Annak ellenére, hogy az előrejelzések a gazdaság fellendülésével kapcsolatban derűlátóak, a Nemzetközi Valutaalap arra hívta fel az országok figyelmét, hogy fel kellene készülniük a kamatlábak növekedésére. Ez vár majd Szerbiára is? Erre kereste a választ az N1 stábja.

Amennyiben Ön az a 130.000 ember egyike Szerbiában, akiknek lakáshitele, a kamatlábak, illetve az Euribor csökkenése miatt az elmúlt időszakban megváltozhatott a hitelrészlete, méghozzá kisebb lett, mint korábban.

Az alacsony kamatlábakat a központi bankok gazdaságlendítő céllal  vezetik be, ezt a forgatókönyvet pedig már ismerjük a 2008-as gazdasági világválság után. A Nemzetközi Valutaalap figyelmeztet, hogy az alacsony kamatlábaknak hamarosan vége.

„Fel kell készülnünk a drágulásra. Különösen fontos az Egyesült Államok hiteleinek és kamatainak változását követni, mert ott nagy a forgalom és a változás. Azok az országok, akik még nem érzik a fellendülést, mint ahogyan az USA és Kína már igen, illetve felhalmozott tartozásaik vannak, bajban lehetnek a kamatlábak növekedését követően”, mondta Kristalina Georgieva, a MMF elnöke.

A szerbiai kamatlábak az európaiakat követik, így amennyiben ott növekedésnek indulnak, akkor Szerbiában is erre kell számítani. Dejan Šoškić, a Közgazdasági Egyetem tanára szerint ez nagy hatással van a szerbiai pénzügyi rendszerre, mert nem tettek eleget a dinarizáció értdekében.

„Ha a hazai pénzügyi rendszer dinarizációját elvégeztük volna, akkor nem lenne ránk akkora hatással az Euribor, és az Európai Központi Bank . Normalizáltuk volna a hazai pénzügyi piacot, a normalizálás pedig azt jelentené, hogy a hazai valutát használjuk a kifizetéskor, legyen szó hitelekről, biztosításról vagy másról”, véli Dejan Šoškić, a Szerbiai Nemzeti Bank egykori enöke.

A szakemberek szerint óvatosnak kell lenni az előrejelzésekkel. A kamatok két esetben szoktak nőni: az egyik a világgazdaság egy válságból való felépülése folyamatában, a másik pedig az infláció,

A koronavírus miatt továbbra is nagyon bizonytalan időket élünk, a kamatlábakat bizonytalanságban pedig nem szokás emelni, véli Zoran Grubišić, a Belgrádi Banki Akadémia professzora. Hozzáteszi, emelkedésre az év végéig nem kell számítani, de azt követően valószínűsíthető a hitelek drágulása.

A szakember szerint, amikor az infláció európai szinten eléri a két százalékot, megdrágulnak majd a hitelek is. A legnagyobb bajban majd azok lesznek, akik útközben eladósodtak, mert azt hitték, az alacsony kamatlábak örökké tartanak majd.