A sajtószabadság világnapja alkalmából idén többnapos konferenciát szerveztek Namíbiában. A Windhoek-ban rendezett esemény egy harmincéves évforduló alkalmából került Afrikába, mégpedig azért, mert 1991. május 3-án itt írták alá az úgynevezett Windhoek Nyilatkozatot. Az afrikai népek szabad sajtóhoz való jogát rögzítő nyilatkozat után kezdeményezte az ENSZ, hogy a sajtószabadság világnapját is erre a napra jelöljék ki, hiszen nemcsak Afrikában, az egész világon szükséges felhívni a figyelmet a szabad véleménynyilvánítás fontosságára.
Namíbia az összes afrikai ország közül a legszabadabb sajtóval rendelkezik, a Riporterek Határok Nélkül nevű szervezet rangsorában a 24. helyen áll. Magyarország ugyanezen a listán a 92. helyen áll, Szerbia a 93. az évente vizsgált 180 ország közül.
A Riporterek Határok Nélkül idén arra hívja fel a figyelmet, hogy a világ országainak 73 százalékában jelenleg valamilyen módon akadályozzák a sajtó szabad működését. Márpedig a „dezinformáció vírusa ellen az újságírás, a szabad információáramlás lenne a leghatékonyabb vakcina”.
Több országban a vezetés felhasználta a koronavírus-járványt, és arra hivatkozva korlátozta a sajtó működését. Az újságírók nem jutnak kellő információhoz és egyre nehezebb hiteles források alapján megírniuk az érzékeny témákat, valós helyzetet. Különösen Ázsiában, a Közel-Keleten és Európa egyes országaiban ütköznek falakba egyre gyakrabban a sajtómunkások – mutat rá a szervezet jelentése.
Az Edelman kommunikációs tanácsadó cég által évente készített Edelman Trust Barometer legutóbbi, 28 országban végzett felmérése szerint az olvasóknak több mint fele (59 százalék) nem is bízik a sajtóban és úgy érzi, szándékosan félrevezetik őket hamis hírekkel. A megkérdezettek 61 százaléka szerint a sajtó nem objektív és nem pártatlan.
Magyarországnak egyre lejjebb és lejjebb „sikerül” küzdenie magát az éves sajtószabadság listán. A Riporterek Határok Nélkül Magyarországgal kapcsolatban azt emeli ki, hogy a kormány a koronavírust felhasználva tovább terjesztette befolyását a médiát illetően. A rossz példa ragadósnak bizonyult és követőkre is talált Szlovénia és Lengyelország esetében.
A vezetés arra hivatkozva, hogy az újságírók „akadályozzák a kormányt a vírus elleni küzdelemben”, olyan jogi intézkedéseket és fenyegetéseket helyeztek kilátásba, melynek hatására az újságírók sok esetben öncenzúrát kénytelenek gyakorolni, hogy ne kerüljenek bajba, amiért megpróbálják felfedni és megírni az igazságot.
A drón törvénnyel, amelyben a kormány megtiltott minden hatósági engedély nélküli röptetést, nemcsak egyéves börtönbüntetést kockáztatnak az újságírók, de az oligarchák is komoly védelmet kaptak, hiszen lehetetlenné válik a birtokaik utáni kutakodás. A Klubrádió frekvenciájának elvétele, az ellenzéki Index ellehetetlenítése, majd átvétele, a Szabad Európa Rádió visszatérése az országba (amit még az Orbán-barát Trump-kormányzat sem akadályozott meg) csak néhány azok közül, ami miatt 2021-re újabb visszaesést produkált Magyarország.
Nyolcadik éve szinte egyenletesen lefelé: Magyarország és Szerbia a sajtószabadság lejtőjén (Adatok: Riporterek Határok Nélkül)
Az International Press Institute (Nemzetközi Sajtóintézet) 1950 óta küzd a sajtószabadságért. Idei jelentésükben külön kiemelik Magyarországot, mint olyan országot, ahol tavaly tovább csorbították a sajtószabadságot. Kitérnek arra, hogy már a lengyel kormánypárt is a magyar utat követi, a lengyel állami olajipari vállalat nemrégiben vette meg a lengyel vidéki média nagy részét.
A Nemzetközi Sajtóintézet, több nemzetközi újságíró szervezet támogatásával már az Európai Bizottságnál is próbált eljárni annak érdekében, hogy az EU lépjen fel a közép-európai médiapiac torzulásával kapcsolatban.
Az információ mint közérdek. A sajtószabadság világnapjának idei fő témája az információval való gazdálkodással foglalkozik, arra próbál rávilágítani, hogy az információ, mint közjó, milyen lényeges a világjárvánnyal terhelt életünkben.
A Sajtószabadság Napja 2021 (Plakát: UNESCO)
