Tizenegy nap után tűzszünetet kötöttek a Közel-Keleten, de sajnos egyelőre aligha fog rendeződni az izraeli-palesztin konfliktus; Kína első űrszondája elérte a Marsot; az Orbán-kormány kultúrpolitikája kemény bírálatokat kapott – ezekről írt a héten a világsajtó.
Kiújult az Izrael és a palesztinok közötti konfliktus
A ramallahi Al-Ayyam palesztin napilap a viszály földrajzi központjából szólal meg:
„Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek sikerült meggyőznie sok izraeli állampolgárt, valamint a hadsereget és a biztonsági erőket arról, hogy Jeruzsálem teljes mértékű integrációja Izraelhez lehetséges és szükséges, valamint arról, hogy a gázai övezetet politikailag el kell törölni, és Ciszjordániát teljes mértékben felügyelet alá kell vonni. Arról is meggyőzte őket, hogy a világ mindezekről hallgatni fog. De mi ennek a politikának az eredménye? A fiatal palesztinok megmutatták, mennyire illuzórikusak ezek az izraeli tervek.”
A tel-avivi Haaretz napilap erről megjegyzi:
„Nem kérdés, hogy az izraeli politika egy háborúra vár. Majdnem egyhetes szörnyű és erőszakos összecsapások után sem szólal fel senki a konfliktus rendezésének támogatásáért – még az ellenzék balközép vezetői sem.”
Majd pedig: a tűzszünetről szóló megállapodást kötött Izrael és a Hamász
11 napig tartó fegyveres konfliktusok után fegyverszünetet kötöttek a felek, így péntek hajnaltól abbamaradt az elmúlt évek legsúlyosabb, számos civil áldozattal járó izraeli-palesztin konfliktusa. A Gázai övezetben lakóhelyüket elhagyni kényszerült palesztinok tízezrei kezdtek visszatérni otthonaikba, hogy megvizsgálják a Hamász elleni 11 napon át tartó izraeli légicsapások pusztítását – ad számot a pénteki eseményekről a Guardian.
„A Földközi-tenger partján fekvő Gáza városában hatalmas károkat okoztak a légitámadások, a magas épületek összedőltek, és maradványaik az utcán hevernek.
Az ENSZ palesztin menekülteket segítő ügynöksége, az UNWRA közölte, hogy a harcok idején a szervezet iskoláiban menedéket kereső 66 000 palesztin nagy része hazafelé tart, miközben megkezdődött a károk felmérése.
Miközben a családok igyekeztek visszaszerezni a holmijukat, a polgári védelmi csapatok újabb 10 túlélőt és öt holttestet emeltek ki a romok alól, így a halálos áldozatok száma 243-ra emelkedett, közülük 66 gyermek. A sebesültek száma meghaladta az 1900-at.”
„Ismét bebizonyosodott: Izrael túl erős. Túl erős a hadserege”, írja Gideon Levy neves publicista a Haaretz lapban.
„Amerika évek óta hizlalja a szükségletein felüli mennyiségű és meglehetősen kifinomult fegyverekkel, és elsöprő, automatikus és vak nemzetközi támogatással. Izrael hatalmas, korlátlan költségvetéssel hizlalta a hadseregét, természetesen sokkal fontosabb szükségletek rovására, és az eredmény most Önök előtt áll: Mint egy szerencsétlen liba, amelyet folyamatosan tömtek, Izrael már nem képes az önuralomra.”
Kína első űrszondája elérte a Marsot
Sikeresen leszállt a Marsra a kínai Tienven-1 űrszonda a fedélzetén egy marsjáróval – adta hírül a kínai nemzeti űrhivatal, írja a budapesti Magyar Nemzet:
„Az Egyesült Államok már többször juttatott kutatóberendezéseket a vörös bolygóra, Kínának – az országok sorában másodikként – most sikerült először.
Az öt tonnás, legénység nélküli űrhajót tavaly július 23-án indították útjára. Idén február közepén lépett a Mars gravitációs vonzáskörébe és állt bolygó körüli pályára, hogy feltérképezze a lehetséges leszállóhelyeket. Minden a tervek szerint alakult: a februári kínai közlésnek megfelelően két-három hónapon belül kísérelte meg a Marsra szállást.
A marsjáró még pár napig az űrszondán marad diagnosztikai tesztelés végett, csak utána gördül le egy rámpán a Mars felszínére és indul felfedező útjára. A mintegy 240 kilogrammos járművet a Földdel kapcsolatot tartó Tianven-1-ről fogják vezérelni. A mitológiai tűzistenről elnevezett robotjármű a Mars légkörét és talaját vizsgálja, képeket készít, és feltérképezi a környéket.
