Semmit nem tanultunk George Floyd halálából?, háború lesz a Fekete-tengeren?, bizonytalan a kínai vakcina hatása? – ezeket a kérdéseket feszegette a héten a világsajtó.
Bezár a francia elitegyetem
Emmanuel Macron francia elnök bejelentette a francia közigazgatás személyzetét évtizedek óta kinevelő Nemzeti Közigazgatási Főiskola (ENA) bezárását. A madridi El Pais így ír erről:
„Az ENA, a francia uralkodó osztály káderképzéséért felelős főiskola napjai meg vannak számlálva. Macron elnök bejelentette, hogy egy közalkalmazotti intézetet állítanak fel helyette.
A franciák számára az ENA egy arrogáns és beképzelt technokrácia szimbólumává vált.
Ennek ellenére a mai Franciaország nem érthető meg az 1945-ben alapított intézmény nélkül. Ez az intézmény ugyanis azokat képezte ki, akik a második világháború után az ország újjáépítéséért voltak felelősek. A felvételi rendszer azonban hamarosan létrehozta azt, amit Bourdieu »állami nemességnek« nevezett. Franciaország sok tehetséget a gazdasági, területi vagy faji megkülönböztetés miatt kizártak és továbbra is kizárnak a hatalomból.
Ha az új közszolgálati intézet segít lebontani ezeket az akadályokat, akkor az ország profitálni fog belőle.”
A tokiói Nihon Keizai Shimbun pénzügyi napilap szerint:
„Eléggé kérdéses, hogy az új közszolgálati intézet megvalósítja-e majd az esélyegyenlőséget és a sokszínűséget. Ami eddig történt, az inkább csupán névváltoztatásnak tűnik, mint az elitegyetem megszüntetésének.”
Háború lesz a Fekete-tengeren?
Számos újság foglalkozik az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktussal. „Háború lesz a Fekete-tengeren?” – kérdezi az isztambuli Yeni Safak napilap:
„Ukrajna egy részének elfoglalásával és a Krím-félsziget bekebelezésével Oroszország arra késztette a NATO-t, hogy most a katonai szövetség keretén belül Amerika hadihajókat küldjön a Fekete-tengerre. A Kremlnek tudnia kellene, hogy az országa területi integritásának fenntartása érdekében Ukrajna minden ajtón bekopogtathat a segítségért. Egy fekete-tengeri háború valamennyi szomszédos országot is érintene.”
Joe Biden a Vlagyimir Putyinnal folytatott telefonbeszélgetés során csúcstalálkozót javasolt. A moszkvai Kommerszánt erről ezt írja:
„Ha ennek a kezdeményezésnek valóban lesz folytatása, fordulópontot jelenthet az orosz-amerikai kapcsolatokban. De optimizmusra valójában nincs sok ok, mivel Biden Putyinnal valószínűleg arról is beszélt, hogy az új szankciók Oroszország ellen elkerülhetetlenek, s egyben szigorúbbak lennének, mint a korábbiak. És ha ezek a büntető intézkedések valóban bekövetkeznek, akkor már nem lesz szó a két elnök harmadik országbeli találkozójáról.”
A vakcina hatása
Most pedig térjünk át a koronavírus elleni vakcinák globális alkalmazására! A madridi El Mundo a kínai vakcináról ír:
„A kínai vakcinákról bebizonyosodott, hogy a hatékonyságuk kevesebb, mint 33 százalék. A Sinopharm és a Sinovac oltásait már olyan országokban használják, mint Chile, Brazília, Uruguay és Törökország, és ott a fertőzések és halálozások száma jelenleg gyorsabban növekszik, mint azokban az országokban, ahol nyugati oltóanyagokat használnak. Kína elutasítja a nemzetközileg elismert tudományos szabványok alkalmazását és az adatok közzétételét, ami kiszámíthatatlan kockázatokat rejt magában.”
Söder/Laschet?
