Az izraeli-palesztin konfliktus újabb háborúval fenyeget; egyre többen vélik úgy, hogy a vakcinákat mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni; időzített bomba ketyeg az Egyesült Királyságban – ezekről írt a héten a világsajtó.
Az EU szociálpolitikai csúcstalálkozót tartott Portóban
A lisszaboni Diario de Noticias napilap szerint a szociálpolitika és a járványkezelés kérdései szorosan összefüggenek:
„Ha nem fektetünk be a jóléti államba, akkor sokkal kevésbé leszünk felkészülve a jövőbeli válságokra. Ezt mutatja a jelenlegi világjárvány is, és világossá teszi, hogy az állam milyen fontos szerepet játszhat ilyen és hasonló kritikus helyzetekben.
A gazdasági és társadalmi fellendülés stratégiájára ezért van szükség. A klímaváltozást továbbra is sok állam- és kormányfő figyelmen kívül hagyja – az egészségügyi válsággal azonban ezt nem lehet megtenni. Az Európai Bizottságnak számos terve van 2030-ig, például előirányozza a foglalkoztatási ráta megnövelését és a szegénység csökkentését.”
A barcelonai El Periodico de Catalunya napilap nemzetközi erőfeszítéseket vár el a járvány következményeinek kezelésére:
„Csak Spanyolországban több százezer munkahely veszett el. Annak érdekében, hogy a fellendülés ne okozzon még nagyobb társadalmi megosztottságot, további kiadásokra van szükség. Sajnos a Bizottságának több mint három év kellett ahhoz, hogy egy akciótervet mutasson be a megszorító politika hatásainak felszámolására és a jobboldal előretörésének megállítására. Az Európai Szakszervezeti Szövetség szerint azonban ebben az akciótervben még számos hiányosság van.”
A vakcinaszabadalmak feloldása
A portói csúcstalálkozón megvitatták a koronavírus elleni vakcinák szabadalmának esetleges felfüggesztését is. Ezt a lépést az Egyesült Államok javasolta. A brüsszeli De Standaard napilap üdvözli a kezdeményezést:
„Ez az egészségügyi válság túl fontos ahhoz, hogy a kimenetelét csupán egyes vállalatokra bízzuk. Ha ki akarunk kerülni ebből a válságból, minden embert, beleértve a szegényebb országokból érkezőket is, a lehető leghamarabb kell beoltani. Nehéz megmagyarázni, hogy egyes vállalatok tulajdonjoga miatt miért nem tudjuk kihasználni a vakcinagyárak teljes gyártókapacitását.
Be kell látnunk, hogy ezek a cégek keveset tettek a vakcinák szellemi tulajdonjogának megszerzéséért. Az oltások kifejlesztését elsősorban az tette lehetővé, hogy a tudományos eredményeket állami finanszírozással ösztönözték. Továbbá az ipar további milliárdokat kapott az életmentő készítmények továbbfejlesztésére. Röviden: az állam viselte a kockázatokat, a vállalatok lefölözték a hasznot.”
A The Dawn pakisztáni napilap úgy véli, hogy a koronavírus elleni oltóanyagokra sürgősen szükség van:
„Nincs garancia arra, hogy a fejlődő országok még időben megkapják a szükséges mennyiségű oltóanyagokat megfizethető áron. Ezenkívül a vakcinagyártók egyes esetekben a szegényebb országoktól magasabb árakat követelnek, mint a gazdagabb országoktól. Ez ellen az egyetlen reális és életmentő módszer a szabadalmak felfüggesztése és a technológia megosztása.”
Magyarország Kína oldalán áll
Az EU külügyminiszterei bírálni akarták a vitatott hongkongi választási reformot – Magyarország azonban blokkolta ezt a döntést. A Der Spiegel így látja az ügyet:
„Magyarország megakadályozta, hogy az EU külügyminiszterei elítéljék a választási törvény reformját Hongkongban. Magyarország volt az egyetlen tagállam, amely kategorikusan ellenezte ezt a nyilatkozatot. Ennek eredményeként a nyilatkozatot nem lehetett közzétenni az EU külügyminisztereinek hétfői, brüsszeli találkozója nyomán.
Az EU diplomatái szerint Magyarország azért utasította el ezt a nyilatkozatot, mert az ország nagy hasznot húz a kínai beruházásokból. Budapest azonban úgy érvelt, hogy az EU-nak nem kell reagálnia minden egyes kínai fejleményre.”
Időzített bomba
A bécsi Die Presse óva inti Boris Johnson miniszterelnököt:
„A Brexit volt ellenfelei és a Brexit támogatói közötti szakadék nem szűnt meg. A konzervatív párt stabil többségétől függetlenül időzített történelmi bomba ketyeg Észak-Írországban és Skóciában.”
A varsói Rzeczpospolita napilap jóslatokba bocsátkozik:
„Boris Johnson reméli, hogy az idő begyógyítja a Brexit sebeit, és a gazdaság helyreáll, míg Nicola Sturgeon, a Skót Nemzeti Párt elnöke úgy számol, hogy a skótok egyre inkább megérzik majd a kiválás nehézségeit. Skócia jövőjét végső soron az határozza meg, hogy melyiküknek lesz igaza.”
Karađorđe-csillag Érdemrend Peter Handke írónak
Aleksandar Vučić szerb elnök Szerbia legmagasabb fokú állami elismerését, a Karađorđe-csillag Érdemrendet adta át Peter Handke osztrák írónak. „A Nobel-díjas író kijelentései évtizedek óta nagy vitákat keltenek”, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung, és így folytatja:
„Handke nagyon ellentmondásos egyéniségnek számít a volt Jugoszlávia számos országában. A 2019-es irodalmi Nobel-díj odaítélését éles tiltakozások kísérték Boszniában és Koszovóban.”
Tovább fokozódik a konfliktus Izrael és a palesztinok között
A ramallahi Al-Ayyam napilap a konfliktust palesztin szemszögből ítéli meg:
„Benjamin Netanjahu több hibát is elkövetett: egyrészt rosszul értékelte a palesztinok ellenálló képességét, és ezenfelül a háborúja visszahozta a palesztin ügyet a világ színterére.”
A Jerusalem Post szerint ezt a konfliktust csak nemzetközi közvetítéssel lehetne megoldani:
„Most arra van szükség, hogy a kormány világos célokat tűzzön ki, bölcs katonai műveletet hajtson végre, állítsa le a rakétatámadásokat és állítsa helyre a biztonságot. Ugyanakkor párbeszédet kell folytatni a nemzetközi közvetítőkkel – az Egyesült Nemzetek Szervezetével és az Egyesült Államokkal, Egyiptommal és Katarral –, hogy végül is egy fegyverszüneti megállapodás jöjjön létre Izrael és a Hamász között.”
Rakétaeső hull Jeruzsálemre (Fotó: Euronews)
