Pásztor Istvánnal, a Tartományi Képviselőház és a Vajdasági Magyar Szövetség elnökével készített interjút a Politika napilap, melynek magyar fordítását a VMSZ közölte a párt internetes oldalán.
A politikussal készült interjút teljes terjedelmében, változtatások nélkül adjuk közre az alábbiakban:
A koronavírus-világjárvány elmúlt egy esztendejében úgy tűnik, hogy a két kormány közötti kapcsolatok megerősödtek, a kínai védőoltás még erősebben összekötötte őket. Hogyan értékeli Szerbia és Magyarország kapcsolatát?
– Régen azt mondták, hogy a bajban mutatkozik meg, ki az igazi barát. Ma ez azt jelenti, hogy ilyen helyzetekben derül ki, hogy a kimondott szó hordoz-e kellő komolyságot, és cselekvésre való hajlandóságot.
Igaz, hogy a két ország kapcsolata megerősödött. Mindketten egyedül maradtak a vírus elleni harcban, csak magukra számíthattak. Nem nyugodtak bele abba, hogy várniuk kell amíg bebizonyosodik, hogy az európai szolidaritás nem közhely, hanem valóság. Felelősséget vállaltak, és a környezetükre is figyelve a koronavírus elleni küzdelemben meghatározták saját ütemüket és intézkedéseiket. A bevezetett korlátozó intézkedések miatt tűrniük kellett saját ellenzékük, és az európai szövetségeseik támadását. A kommunikáció folyamatos volt, Magyarország több alkalommal is nagy mennyiségű felszerelést adományozott, a határok lezárásakor pedig mindkét fél kölcsönösen ügyelt az intézkedések hatására. Igen a kínai, pontosabban a kínai és az orosz védőoltások is közelebb hoztak bennünket egymáshoz. Az egyetlen normális hozzáállás arról szól, hogy a védőoltás kérdésében nem annak származásán, vagy az ideológián van a lényeg, hanem a hozzáférhetőségen, a hatékonyságon, valamint a leszállítás megbízhatóságán, hiszen az élet normalizálása, és az emberek életének a megmentése mindennél fontosabb. Ezzel a meggyőződéssel a közelmúltig Szerbia és Magyarország egyedül maradt Európában, szégyenpadra kerültek, ma pedig az immunizálás bajnokaivá váltak.
Hogyan kommentálja az ellenzék egy részének azon állítását, hogy nincsenek meg a választásokon való részvétel egyenrangú feltételei, és ezért kérik az európai rokon pártok segítségét.
– Nem lep meg, én már sok ilyet láttam. Utoljára nem egészen két évvel ezelőtt amikor az európaiak bemutatták a tárgyalási lehetőségük szintjét, kiléptek az egyeztetésből, az ellenzék pedig bojkottot hirdetett és alkalmazott, majd pedig ezt követően azonnal megkérdőjelezték a választások legitimitását. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), amelynek az elnöke vagyok, minden tárgyaláson részt vesz, hiszen nincs okunk másként cselekedni. Káros és gusztustalan az ellenzék egy részének a hozzáállása, amikor a választási szabályok kérdéskörét ismét az európai politikai színtérre viszi, hiszen ez hosszú távon károsítja Szerbia érdekeit. És önmaguk érdekeit is. Úgy látom, hogy a végeredmény az ellenzék egy része számára ugyanolyan lesz mint tavaly volt. Jelenleg a kollektív ködösítés, valamint az alibi létrehozásának fázisában vannak. Ettől sokkal fontosabb, hogy a szerbiai parlament elnökének szervezésében a közelmúltban 26 politikai párt képviselői a választási feltételekről tanácskozott. Jó találkozó volt, nyíltan, őszintén, és a beszélgetőpartnerekre figyelve tárgyaltunk. Úgy gondolom, hogy kialakulóban van a normálisabb, elfogadhatóbb politikai párbeszéd színvonala. Erre szükségünk van, hogy az őt megillető helyre rakhassuk a toleranciaküszöböt. Reménykedve várom a tárgyalások meghirdetett folytatását, hiszen a választási rendszer nem tökéletes, és a lehető legszélesebb egyetértés élérésével kell, és tudunk is változtatni rajta.
Megkezdődött Karlóca, mint kulturális, és történelmi emlékmű védelmére vonatkozó eljárás. Miért fontos ez, és fordítanak-e külön figyelmet Vajdaság egyéb kulturális értékeire is?
– A javaslat azért fontos, mert a Vajdasági Parlament több mint öt év után ismét alkalmazza alkotmányos jogát, hogy törvényt javasoljon. Karlóca nemzeti, sőt azt is mondhatom, hogy általános civilizációs jelentőségű örökség. Ideje összehangolni a három évtizeddel ezelőtt elfogadott jogszabályt a bekövetkezett változásokkal, hogy megőrzése és helyreállítása hatékonyabbá, és gyorsabbá váljon. Arra számítok, hogy a Parlament májusban elfogadja a javaslatot. Számos városunk városmagjának megőrzése nagy kihívás, valós probléma, ezért fontos a szabályok felülvizsgálata, az örökség megőrzése, valamint modern tartalmakkal való feltöltése. A Karlócáról szóló törvénynek erre a kérdésre külön figyelmet kell fordítania.
