A bizonytalanságot és a teljes lezárást élték meg a legnehezebben a kishegyesiek

A járvány kezdetétől május 31-éig 888 koronavírus-fertőzöttet regisztráltak Kishegyes község területén, míg az Észak-bácskai körzetben összesen 13.056 személy betegedett meg. A Szabadkai Egészségház epidemiológusa szerint a járványhelyzet továbbra is bizonytalan, a teszteltek és az elhunytak számáról pedig még mindig nem állnak rendelkezésre pontos adatok. A Magločistač portálnak a Kishegyesi Egészségház dolgozói is nyilatkoztak – ők úgy látják, a munka sikeres átszervezésének köszönhetően nem mondható, hogy a páciensek helyzete jelentősen romlott volna a községben.

A világjárvány a polgárok, az egészségügyi dolgozók és az egész egészségügyi rendszer számára egyaránt hatalmas kihívást jelent. A kishegyesi Dr. Márton Sándor Egészségház igyekezett a lakosok igényeihez igazítani a működését, és ezáltal könnyíteni a helyzetüket.

„Mindannyiunknak hozzá kellett szoknunk a helyzethez, meg kellett tanulnunk ezt kezelni. Az egészségházban úgy alakítottuk ki a covid-ambulanciát, hogy az elkülönüljön a többi helyiségtől, így a nem koronavírusos betegek kezelése zavartalanul folytatódhatott“, mesélik az intézmény dolgozói.

Szerintük a munka sikeres átszervezésének köszönhetően a kishegyesi lakosok nem szenvedtek el súlyosabb következményeket, az intézmény pedig a körülményekhez képest sikeresen győzte le az akadályokat. A lapnak adott nyilatkozatban úgy fogalmaznak, az egészségház a lehető legjobb körülményeket biztosítja a vírusfertőzött betegek számára és a poszt-covid szindrómával küzdő páciensek számára egyaránt.

Az intézményben orvosi indikációra és a páciensek kérésére is végeznek antigéntesztet és szerológiai tesztet, valamint amikor az orvos szerint az szükséges, PCR-tesztelést is folytatnak. A vakcináció is ebben az épületben zajlik: oltásra előzetes bejelentkezés alapján és anélkül is érkezhetnek a polgárok. Eddig mintegy 6.000 adag vakcinát adtak itt be a jelentkezőknek, akik azt is kiválaszthatják, melyik oltóanyagot kérik.

A tesztelt és az elhunyt személyek számáról sincsenek pontos adatok

Dr. Nebojša Bohucki, a Szabadkai Egészségház epidemiológusa lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a járvány kezdetétől május 31-éig terjedő időszakban összesen 888-an fertőződtek meg Kishegyesen, az Észak-bácskai körzetben pedig 13.056 személyt vettek nyilvántartásba.

A szakember úgy látja, a járványhelyzet még mindig bizonytalan. Elmondása szerint a községben teszteltek számáról lehetetlen pontos adatokat kapni, hiszen a helyiek közül sokan csináltattak tesztet például Verbászon vagy Topolyán – ráadásul gyakran nem is csak egyet.

„Vannak, akik többször is teszteltetik magukat, így előfordul az is, hogy a tesztelt személyek száma hivatalosan több, mint a település lakóinak száma“, magyarázza Bohucki, és felhívja a figyelmet arra, is, hogy a koronavírus-fertőzésben elhunytak számáról még mindig nem állnak rendelkezésre pontos adatok.

A szakember még március végén azt mondta a Magločistač portálnak, hogy az Észak-bácskai körzetben összesen 211-en veszítették életüket a vírusfertőzés következtében: Szabadkán 160, Topolyán 33, Kishegyesen pedig 18 halálos áldozatot jegyeztek ekkor. Hogy azóta pontosan mennyivel növekedtek ezek a számadatok, azt szerinte egyelőre nem lehet tudni.

A Közegészségügyi Intézet adatai szerint a körzetben május 19-éig minden harmadik személy kapta meg a vakcinának legalább az első dózisát, vagyis a lakosság mintegy 35 százalékát oltották be eddig.

Kishegyes község az Észak-bácskai körzetben helyezkedik el, és három falu alkotja. 2011-es adatok szerint 12.031 lakosa volt, becslések szerint viszont ez a szám nagymértékben csökkent azóta, a helyiek közül sokan költöztek ugyanis nagyobb városokba vagy külföldre. A statisztika szerint Kishegyes község területén túlnyomórészt magyarok élnek.

A helyiek a bizonytalanságot és az elszigeteltséget élték meg a legnehezebben

Herbut Karolina kishegyesi pénzügyi tanácsadó már a járványhelyzet előtt is főként otthonról dolgozott, az ügyfeleivel online tartott „találkozókat“.

„Szerencsére olyan házban lakom, aminek nagy az udvara, így az én mindennapjaimra nem hatott ki a járvány olyan mértékben, mint azokra, akik nem is igazán mozdulhattak ki a lakásukból“, kezd mesélni Karolina az élményeiről.

