Gyors ütemben pusztítja a klímaváltozás hatására a sós víz okozta erózió a világ legrégibb barlangrajzát az indonéziai Szulavézi (Celebesz) szigetén.
A teriantróp, vagyis állati jellegzetességeket viselő emberi lényeket vadászat közben ábrázoló festményt 2017-ben fedezték fel egy mészkő barlangban, korát nagyjából 44 ezer évben határozták meg a szakértők.
A tudósok jelenleg versenyt futnak az idővel, hogy megoldást találjanak arra, hogyan óvják meg a pusztulástól ezt a pleisztocén földtörténeti időszakban készült alkotást.
– A hatás nagyon súlyos, el fogja pusztítani a művet” – mondta Basran Burhan, az ausztrál Griffith Egyetem régésze, miután megvizsgálta a Szulavézi szigetén lévő Maros városban található festményt. Az emelkedő hőmérsékletek és az El Nino jelenség fokozódó súlyossága miatt felgyorsult a só kristályosodása a barlangban, ami hatékonyan „hámlasztja” a festményt – fejtették ki ausztrál és indonéz tudósok a Scientific Reports című tudományos lapban.
A hosszúra nyúló szárazságok heves monszunesőkkel kombinálva különösen kedvező körülményeket teremtettek ahhoz, hogy intenzívebbé váljon ez a kristályosodás – emelték ki a tanulmányban.
– Pereg le a barlang faláról a képet alkotó pigment” – mondta Rustan Labe régész.
A kulturális örökségvédelmi hatóságnál dolgozó Labe elmondta, az archeológusok kis csoportokban fogják megfigyelni a sókristályok és más apró organizmusok növekedését a barlang falán, hogy megállapítsák és kezeljék a problémát. (MTI)
