Izgalmas hírekkel foglalkozott ezen a héten is a világsajtó: kancellárt jelöltek a német kereszténydemokraták, meghiúsult az európai nagy fociklubok különligájának terve, orosz nagyköveteket utasítottak ki Csehországból…
Armin Laschet a kancellárjelölt
A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) szövetségi választmánya nagy többséggel úgy döntött, hogy Armin Laschet pártelnök, észak-rajna-vesztfáliai miniszterelnök legyen a CDU és a testvérpárt Keresztényszociális Unió (CSU) közös kancellárjelöltje a szeptemberi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson.
A kancellárjelöltségre Armin Laschet és a Markus Söder CSU-elnök, bajor miniszterelnök is pályázott, ami a második világháború vége óta működő szövetség történetének egyik leghevesebb testvérpárti vitájához vezetett.
A Neue Zürcher Zeitung ezt így látja:
„A CDU továbbra is a bizottságok és az apparátus pártja. Ugyanakkor a párton belüli szakadások tovább nőttek. Laschet sem az ország keleti, sem pedig a déli részén nem számíthat támogatásra a választási kampány során. Ez ugyan nem feltétlenül jelenti azt, hogy a CDU elveszíti a választásokat…”
A zágrábi Jutarnji List leszögezi:
„A német konzervatív blokkban zajló hatalmi harc teljesen idegen az ellenzéki Zöldek között, akik hétfőn belső viták nélkül Annalena Baerbockot nevezték ki kancellárjelöltjüknek.
A legfrissebb közvélemény-kutatások eredményei szerint a kereszténydemokratáknak még mindig van némi előnyük a Zöldekkel szemben, de az előnyük olvad.”
Mégsem lesz újabb háború?
Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön bejelentette, hogy kész ukrán hivatali partnerét, Volodimir Zelenszkijt Moszkvában fogadni a kétoldalú viszony megtárgyalására. Pár nappal előbb az orosz-ukrán konfliktusról az El País ezt írja:
„A kelet-európai katonai feszültségek, az orosz csapatok gyülekezése az ukrán határon nagyon aggasztóak. Csakúgy, mint az éhségsztrájkoló Alekszej Navalnij állapota is. Ezért egy prominens értelmiségi és művészcsoport levelet írt Putyinnak, amelyben arra szólították fel az orosz elnököt, hogy biztosítsa a bebörtönzött ellenzéki vezető számára a szükséges orvosi ellátást. Ugyanakkor a megoldások keresése érdekében a párbeszéd folytatására is szükség van. Ezért az Oroszország elleni szankció csak egy eszköz lehet, nem pedig cél.”
A kiutasított diplomaták
A Cseh Köztársaság és Oroszország diplomatáinak kölcsönös kiutasítása után a prágai Hospodarske Noviny napilap megjegyzi:
„Oroszország egyre agresszívabb politikát folytat a nemzetközi porondon. De helytelen lenne csak Moszkvát hibáztatni a jelenlegi szerencsétlen helyzetért. Majdnem 30 év telt el azóta, hogy 1991 júniusában az utolsó szovjet katonák kivonultak az akkori Csehszlovákiából. De a prágai politikai elitnek ennek ellenére még máig sem sikerült egy következetes keleti politikát kialakítania.”
Washington elítélte Moszkva terveit, hogy korlátozza a hajózást a Fekete-tenger térségében, de egyelőre visszatér Washingtonba John Sullivan amerikai nagykövet, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung:
„Az Egyesült Államok és Oroszország közötti válság súlyosbodik. John Sullivan moszkvai amerikai nagykövet bejelentette, hogy konzultációkra visszatér Washingtonba. Ezt Szergej Lavrov külügyminiszter már korábban javasolta neki, miután a Biden-adminisztráció tíz orosz diplomatát utasított ki. Washington eközben elítélte Moszkva terveit, hogy korlátozza a hajózást a Fekete-tenger térségében.”
Kivonulás? Maradás?
Kivonulnak Afganisztánból az amerikai csapatok a New York- i terrortámadás huszadik évfordulójáig, szeptember 11-ig – jelentette be a múlt héten Joe Biden amerikai elnök. A New York Times azonban megjegyezte: a hivatalos csapatkivonás a bejelentéstől függetlenül nem biztos, hogy azt jelenti, hogy még a különleges egységeket is kivonja Amerika az országból. Mint írják, körülbelül 1000 olyan amerikai katona van Afganisztánban, akik papíron nincsenek is ott, elsősorban a Pentagon és a CIA utasítását teljesítő különleges alakulatok (többnyire a hadsereg Rangerei).
A londoni Financial Times a csapatkivonásról ezt írja:
„Saját hírszerző ügynökei tanácsaival ellentétben, akik úgy vélik, hogy a tálibok két-három év alatt visszaszerezhetik az ország irányítását, Biden arra tippel, hogy az Egyesült Államok diplomáciai úton érheti el azt, amit helyben nem tudott elérni – egy olyan Afganisztán kialakítását, amely soha többé nem lesz a nemzetközi terroristák otthona.”
Mégsem lesz Szuperliga!
Tizenkét európai futballklub támogatja az úgynevezett Szuperliga létrehozását – az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) nemtetszése ellenére. Erre számítani lehetett a Strasbourg-i Dernières Nouvelles d’Alsace napilap szerint:
„A futballvilág tehát csodálkozással és haraggal megállapíthatja, hogy a futballt is a pénz uralja. Milyen meglepetés ez, és milyen leleplezés! Mindez nem más, mint egy korrupt rendszer eredménye. Ez az utolsó lépés egy olyan versenysoprt felé, amelyben a klubok identitását és örökségét elárvereznék az amerikai nyugdíjalapok vagy az olajmonarchiák számára.”
Szuperliga kicsiben, így látja a budapesti Élet és Irodalom politikai hetilap a sikertelen kezdeményezést:
„A következő gondolatot jegyezzük meg, Orbán Viktor mondatát: »A labdarúgás mindenkié, és nem sajátíthatják ki maguk számára a leggazdagabbak.« A kormányfő így reagált arra a bejelentésre, amely szerint tíz európai – angol, spanyol és olasz – nagy futballklub vezetői megalakították az úgynevezett Szuperligát, azzal, hogy az ott szereplő csapatoknak külön bajnokságot terveznek már ez év augusztusétól. (Lapzártakor ugyan a terv éppen összeomlásban van, de bárhogy történik is majd, vannak tanulságai, és elsősorban nem futballszakmai szempontból.)”
Mégsem jött össze a szupercsapatok Szuperligája (Fotó: Pixabay)
