A régióban élő emberek egyik alapvető túlélőképességévé vált, hogy ahol csak lehet, kiskapukat keressenek, így megkönnyítve a saját életüket, valamint kicselezve azokat az értelmetlen szabályokat, amelyekből az elmúlt években több is született. Pontosan egy ilyen megkerülős cselnek lehetünk szemtanúi manapság, amely azt eredményezte, hogy a használtautók eladásakor nagyon sokan nem adásvételi szerződést kötnek, hanem az eladó – papíron – elajándékozza a személygépkocsiját a vevőnek.
Ahhoz, hogy a helyzet Szerbiában idáig jusson, természetesen kellett, hogy az emberek panaszai az illetékes állami szerveknél süket fülekre találjanak, s ehhez párosult a hatalmi gőgnek betudható „csak azért sem változtatunk” hozzáállás is. A Sat plus autós szakfolyóirat alaposan körbejárta a témát, így ebben az írásban azokra a kérdésekre is választ kapunk, miért kényszerültek arra az eladók, hogy az „elajándékozás” mellett döntsenek, valamint, hogy később milyen problémákkal szembesülhet az a vásárló, aki nem tud felmutatni adásvételi szerződést.
Ugyanannyi ajándékozás, mint adásvételi szerződés
Arra a kérdésre, hogy mit szeretne ajándékba kapni, az emberek többsége bizonyára azt felelné, hogy egy ingatlant, de az első három közé minden bizonnyal a személygépkocsi is bekerülne. Szerbiában jelen pillanatban oda jutottunk, hogy egyre több eladó „ajándékozza el” az autóját, s ez már olyan szintre lépett, hogy már megközelítőleg ugyanannyi ajándékozási szerződést kötnek, mint amennyi adásvételi megegyezés születik. Arról szó sincs, hogy az országban hatalmas méreteket öltött ez a fajta jótékonykodás, ehelyett annak lehetünk a szemtanúi, hogy az eladók és a vevők így próbálják meg megkerülni azokat a adó befizetésével kapcsolatos bürokratikus zagyvaságokat, amelyek miatt sokszor meghiúsult az üzlet.
Az autó eladásával kapcsolatos ügyintézés sok esetben akkor akad el, amikor a vevőnek be kell fizetnie az általa megvásárolt személygépkocsi után fizetendő forgalmi adót. És nem azért áll le a folyamat, mert a vevő ezt nem szeretné kifizetni, hanem azért, mert heteket kell várnia arra, hogy az illetékes szervek meghozzák a végzést az összegről. Ezt normális helyen pár perc alatt közlik, ugyanis a Szerbiai Autómotoros-szövetség (Auto-Moto Savez Srbije – AMSS) katalógusa alapján ennyi ideig tart kikeresni és megállapítani a forgalmi adót. Ha ehhez még hozzátesszük, hogy ezt az illetéket csakis abban a községben lehet kérvényezni, ahol az eladónak a bejelentett lakhelye van, és befizetett adóról kiadott igazolást is ott lehet felvenni, kell akkor már kezd világos lenni, miért is került a képbe az ajándékozási szerződés az adásvételi helyett.
Adásvételi szerződés – Asterix 12 próbája
Ha a felek az adásvételi szerződés mellett döntenek, akkor a folyamat így néz ki: az eladó és a vevő megegyeznek az árban, megkötik a szerződést, azt hitelesítik a közjegyzőnél, a vevő kifizeti az autó árát és átveszi a járművet, majd abban a községben, ahol az eladó él, benyújtja a kérelmet, hogy határozzák meg a forgalmi adó összegét.
És akkor itt kezdődnek a problémák: ahelyett hogy azonnal megkapná a végzést a befizetendő összegről, a lomha szerb bürokrácia veszi át a főszerepet, és a vevőnek háromszor kell megjelennie a megfelelő tolóablak előtt.
- először, hogy benyújtsa a forgalmi adó meghatározásáról szóló kérelmet;
- másodszor, hogy a végzést átvegye;
- harmadszor pedig azért, hogy megkapja azt a bizonylatot, amellyel igazolni tudja, hogy befizette a forgalmi adót.