Hogyan teljesített Szerbia az oltás vonatkozásában?
– Büszke vagyok az állam teljesítményére, az emberek hozzáállására, a hatékonyságra, és a fegyelemre. Az orvosi ellátórendszerünkre, magasan képzett, hűséges és elkötelezett egészségügyi dolgozóinkra. Kevés olyan ország körébe tartozunk ahol szabadon választhatunk a védőoltások között, és ebből az alkalomból arra biztatok mindenkit, hogy oltassa be magát. Az állam időben történt segítségével jó állapotban megőriztük a gazdaságot, gyors fellendülésre, erőteljes és magas növekedésre számítok.
A közelmúltban egy olyan non-paper került a nyilvánosságra amely kompromisszumos megoldásként a határok megváltoztatását javasolja. Hogyan látja ön ezt a lehetőséget?
– Már több is volt belőlük, és nem lepődnék meg ha újabbak is lennének. Úgy gondolom, hogy ezek politikai-tárgyalásos lakmuszpapírok. Bizonyos szempontból felgyorsítják a tárgyalások menetét, megoldást keresnek. Lehetőséget adnak a pozicionálásra, a vélemények ismertetésére, vagy elhallgatására, hiszen az is véleménynyilvánítás. Megszoktuk, hogy ez a terület, a stratégiai jelentősége miatt, mindig is a világpolitika középpontjában állt. Valószínűleg ez is igaz. De az a mondás is igaz, hogy a régi bűnöknek nagyon hosszú az árnyéka. Úgy gondolom, hogy ez a két részlet is azok között van amelyek ilyen papírokat eredményeznek. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy Európa és a világ az átalakulás szakaszában van, semmi sem olyan, és nem is lesz olyan, mint amilyen volt. Mély változások történnek, nehéz mindent megérteni és megmagyarázni, hiszen annyi minden változik egyszerre. Az egyensúlytalanság, és a kavarodottság a nemzetközi politika legstabilabb eleme. A szövetségesek folyamatos keresése jellemzi, igen összetett a szövetségek hálózata mivel azok több kérdéskör alapján köttetnek. A világ, és az események részesei vagyunk, láthatóvá váltunk a térképen. Úgy gondolom, hogy hosszabb időszak után újra jelentősebben kihathatunk sorsunk alakulására. A szuverén nemzeti és állami érdekek az egyedül fontosak, ezekért harcolni kell, hiszen mondjon bármit, mindenki ezt teszi. És közben szövetségeseket keresnek, szövetségeket kötnek. Úgy gondolom, hogy Szerbia jelenlegi külpolitikája olyan állapotban van, hogy el tudja viselni ezt a nagy terhet.
Nem ismerjük önt euroszkeptikusként, de úgy tűnik, hogy az utóbbi néhány hónapban, Magyarország által folytatott politikát védve, kritikusan viszonyul az EU-hoz?
– Magyarországnak nincsen semmilyen közvetlen kapcsolata az EU-kérdéssel kapcsolatos álláspontomhoz. Természetesen azt is követem. Nem örülök annak amit látok, de ez megint más kérdés.
Nem vagyok euroszkeptikus, de politikai vak sem. Becsületes elmondani azt, hogy azok az elvárások, remények, és meggyőződések, amelyek a számomra útmutatót jelentettek, és jelentenek, kibicsaklottak, kifakultak. Fél életem reményben, várakozásban, elkötelezettségben, harcban és meggyőzésben telt el. Úgy gondolom, hogy az EU hátat fordított önmagának, és elárulta önmagát. Küzd a belső problémáival. Az új bővítési stratégiáról azt mondják, hogy hitelesnek, kiszámíthatónak, dinamikusnak, és politikailag irányítottnak kell lennie. Ez azt jelenti, hogy most hiteltelen, kiszámíthatatlan, lomha, lassú, és bürokratikusan irányított? Ezt mondja az Európai Bizottság. Akkor ki a szkeptikus? Lehetetlen erről nem lehangoltan beszélni, fellázítja az embert az amikor rádöbben, hogy beigazolódott a gyanú amelyen állandóan rágódott, évtizedeken át hazudtak neki. Pontosan azok, akik a világ számunkra szabványnak tűnő részéről érkeztek. így nőttünk fel, ebben a meggyőződésben neveltettünk. Az egyetlen valós kérdés az, hogy vajon az EU képes-e megváltozni, összetudja-e hangolni tetteit a szavaival, visszatérhet-e eredeti énjéhez, megtalálhatja-e újra önmagát? Ez önmagunk, és Európa miatt is fontos. Személy szerint azért drukkolok, hogy ez megtörténjen, és erőmhöz képest teszek is ezért amennyit tudok.
