Illetékek, kezelési költségek, különböző díjak, majd a kitöltött befizetőlappal irány az ügyintéző ablak. De mit és miért is fizetünk valójában?
A legtöbb esetben illetéket kell fizetnünk azért, mert valamilyen közvagyont használunk – víz, erdők és hasonló, illetve abban az esetben, ha valamilyen szolgáltatást kapunk az államtól (bizonylat kiadása, kivonat, vagy más adminisztratív szolgáltatás), írja a novaekonomija.rs.
Mindezekből az illetékekből az államnak évente mintegy 150 milliárd dinár bevétele van.
Viszont, hogy mekkora ez az illeték, illetve mennyit fizet az egyén egy-egy szolgáltatásért, attól függ, hogy hol, melyik városban lakik, vagy éppen hol szeretne beruházni, üzletet nyitni vagy házat építeni, illetve függ attól is, hogy melyik hivatalos intézménnyel van dolga. Mindez ugyanis az adott minisztérium, intézmény, község, város hatásköre.
A NALED tizenöt önkormányzatot vizsgált annak kapcsán, hogy mennyit fizettet meg helyi adminisztrációs illeték címen, az eredmény pedig hatalmas különbségeket mutatott.
Míg egyes helyeken ez az illeték 20, addig más városokban 300 dinárba is belekerül.
Az is előfordul, hogy ugyanazért a szolgáltatásért egyetlen városon belül különböző összeget fizettetnek meg. Például egy bizonylatért, amit országon belül használunk majd fel 500 dináros illetéket kér egy önkormányzat, míg ugyanennek a bizonylatnak a külföldi felhasználásáért kétszer annyi pénzt fizettetnek meg.
Jelenleg 1200 különböző köztársasági szintű, nem adó jellegű illetéket fizettet meg az állam, amelyeket mintegy 500 különböző törvény szabályoz.
Az elképzelés az, hogy a jövőben egy regiszterben összegezzék a megfizettetett illetékeket, ez lenne az egyetlen megoldás arra, hogy átlátható legyen a rendszer és egy-egy önkormányzat, intézmény ne fizettethessen meg egy szolgáltatást akár kétszer is. Amennyiben az adott regiszterben nem szerepelne a szóban forgó illeték, azt nem is lenne jogukban megfizettetni.
Illusztráció