Az Utopia Planitia egy hatalmas síkság a Mars, valamint a Naprendszer legnagyobb becsapódási medencéjeként (krátereként) ismert Utopián belül, amely átmérőjét 3,3 ezer kilométerre becsülik. A területen sziklák türemkednek ki, miután a marsi szél jórészt kifújta onnan a talajt. A NASA [National Aeronautics and Space Administration – Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal] öt évvel ezelőtt közölte, hogy nagy mennyiségű felszín alatti jeget talált az Utopia Planitia környékén. Nagyjából annyi víz rejtőzik ott fagyott állapotban, mint az egyesült államokbeli Felső-tóban.
Kína az elmúlt években több milliárd dolláros összeget fektetett be abba, hogy az űrkutatás területén felzárkózzon az Egyesült Államokhoz, Oroszországhoz és Európához. Két évvel ezelőtt, 2019-ben nagy sikert ért el, amikor elsőként juttatott el egy űrszondát a Holdnak a Földtől távol eső oldalára. A következő évben Kína saját űrállomást akar építeni és 2030-ig asztronautákat akar küldeni a Holdra.”
Élni és visszaélni
A Frankfurter Allgemeine Zeitung Orbán Viktor kultúrpolitikáját bírálja:
„Az európai művészeti és kulturális intézmények szövetsége azért kezdeményezett eljárást Magyarország ellen, mert veszélyeztetettnek látja a magyar művészet szabadságát, és ezért politikai eszközökkel kíván nyomást gyakorolni a magyar kormányra. Az Akadémiák Európai Szövetsége panaszt emelt az ENSZ kultúrával foglalkozó megbízottjánál, és online petíciót nyújtott be az Európai Parlamenthez.
A Német Művészeti Akadémia közleménye szerint az eljárást Jeanine Meerapfel elnök kezdeményezte, aki azt követeli, hogy ezek a szervezetek »minden rendelkezésükre álló jogi eszközzel lépjenek fel a művészet szabadságának megsértése ellen Magyarországon«.
Az akadémiák panaszában az áll, hogy mélységesen aggasztónak tartják Orbán Viktor miniszterelnök kultúrpolitikáját. Szerintük a kormány indokolatlanul avatkozik be a kulturális ágazatokba, ami a művészi szabadság megsértését jelenti, mivel a művészi szabadság megköveteli, hogy az intézményi döntések igazságosak, méltányosak és átláthatók legyenek, valamint a lehető legteljesebb részvétellel történjenek.”
Ezt a folyamatot az Élet és Irodalom „államtalanításnak” nevezi:
„Az országgyűlés 2021. április 27-én törvényt fogadott el a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról (KEKVA). Ezzel a magyar felsőoktatási intézmények nagy része a közfeladatot ellátó, közérdekű és közhasznú szervezetként működő alapítványok fenntartásába került. Az alapítványok a rájuk vonatkozó polgári jogi szabályok szerint magánszemélyek. Könnyen észrevehető az ellenmondás egyfelől a közérdek és közhaszon, másfelől a magánszemélyi státus között.”
„Magyarország nem demokratikus jogállam, hanem tekintélyuralmi rendszer”, írja a budapesti Népszava, és így folytatja:
„Az Orbán-kormány azonban nem habozott parlamenti többségével nemcsak élni, de visszaélni is. Kezdődött mindez a jogalkotási joggal való visszaéléssel, s folytatódott a jogállami alkotmányos intézmények, a fékek és ellensúlyok korlátozásával és leépítésével. Majd a jogalkotásra vonatkozó törvényes előírások figyelmen kívül hagyásával, bármiféle társadalmi vita nélkül a kormány elfogadtatta azt az Alaptörvényt, amely szimbolikusan is szakított a magyar köztársasági hagyománnyal, ami a demokratikus hatalomgyakorlással és hatalommegosztással fonódott össze.
A köztársaság kikiáltásai Magyarország ritka demokratikus pillanatai voltak, a despotizmussal leszámoló haladó és humánus erők győzelmei. Megtagadásuk roncsolja a magyar társadalom demokratikus önazonosságát. Az egypárti Alaptörvény kirekesztő, hamis egységet akar kreálni olyan értékek mentén, amelyek ellentmondanak egy modern európai nemzeti közösség önazonosságának és reményeinek, nyíltan szakít a semleges állam elvével.”
Romeltakarítás Gázában (Fotó: Khalil Hamra/AP)