Mi a véleménye Orbán Viktor és Aleksandar Vučić politikájáról?
– Minden fontos kérdésben mindkettőjük szövetségese vagyok. Több mint egy évtizedes közös munka, és kapcsolatépítés van mögöttünk. Ez részben emberi, szubjektív kapcsolat, barátság, bizalom, és mindezek felett nemzeti, szomszédsági, regionális, európai politika. Patetikusan túlzónak hangzik mindez, de messze áll attól. A helyzet sajátosságát a kisebbségi politikus számára azzal a nagyon ritka, szinte ismeretlen ténnyel tudnám kifejezni, hogy bennem és munkatársaimban régóta nincs konfliktus, amikor hazánk, nemzetünk, és anyaországunk érdekeit képviseljük.
Miért stagnál Szerbia európai integrációja?
– Azért mert az elmúlt két évtizedben, az EU prioritásaiban, a bővítéspolitika elvesztette elsőbbségi jellegét. Ne felejtsük el, hogy amikor Kelet-Európa országai beléptek az EU-ba, akkor az egész folyamat a szándék bejelentésétől a tagságig tíz évig tartott. Nekünk az elmúlt tizenkét év alatt alig sikerült megnyitnunk a fejezetek felét. Senki sem gondolhatja komolyan, és nem is állíthatja azt, hogy ők akkor annyival jobbak voltak, mint amilyenek mi most vagyunk.
Ön azt mondja, hogy az Európai Bizottság jelentése nem igazságos. Miért?
– Azért, mert nem ismeri el az erőfeszítéseinket, relativizálja őket. Nagyrészt saját elfogult tanúvallomásuk igazolására íródott. Ha ez nem így lenne, akkor mások volnának a tagság megszerzésével kapcsolatos álláspontok szükséges korrekciójáról vallott nézetek.
Milyen az SZHP és a VMSZ kapcsolata?
– Az azonos, és nagyon szoros prioritások mentén partneri, és tisztességes. Bizalmon, méltányosságon, és kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolat. Ugyanolyan mint a Vučić elnök, és köztem levő kapcsolat.
Konkrétan mit tesznek Vajdaságban a környezetvédelem tekintetében?
– Elég sokat, de ha figyelembe vesszük az örökölt állapotot, akkor sok idő és pénz kell a helyzet rendbehozásához. Négy kommunális szennyvíztisztító épül, regionális szeméttelepek építésén és üzembehelyezésén dolgozunk, és főleg a fiatalok körében a tudatosság növelését is előtérbe helyeztük. Műszaki megoldásokat keresünk a folyók, mellékfolyóik, a csatornák valamint a Palicsi és a Ludasi tó, valamint a Krivaja megtisztítására, szélvédő sávok telepítésére. Dolgozunk a Tartományi Képviselőház által két éve elfogadott Környezetvédelemről szóló dokumentum megvalósításán. Mindez hatalmas erőfeszítést igényel mindenkitől, és nem volna szabad mindezt napi pártpolitikává változtatni. Ez a dolog ettől sokkal komolyabb.
Ön lett a Palics Park Kft. közgyűlésének elnöke, és Magyarországi befektetéseket jelentett be. Miért kért költségvetési ellenőrzést?
– Becslések szerint még legalább 400 millió dinárra van szükség az Aqua Park befejezéséhez amelyet köztársasági, tartományi, és önkormányzati költségvetési forrásokból finanszíroznak. Rendkívül nagy beruházásról van szó, úgy pénzügyi értelemben, de Palics, mint turisztikai célpont megerősítése tekintetében is, ezért úgy gondolom, hogy most amikor váltásra került sor a felelősségvállalás, és az irányítás tekintetében, nagyon fontos pontosan megállapítani a valós pénzügyi és műszaki állapotot. A Társaság nagy eszközökkel gazdálkodik, és olyan hatalmas beruházást hajt végre amilyenre Palicson évtizedek óta nem került sor, de várhatóan nagy beruházás kezdődik a szállodakomplexum bővítésében is. A jelenlegi helyzet feltérképezése, valamint a munkálatok mihamarabbi és zavartalan befejezése érdekében úgy gondolom, hogy leglogikusabb, és legobjektívebb az volt, hogy kapcsolatba léptünk a Köztársasági Pénzügyminisztérium erre illetékes szervével. Eddig is nagy összeget fektettek be ebbe a projektbe, és a célunk az, hogy a beruházás a lehető leghamarabb elkészüljön, de ehhez pontosan tudnunk kell, hogy jelenleg hol állunk. Végeredményben ez megegyezik az általános közösségi érdekkel is.
Szerző: Dejan Spalović (Politika)
Forrás: www.vmsz.org.rs
Pásztor Istvánnal közölt interjút a Politika napilap
