Újjáépíteni az infrastruktúrát, esélyt adni a családoknak, munkahelyteremtéssel kivédeni a klímaválságot, megzabolázni a fegyveres erőszakot, megoldani a bevándorlást, megtalálni a rák gyógymódját, élen maradni a 21. század technológiájának fejlesztésében – Franklin Delano Roosevelt óta nem látott ambíciózus programmal lépett először elnökként a Kongresszus elé Joe Biden szerda éjjel. 99 nappal beiktatása után.
A több mint négyezer milliárd dolláros roppant tervekhez azonban már eddig is szolgáltatott megvalósíthatósági bizonyítékot: százmillió adag védőoltás beadását ígérte első 100 napjára – de most éppen 200 milliónál tart az Egyesült Államok. A Kongresszus pedig már hetekkel ezelőtt elfogadott egy közel kétezer milliárdos mentőcsomagot a világjárvany miatt megszorult százmillió polgárnak, valamint a vállalkozásoknak.
Biden szinte mellékesen hozzátette: „A világ autokratái azt akarják elhitetni, hogy a demokrácia nem működik, mert túl sok bennünk a harag. Mutassuk meg, hogy igenis működik!”
A 63 perces beszédet rendkívüli körülmények között tartották meg, hiszen a vírusveszély miatt csak a törvényhozás tagjainak egyötöde lehetett jelen a Képviselőház üléstermében. Polgári vendégeket nem is hívtak (csak az elnök feleségét, ill. az alelnök férjét), a Legfelsőbb Bíróságot csak a főbíró képviselte, a fegyveres erőket csak a vezérkari főnökök tanácsának a feje, a kabinetet pedig csak Anthony Blinken külügyminiszter.
Már csak azért is történelminek számított az esemény, hogy először áll a Kongresszus mindkét házának élén – a beszéd alatt pedig ült az elnök mögött – egy-egy nő: Kamala Harris szenátusi és Nancy Pelosi képviselőházi elnök, véletlenül mindketten San Franciscóból.
Biden egyedülálló módon tud a kisemberhez szólni. Beszéde nem a szokásos emelkedett vagy fellengzős stílusban hangzott el, hanem a mindennapok emberének gondjaival foglalkozott.
„Sokan úgy érzik azok közül, akikkel felnőttem – emlékeztetett Biden arra, hogy a kispolgári rétegből származik –, hogy az ország megfeledkezett róluk.”
Az infrastrukturális terv viszont 90 százalékban középiskolai képzettséget követelő munkahelyeket nyitna meg. Ebben a fehérbőrű ipari munkásság is megtalálhatja a maga érdekeit. A 2300 milliárdos tervet azonban teljes egészében elveti a jobboldal és csak negyed annyit lenne hajlandó áldozni rá.
Biden másik nagy horderejű javaslata, az 1900 milliárdos családvédelmi törvény kötelező ingyenes óvodai ellátást, kétéves ingyenes állami egyetemi képzést, valamint szavatolt családi-, illetve betegszabadságot vezetne be, továbbá az idősek gyógyszerárainak drasztikus csökkentését és az idősek meg a gyerekek családi ellátásának támogatását. Mindez ugyanakkor borzalmas vörös posztó a konzervatív jobboldal szemében.
A válaszbeszédet Tim Scott dél-karolinai feketebőrű szenátor mondta el, aki elutasította a „kormány beavatkozását az emberek magánéletébe” és (némi önellentmondással) saját tapasztalataira hivatkozva kijelentette, hogy „Amerika nem rasszista társadalom” – miközben kollégái azt állítják, hogy magánbeszélgetések során pont az ellenkezőjét szokta mondogatni. Dehát a párt most amazt követelte tőle…
Az elnök azzal is foglalkozott, hogy miként lehet finanszírozni a hatalmas költségeket. Újfent leszögezte, hogy senkinek az adóját nem növelné, aki családonként évi 400 ezer dollárnál kevesebbet keres. Viszont jelentősen megemelné a leggazdagabbakra vonatkozó adókulcsot, valamint a társasági adót. (Az utóbbit Donald Trump idején 36 százalékról 21-re csökkentették, míg Biden visszaállítaná 25 százalékra.) A republikánusok mindezt vehemensen ellenzik.
Biden elmodta, hogy miközben a vírusválság alatt 20 millió ember vesztette el munkáját, addig a 650 amerikai milliárdos összesen ezer milliárddal lett gazdagabb, több mint egyharmadával növelve vagyona értékét egyetlen év alatt…
Az 52 álló ovációval és 13 ülő tapssal – valamint a szokásosnál jóval több rögtönzéssel – megspékelt beszéd vége felé Biden kitért az amerikai társadalom megosztottságára is.
Figyelmeztetett: az USA ellenfelei világszerte abban bíznak, hogy a demokrácia nem képes eleget tenni az emberek szükségleteinek, hogy győz a hazugságáradat, a gyűlölet és a félelem, ami szétfeszíti a társadalmat.
Az elnök dolga természetesen az, hogy megtestesítse a derűlátást, és Biden éppen ezt tette. Első száz napja rendkívül sikeresnek nevezhető. A szerdai beszédet követők 71 százaléka mondta az azonnali közvélemény-kutatásban, hogy optimistább, mint előtte volt. Az előző elnök és szélsőséges jobboldali hívei azonban mindent meg fognak tenni, hogy aláássák a folytatást.
Kamala Harris alelnök, szenátusi elnök (b), valamint Nancy Pelosi képviselőházi elnök tapsol Joe Biden elnök kongresszusi beszéde alatt 2021. április 28-án (Képernyőfotó)
