Hat éve egyetlen illegálisan épített épületet sem bontott le az Építésügyi Minisztérium a védett területeken, írja a Pištaljka. Nem hivatalos információk szerint Szerbia szerte több mint kétmillió illegálisan épült objektum van, amelyekért a községek és városok felelnek.
Az Építésügyi Minisztérium 2015-ben indított kampányt az illegális építkezés legyőzésére, az állam pedig több millió eurót költött műholdfelvételekre, amelyek megmutatják, hogy melyek a bontásra váró épületek. Az állam tavaly további felszerelést vásárolt 2,8 millió euró értékben, méghozzá a Világbank hiteléből, amelyet az adófizető polgárok törlesztenek.
Az illegális építkezés ellen az önkormányzatok sem küzdenek sikeresen, akik a NALED (Helyi Gazdaságfejlesztési Nemzeti Tömörülés) adatai szerint évente átlagban három illegálisan felépített épületet bontanak le.
A Pištaljka szerint az Építésügyi Minisztérium azzal magyarázza a tétlenséget, hogy a Belügyminisztérium nem küld rendőri kíséretet a bontáshoz, míg a Belügyminisztérium a törvényre hivatkozik, amelynek értelmében a bontást előbb rendőri segítség nélkül kell megpróbálni.
A minisztérium egyébként magánvállalatokat bíz meg a bontással, a velük kötött szerződésekben pedig az szerepel, hogy a minisztérium biztosítja a rendőri kíséretet minden bontáshoz. A rendőrség viszont a törvényre hivatkozva visszautasítja a kérvényt, s így nem került sor egyetlen épület bontására sem az utóbbi hat évben.
A minisztérium legutóbb 2015-ben bontott illegálisan épített épületeket Tara és Kopaonik, illetve Uvac és Golija nemzeti parkokban. Ez volt egyben az utolsó alkalom, hogy a rendőrség közreműködött a bontásban.
A Köztársasági Építésügyi Felügyelőség regisztere adatai alapján jelenleg 197 bontásról szóló végzést hoztak már meg, a legtöbb 2018, 2017, 2016, 2015, és 2013-ból való.
A legalizációról szóló törvényt, amelyet az Építésügyi Minisztérium dolgozott ki, hat évvel ezelőtt fogadta el a parlament.
Illusztráció (Archívum)