Olyan ez, mint az Asterix tizenkét próbájában, mikor a gall hőst egyik irodából a másikba küldözgetik, miközben neki csak egy A38-as igazolványra lenne szüksége. És ha ez időszámításunk előtt még valamelyest érthető volt, a 21. században, amikor az állam vezetői folyamatosan a digitalizáció fejlődéséről és fontosságáról tartanak előadásokat, teljes mértékben elfogadhatatlan.
Ajándékozás – mindent elintézhet a vevő
És hogy elkerüljék ezeket a fennálló problémákat, az eladók megtalálták a kiskaput: egyre több használtautó-eladás néz ki úgy, hogy a vevő annyi pénzt ad az eladónak, amennyibe az autó kerül, és az említett adásvételi szerződés helyett egy ajándékozási megegyezést írnak alá. Habár a törvény szerint a forgalmi adót – ami az autó értékének 2,5 százaléka (ugyanennyi az adásvételi szerződés esetében is) – az eladónak kellene fizetnie, a gyakorlatban ezt legtöbbször a vevő állja. A különbség az, hogy a vevő, akinek az eladó „odaajándékozta” az autót, már abban a községben kérvényezheti a forgalmi adó összegének a megállapítását, amelynek a területén él, vagyis nem kell utazgatnia egyszer sem az eladó városába, mindent a saját településén intézhet.
A minden alatt szó szerint azt kell érteni, hogy mindent, ugyanis nem kell semmilyen ügyben keresnie az eladót, mindent elintézhet egyedül, még az autó kijelentését, a rendszám visszaadását és az új forgalmi igénylését is. A kijelentés korábban nem így működött, hanem az eladónak kellett kijelentenie az autót és a helyi rendőrségen leadnia a rendszámtáblákat, azonban tavaly a szükségállapot miatt a rendőrállomások átvették a másik községben kiadott rendszámokat is, és szerencsére ez a rendkívüli állapot végeztével sem változott (ez az adásvételi szerződés esetén is így van, vagyis leadhatjuk a saját településünkön is a más község által kiadott rendszámtáblákat).
Mi lesz a garanciával?
Eddig ugye a pozitív oldaláról írtunk az ajándékozási szerződésnek, hiszen ahogy felsoroltuk, nem kell többször elutazni a vevő községébe, hanem mindent el lehet intézni személyesen a lakóhelyünkön vagy az ahhoz legközelebb eső illetékes rendőrállomáson, vagyis az egész folyamat gyorsabbá és egyszerűbbé válik. Ez viszont nem azt jelenti, hogy ennek a fajta üzletelésnek ne lennének hátrányai, és ezek elsősorban a vevőt érintik majd. Ha hónapokkal később fény derül arra, hogy az autóval valami nincs rendben, és itt akár az is megtörténhet, hogy kiderül, a gépkocsit korábban ellopták, vagy egy hitelszerződés során jelzálogként szerepelt. Amennyiben erre sor kerül, és a vevőnek lenne adásvételi szerződése, azonnal a bírósághoz fordulhatna, s perelhetné az eladót, hogy térítse meg az okozott kárt, és fizesse vissza a teljes vételárat vagy annak egy részét, és kártérítést is követelhetne. Az ajándékozásnál azonban erre nincs lehetősége, hiszen a saját kézjegyével látta el a vevő azt a szerződést, amelyben az szerepel, hogy ő a járművet ajándékba kapta.
Ha az adóhivatal vizsgálódni kezd…
Egy, az autók bejegyzésével és adásvételének lebonyolításával foglalkozó ügynökség munkatársa elmondta, hogy a hozzájuk befutó kérelmek közül minden második ajándékozási szerződés, s ez különösen a nagyobb városok esetében jellemző, ahol több hetet kell várni a forgalmi adót megállapító végzésre.
„Az embereknek fontos, hogy minél előbb vezethessék az autót és hogy a jármű az ő tulajdonuk legyen, így valahol érthető, hogy a könnyebb utat választják, azonban nem számolnak a következményekkel, amelyek komoly fejfájást idézhetnek elő” – nyilatkozta az ügynökség munkatársa, aki hozzátette, hogy olyan jelentős mértékben megnőtt az ajándékozási szerződések száma, hogy már csak idő kérdése, mikor kezd el az adóhivatal foglalkozni ezzel a témával, és az ellenőrök mikor kezdik alaposan átnézni a szerződéseket.
Kettős állampolgár vezethet-e Szerbiában külföldi rendszámtáblás autót?