Elmondása szerint azt viselte a legnehezebben, hogy nem volt lehetőség programokat szervezni, időt tölteni a barátokkal.

„Mostanában elkerülhetetlen téma a járvány. Ha az emberek össze is ülnek, szinte ez az egyetlen témájuk. Ez a helyzet kiélezte az emberek közötti konfliktusokat, felszínre került az, hogy sokan nem tartják tiszteletben a sajátjuktól eltérő véleményt. Ezenfelül állandóan ott lebeg a levegőben az általános bizonytalanság-érzés, hiszen nem tudjuk, mit várhatunk“, mondja.

Zsidai Erzsébet, a Nők Kishegyesi Fórumának elnöke úgy látja, a helyiek a lezárásokat élték meg a legnehezebben, a húsvéti és a május elsejei ünneplés különösen hiányzott az embereknek. Azoknak méginkább fájdalmas volt ez, akiknek a gyerekeik, unokáik külföldön élnek, hiszen nagyon sokáig nem volt lehetőségük találkozni velük.

„A helyi önkormányzat és a Vöröskereszt megszervezte az idősek ellátását is, így ők mindig hozzájutottak a szükséges dolgokhoz. Sokak segítettek ilyen módon például a szomszédjukban élő idős személyeknek“, meséli Zsidai.

Elmondása szerint az egyesületük tavaly március közepén kényszerült arra, hogy szüneteltesse a szokásos tevékenységét. A kezdetekben, amikor a maszk hiánycikknek számított, a tagok közül sokan varrtak néhányat otthon. A legnagyobb nehézség szerinte egyébként az volt, hogy a súlyos betegek ebben az időszakban nem kaphatták meg a szükséges, szakszerű segítséget.

Rácz Krisztina helyi lakos úgy látja, hogy habár a járvány elején káosz és félelem uralkodott Kishegyesen is, a falu elég gyorsan hozzászokott az új körülményekhez.

„Nekem a bizonytalanság érzése volt a legnehezebb, de az utazás és a társasági programok hiánya is rosszul érintett. Ez nagymértékben kihat az emberek mentális egészségére, és ezzel együtt az általános légkörre is“, mondja.

A sok téves információ összezavarta az embereket

Herbut Karolina szerint a járvány nagymértékben felszínre hozta az emberek bizonytalanságát és tudatlanságát is.

„Az emberek többsége nem tudta, az információk közül melyiknek lehet hinni és melyiknek nem. Rengeteg volt a dezinformáció, és ez nagyon összezavarta az embereket. Többször is végighallgattam például azt a mesét, hogy »a vírus nem létezik, hiszen nem ismerek senkit, aki megbetegedett volna«. Az emberek úgy beszéltek erről, mintha semmi sem lenne releváns a saját személyes tapasztalatukon kívül”, mondja.

Zsidai Erzsébet nem hisz az állami médiumoknak, mert szerinte a tájékoztatásuk egyoldalú, félelmet keltenek a lakosokban, és az általuk közölt számadatok sem pontosak.

„Leginkább az interneten keresztül informálódtam. A legtöbb médium sajnos nem engedett teret a szakembereknek, akik szakszerű tanácsokat adhattak volna“, vélekedik Zsidai.

Rácz Krisztina szerint is nagy probléma a téves információk sokasága:

„A járványhelyzet kezdetében és a választások idején rengeteg volt a szándékos félreinformálás a sajtóban. Azokat a sajtótermékeket, amelyikek egyértelműen félrevezetnek, nem követem, nem tudok hinni nekik“, mondja.

Herbut Karolina kiemeli azt is, hogy az oltási folyamatot az állam jól megszervezte, még ha az emberek egy részében erős kétségek is maradtak az oltást illetően.

Rácz Krisztina úgy véli, a következő időszakban még több polgár dönt majd az oltás mellett, hiszen közeledik az utazások, nyaralások időszaka. Habár sokakban még mindig erős a szkepticizmus, és sokan nem megbízható forrásokból tájékozódnak, szerinte ezek a szempontok miatt nőhet az oltakozási hajlandóság.

Natalija Jakovljević

A járvány kezdetétől május 31-éig összesen 888 koronavírus-fertőzöttet regisztráltak Kishegyes község területén (forrás: Natalija Jakovljević)

Ez a cikk az Együtt az aktív polgári társadalomért – ACT című projektum keretein belül jött létre, amelyet a Helvetas Swiss Intercooperation és a Građanske inicijative szervezetek bonyolítanak le a svájci kormány támogatásával. A cikkben közölt szerzői álláspontok és vélemények nem feltétlenül tükrözik a svájci kormány, a Helvetas és a Građanske inicijative álláspontját és véleményét.

               

 

 

A cikk szerb nyelvű változata itt olvasható:

Opština Mali Iđoš tokom epidemije: Meštani najteže podneli neizvesnost i zatvaranja