Néhány nappal ezelőtt munkacsoportot alakított az egészségügyi minisztérium, ennek a testületnek pedig az lesz a feladata, hogy kiderítse, valójában hányan is haltak bele a koronavírus okozta szövődményekbe Szerbiában.

– A munkacsoport azért alakult, mert a boncolások hiányában továbbra sem lehet megmondani, hogy pontosan mi okozta az emberek halálát, nyilatkozta Zlatibor Lončar egészségügyi miniszter, majd hozzátette, minden halálesetet megvizsgálnak, attól függetlenül, hogy az áldozatoknak volt-e pozitív koronavírus tesztjük vagy sem.

Lončar kiemelte, a boncolások nélkül próbálják majd megállapítani a halálesetek okát, mert mint mondta, ez a jövő generációja miatt is fontos.

Egyébként a járvány kezdete óta az elhalálozások száma Szerbiában, ahogy a világ minden táján, nőtt. Az áprilisi adatok is erről tanúskodnak. A Szerbiai Statisztikai Intézet adatai szerint folyó év áprilisában 12.659 ember hunyt el, ami négyezerrel, vagy 46,8 százalékkal több, mint tavaly. A Batut Intézet és az egészségügyi minisztérium adatai szerint viszont áprilisban 1.100-an haltak meg a koronavírus szövődményeiben. A munkacsoport feladata lesz, hogy kiderítse, hogy a négyezerrel több elhunyt a járvány közvetlen következménye-e,

Ha az év első négy hónapját nézzük, akkor láthatjuk, hogy 46.194 ember hunyt el, ami 33 százalékkal több, mint 2020-ban, amikor 34.642-en haltak meg.

A tavalyi év decemberében, amely a járvány ideje alatt a legfeketébb hónap volt, 17.321-en haltak meg, míg 2019-ben “mindössze” 9.971-en. A különbség tehát 7500 ember, míg az adatok azt mondják, hogy a koronavírus miatt “csak” 1500-an hunytak el.

Kon: Az újraszámolás elengedhetetlen

Dr. Predrag Kon járványügyi szakember már korábban azt nyilatkozta a Blicnek, hogy egy ilyen járvány esetében muszáj újraszámolni az áldozatokat. Kiemelte, hogy az elhalálozások száma legalább háromszorosa lehet a hivatalos statisztikának. Hozzátette viszont azt is, hogy egy járvány idején “normális”, hogy a valós adatok csak később lesznek elérhetőek. Dr. Kon hozzátette, a koronavírus-járvány közvetett áldozatai azok, akik valamilyen más betegségben szenvedtek, és a félig-rendkívüli állapot miatt nem tudták azt megfelelően kezelni. Egy normális időszakban viszont esetleg kaptak volna rendes kezelést és még élnének, mondta Kon a Blicnek.

Ki lesz a munkacsoport tagja?

A munkacsoport a Batut Intézet szakembereiből, az egészségügyi minisztérium felügyelőségének tagjaiból, a Köztársasági Statisztikai Intézet embereiből, a kórházak, önkormányzatok képviselőiből tevődik majd össze.

Lončar ennek kapcsán hozzátette, a munka biztosan eltart majd néhány hétig.

A sok haláleset öt lehetséges oka

1) Nem megbízható statisztikai adatok a járvány okozta káosz miatt

2) Nehezen definiálható a koronavírus miatti haláleset fogalma

3) Nem regisztrálták az összes halálesetet (sokan elhunytak az idősotthonokban, tanyavilágban)

4) Az egészségügyi rendszer túlterheltsége (nem tudtak más betegeket ellátni)

5) Az emberek féltek elmenni orvoshoz, emiatt nem diagnosztizálták időben a betegségeiket