Salvini, Morawiecki és Orbán újra egymásra talált, legalábbis ami a nagy terveket illeti. Az Egyesült Államokban hatalmas infrastruktúra-fejlesztő programot fogadnának el, miközben elmérgesedhet az ukrán–orosz konfliktus, és újra napirenden az iráni atomalku – ezekről írt a héten a világsajtó.
Putyin mint védnök
Az Európai Néppártból kiszorult Orbán Viktor és két másik európai parlamenti frakcióban vezető szerepet játszó kollégái, Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő, valamint Matteo Salvini volt olasz belügyminiszter bővíteni kívánja pártjaik együttműködését. A varsói Gazeta Wyborcza ezt így látja:
„Amikor új lengyel–magyar–olasz populista klub jelenik meg Budapesten, annak Vlagyimir Putyin lesz a védnöke. Orbán Viktor Magyarországa Oroszország trójai falovává vált az EU-ban és a NATO-ban. Orbán tiltakozott a Kremllel szembeni uniós szankciók ellen, és most ő az orosz oltóanyag alkalmazásának fő támogatója. Salvini pedig nem is titkolja, hogy Putyin elbűvöli, és pénzt is fogad el tőle.”
„Csak show a populisták együttműködése” – írja erről a budapesti Népszava:
„Nem hoz létre új frakciót az Európai Parlamentben az olasz Liga, a lengyel PiS és a Fidesz.
Igaz, ehhez kevesek is lennének, mert az előírás szerint legalább hét országból lenne szükség képviselőkre. Így Orbán Viktor, Matteo Salvini és Mateusz Morawiecki csütörtöki találkozóján is csak abban állapodtak meg, hogy legközelebb Varsóban találkoznak. A Donald Trumpot utánzó jelszót Salvini adta ki: Tegyük újra naggyá Európát!”
Elfajuló orosz–ukrán konfliktus
„Ukrajna belépése a NATO-ba az egyetlen út a békéhez”, idézi a Frankfurter Allgemeine Zeitung az ukrán elnököt, majd így folytatja:
„Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke szerint országának felvétele a NATO-ba »az egyetlen módja a háború befejezésének a Donyec-medencében«. Zelenszkij ezt Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral folytatott telefonbeszélgetés után jelentette ki. Ukrajna 2019-ben fűzte bele az alkotmányába az EU és a NATO csatlakozásának célját.
Moszkva kedden arra figyelmeztetett, hogy Ukrajna a NATO-hoz való csatlakozása »tovább súlyosbítja« a helyzetet. Eközben a kelet-ukrajnai szeparatista »Népköztársaságok« először toboroztak új katonákat.”
A kijevi Kyiv Postnak erről ez a véleménye:
„Putyin ebben a pillanatban visszariad egy valódi háborútól. Csak az erejét akarja fitogtatni, hogy ezzel belpolitikai elszántságát demonstrálja.
Ő Ukrajnát a belső megosztottság által kettészakított mesterséges államnak tekinti, Európát a megosztott nemzetek konglomerátumának, amely nem képes közös álláspontot képviselni, az Egyesült Államokat pedig egy hanyatló hegemón hatalomnak, amely belpolitikai vitákba süllyedt.”
A moszkvai Vedomosti Ukrajnát vádolja a konfliktus feléledésével:
„Kijev elmérgesíti a helyzetet a Donyec-medencében annak érdekében, hogy arra kényszerítse az új amerikai adminisztrációt, hogy avatkozzon be a konfliktusba. Ukrajna nemzetközivé akarja tenni a válságot.”
A dán Aarhus városbeli Jyllands-Posten napilapnak erről persze más a véleménye:
„Putyin nemrég írt alá egy törvényt, amely még két elnöki ciklust engedélyez a számára. Ennyi idő alatt Putyin alapvető reformokat hajthatna végre az orosz társadalomban.
Ehelyett Oroszország gyilkosságokkal, hackertámadásokkal vagy mint most, katonai manőverekkel provokálja a Nyugatot. Putyin még mindig a hidegháború szempontjából gondolkodik.
Senki sem kételkedhet abban, hogy játékát Putyin folytatni fogja.”
Nukleáris tárgyalások Iránnal
A madridi El Pais napilap a bécsi nukleáris tárgyalásokkal foglalkozik:
„Pozitív hír, hogy az iráni atomprogrammal kapcsolatos tárgyalások az USA részvételével folytatódnak. Még akkor is, ha az irániak és az amerikaiak egyelőre nem tartózkodnak egy időben ugyanabban a tárgyalóteremben, maga a találkozó az első nélkülözhetetlen lépés annak a megállapodásnak az újjáélesztésére, amelyet Trump felmondott.
Ennek ellenére túl sok optimizmusnak most nincs helye. A feladat nehézkes, mert a keretfeltételek jelentősen megváltoztak a megállapodás 2015-ben történt aláírása óta.”
A tokiói Nihon Keizai Shimbun napilap erről megjegyzi:
„Az a kérdés, hogy sikerül-e elérni valamiféle áttörést a nukleáris megállapodás újjáélesztéséről folytatott tárgyalásokon. A június 18-i iráni elnökválasztáson várhatóan egy konzervatív, tekintélyelvű jelölt követi majd a mostani viszonylag liberális elnököt. Így a választások után a tárgyalások sokkal bonyolultabbak lesznek majd.”
A pekingi Huanqiu Shibao erről a következőket írja:
„A megoldásig még hosszú út vár ránk. Az elmúlt években Washington és Teherán egyaránt megszegte az egyezményt. Ezért a kölcsönös bizalmatlanság mindkét oldalon megnőtt. Ennek ellenére a problémát elsősorban az USA-nak és Iránnak kell megoldaniuk. Ennek a sikernek előfeltétele most a párbeszéd és a kölcsönös tiszteletet.
Az Egyesült Államoknak feltétel nélkül vissza kell térnie a nukleáris megállapodáshoz, és fel kell oldania az Iránnal szembeni szankciókat. A Közel-Kelet békéje múlik ezen.
Biden (másik) nehéz dolga
Nyolc év alatt megvalósuló 2000 milliárd dolláros infrastruktúrafejlesztési programot jelentett be szerdán Joe Biden amerikai elnök. A csomag finanszírozását részben a vállalati adókulcs emelése biztosítaná 15 év alatt. A londoni The Guardian ezt így látja:
„A jövedelemadó legmagasabb mértéke 37-ről 39,6 százalékra emelkedik. Ez csupán kiegyenlítené a Donald Trump által bevezetett adócsökkentést.
Ennek ellenére Joe Biden kezdeményezése óriási kihívást jelent az alacsony adók támogatói számára. Emiatt az elnök számára még nehezebb lesz megszerezni a kongresszus támogatását.
Figyelembe véve a demokraták hajszálvékony többségét mindkét házban és a republikánusok makacs ellenkezését, nem lesz könnyű dolga Bidennek.”
A „jobboldali reneszánsz” álmodói Budapesten (b-j): Mateusz Morawiecki lengyel és Orbán Viktor magyar miniszterelnök, valamint Matteo Salvini olasz pártelnök (Északi Liga), 2021. április elsején (Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI)