Az innsbrucki Tiroler Tageszeitung Markus Söder, a CSU elnökének kancellári ambícióiról ír:
„A CDU néhány tartományi vezetője nemrég nyilvánosan megjegyezte, hogy Söder erőteljes bejelentéseit gyakran nem követték tettek. A kereszténydemokraták bajorországi szövetsége, a CSU már kétszer tapasztalta, hogy a fellengzős fellépés önmagában még nem elég ahhoz, hogy valaki kancellár legyen.
Ez történt 1980-ban Franz-Josef Strauss-szal. És 2002-ben is, amikor Edmund Stoiber kancellárjelöltként akart érvényesülni az akkor még alábecsült Angela Merkellel szemben. Ennek az eredménye ismert: az SPD embere, Gerhard Schröder nyerte meg a választásokat Stoiber ellen és 2005 -ig kancellár maradt.”
A római La Repubblica napilap szerint azonban Laschetet nem szabad alábecsülni:
„Az elmúlt években Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke minden nehézség ellenére félreállította riválisait. A lelkileg kereszténydemokrata, csontig Merkel-párti Laschet megnyerte régiójában a választásokat és a párt vezetéséért vívott harcot is, amikor úgy tűnt, hogy ezt a harcot már elvesztette. Miután meghódította a CDU csúcsát, kibékített egy pártot, amelyet évek óta tartó belső harcok szakítottak szét. Laschet alulértékelt személy – ugyanúgy, mint kezdetben Angela Merkel is volt.”
A CDU nem hajlandó visszavonni Laschet jelölését, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung:
„Az Unió kancellárjelöltjéről még nem született döntés. Miután Armin Laschet, a CDU elnöke hétfőn széles körű, egyöntetű jóváhagyást kapott a CDU vezető testületeitől, Markus Söder bajor miniszterelnök a CSU elnökségének ülése után kijelentette, hogy még mindig »viszonylag magas szintű vita« folyik arról, hogy végül is ki lesz a CDU-CSU közös jelöltje.”
Nem tanultunk semmit George Floyd halálából?
Egy további afroamerikai férfi haláláról ír a Minneapolis-i Star Tribune:
„Egy másik fekete fiatalember lett a rendőrség áldozata, ezúttal a Brooklyn Centerben (Minneapolistól északra). Mi pedig dühösek és szomorúak vagyunk. A Brooklyn Center rendőrsége 2012 óta hat embert ölt meg a Star Tribune beszámolói szerint, és a hatból öt nem fehér férfi volt. Ez a probléma azonban nem korlátozódik Brooklyn Centerre. Vagy Minneapolisra.”
Nem tanultunk semmit George Floyd halálából? – teszi fel a kérdést a Washington Post, és erre így válaszol:
„Nyugodtan mondhatjuk, hogy senki sem szereti, ha a rendőrség megállítja és igazoltatja. De a fekete (és más, nem fehér) emberek számára ez további borzalmat, félelmet és veszélyt jelent. George Floyd tragédiájából semmit sem tanultunk? Miért történnek még mindig ilyen dolgok?”
Az amerikai csapatok kivonása Afganisztánból
Joe Biden amerikai elnök bejelentéséről, hogy közel 20 év után kivonja az amerikai csapatokat Afganisztánból, a stockholmi Dagens Nyeter megjegyzi:
„Biden amerikai elnök most úgy döntött, hogy befejezi az afganisztáni missziót. A lépése következetes: sokáig szkeptikus volt az afganisztáni háborúval kapcsolatban, alelnöki ideje alatt pedig a katonai beavatkozás fokozása ellen volt.”
A 20 éve tartó háború hatalmas forrásokat emésztett fel, hangsúlyozza a barcelonai La Vanguardia napilap:
„Ha a szövetségesek kivonulnak, mielőtt végleges tűzszünet következne be, akkor fennáll a káoszba való visszaesés veszélye, ami ismét veszélyezteti az amúgy is csüggeteg haladást. Akkor Afganisztán ismét az iszlamista terror táptalajává válhat a tálibok alatt.”
Amerikai katona pihenőt tart éjszakai járőrözés közben Afganisztánban (Fotó: Carlos Barria/Reuters)
