A koronavírus-járvány ráirányította figyelmünket az orvosi, biológiai kutatásokra, talán soha nem volt ilyen teher a szakembereken, hogy minél gyorsabban kifejlesszenek hatékony ellenszert a világot pillanatok alatt térdre kényszerítő vírus ellen. Közben gondolunk-e arra, hány állat esett, esik áldozatul ezeknek a kísérleteknek, kutatásoknak és mennyi szenvedésen mennek keresztül – mielőtt elpusztulnak.
A világnap 1979 óta létezik, de állatkísérleteket már a 19. század óta végzünk. A kezdetben egyszerű használati eszközöknek tekintett állatokat Londonban vette védelmébe először egy szervezet 1875-ben. Az élveboncolás ellen próbáltak tiltakozni, ami akkoriban teljesen természetes eljárás volt az állatkísérletek során.
Lord Hugh Caswall Tremenheere Dowding, a brit légierő ezredese a II. világháborúban olyan komoly hírnévre tett szert, hogy befolyásával később el tudta érni az általa nagyon is támogatott kísérleti állatok védelmét. Mivel a lord születésnapja április 24-én volt, ezért javasolták erre a napra a világnapot.
Az állatkísérleteket nem lehet teljesen beszüntetni, de legalább arra kellene figyelnünk, hogy ezek az állatok szükségtelenül ne szenvedjenek. A kozmetikai ipar például sokszor csak „kényelmi” szempontokból „használ el” sok olyan állatot, amelyek életét meg lehetne kímélni egyéb eljárásokkal.
A laboratóriumi állatok számát tekintve nagyon nehéz megbízható forrásokhoz jutni. Minden ország máshogy határozza meg, hogy nála mit jelent a kísérleti állat és melyiket kell számolni, melyiket nem. A rágcsálók közül például az egereket és patkányokat sok ország egyszerűen nem is számolja, eltérő az is, hogy a majmok közül milyen fajtákat lehet beemelni kísérletekbe.
Az Egyesült Államokban 11-23 millió állat esik áldozatul évente a kutatásoknak. A szigorúan vett laborállatok száma néhány százalékos emelkedést mutat az utóbbi 2-3 évben. Az Európai Unió nagyon szigorúan szabályozza a kísérleti állatokkal való munkát. Csimpánzokat, orangutánokat vagy gorillákat már évtizedek óta nem lehet bevonni laborkísérletekbe, az utóbbi tíz évben pedig azt is megszabták, milyen állatot milyen fájdalomcsillapítás és stresszcsökkentés után lehet „használni”. Az EU-ban teljes tilalom van a kozmetikai termékekhez kapcsolódó állatkísérletekre. A számok csökkenő tendenciát mutatnak, a tagországokban összesen 10 millió alatt van az évente kutatólaborban elhasznált állatok száma.
A Barna Kutya emlékműve az élveboncolások áldozatainak Londonban (Fotó: Wikipedia)
A több mint egy éve tartó koronavírus-járvány elleni küzdelemben még nem állnak rendelkezésre adatok, de gyanítható, hogy a kutatóintézetek és laborok nem most spórolnak az állatokkal. Gondoljunk rájuk legalább egy világnap erejéig.
Névtelenül halnak meg értünk a kísérleti állatok (Fotó: Pixabay)
