igazan tud mit csinálni egy beteg állattal. Ha a rendelőbe behoznak egy beteg kutyát, vért veszünk tőle, pár percen belül kész a vérkép, amivel már tudunk valamilyen irányba indulni. Ha kell, biokémiai paneleket csinálunk, ultrahangvizsgálatot, RTG-t, szívdopplert. Bizonyos betegségekre gyorstesztek léteznek, és persze, amíg a vizsgálatok folynak, ha kell, infúzión tudjuk tartani a beteg kutyát. Ez persze nagyon nehéz, ha olyan kutyával akad dolgunk, amelyik egyáltalán nincs szocializálva, és ilyen sajnos nagyon sok van.
A témával a jövőben is foglalkozunk majd: következő beszélgetőtársunk Horvát István rendőrségi kutyakiképző, kutyavezető, nemzetközi munkakutyabíró lesz, akivel a szocializációról beszélgetünk.
A riport nyomtatott változata a Családi Kör 2021. március 25-ei számában jelent meg.
Csak az tartson kutyát, aki tud rá elegendő időt szánni! (Fotó: Pixabay)
