Az érintett területen élők és a természetvédők szerint Szerbia egyik legszebb környéke az ország potenciálisan egyik legnagyobb természeti katasztrófája elé néz, amennyiben a Rio Tinto több mint egy évtizede tartó kutatómunkálatait követően lítiumbányászásba kezd Loznica környékén. A Danas napilapban a téma kapcsán Vlada Živanović a bányászás megkezdése kapcsán felvetődött referendumról ír, feltéve a kérdést, vajon képes lenne a hatalom egy ilyen kaliberű környezetvédelmi témát is bevetni a választási hadjárata során.

– Szerbia polgárai a kilencvenes évektől két referendumon vehettek részt, az akkori megfogalmazások szerint mindkét történelmi kérdést vitatott.

Az első az ENSZ megfigyelőinek koszovói jelenlétéről szólt, Slobodan Milošević idejében, az új alkotmányról pedig Boris Tadić és Vojislav Koštunica megosztott hatalma alatt szavazhattunk.

Szerbia elnökének, Aleksandar Vučićnak a legutóbbi bejelentése szerint a polgárok nemsokára elmondhatják véleményüket arról, hogy akarják-e azt, hogy a Rio Tinto lítiumot bányászon a Jadar folyó völgyében.

Az még most sem világos, hogy egy helyi jellegű referendumról vagy országos szintűről lenne szó.

A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a lítiumbányászás a teljes mačvai régiót veszélyeztetné, a Száva folyót is, amivel a probléma már kiterjedne Szerbia teljes területére.

A közvélemény joggal tart attól, hogy ennek a referendumnak a végeredménye már előre ismert, ugyanis a hatalom már évek óta amellett kampányol, hogy a milliárdok fontosabbak a környezetvédelemnél.

Attól is tartanak, hogy ezen a szavazáson lennének olyanok, akik egy szendvicsért, vagy egy-két pirosért azt karikáznák be, amit mondanak nekik, és nem azt, amit a lelkiismeretük diktál a gyerekeik, sőt, még azok gyerekeinek megóvása érdekében.

Olyanok is vannak, akik állítják, semmilyen referendum nem lesz, úgy ahogy nem volt Stara planina, Rakita vagy a Belgrád víziváros át- és kiépítése kapcsán sem.

Meg hogy ez csak a kormány egy újabb csele, amivel időt nyerhetnének a már valószínűleg nemhivatalosan meg is született megállapodásról, ami a környezetvédelmi szempontból rossz hírnevű vállalattal köttetett.

Szerbia számára valószínű az lenne a legjobb, ha valóban nem is kerülne rá sor.

Lehet, a polgárok és a hatalom számára is jobb lenne, ha sohasem derülne fény arra, hogy a környezet megóvásának kérdése a választási kampány körüli cirkusz része lett.

Csakhogy, ebben az esetben egy rossz döntésnek sokkal rosszabb és nehezebb következményei lennének az eddigieknél – írja Vlada Živanović, arra emlékeztetve, hogy a környezetet nem lehet egykönnyen visszaállítani az eredeti állapotába, ha egyáltalán regenerálódna a régió egy ilyen bánya megnyitása után.

– Így a Rio Tintót érintő döntés, bárki is hozza meg azt, a nép vagy az, aki egyébként mindenről dönt, egy olyan döntés lesz, ami után már nincs visszaút – véli a szerző.

Eredetiben itt.

 

A helyiek nem hisznek az elnöknek

A Rio Tinto érkezésével munkahelyek és euró milliárdok is érkeznek. Ezt Szerbia elnöke állítja. Az N1 tévének nyilatkozó helyiek viszont arról beszélnek, hogy 18 éve egyetlen kérdésükre se kaptak választ, a regnáló elnököt legalább tíz alkalommal hívták hiába. A vegyészek elmondása szerint Loznica környékén szilád lítium bányászására lehet lehetőség, de ennek is könnyen környezetkárosító hatása lehet.

A Jadar-völgyben élők több felvételt küldtek az N1-nek, amivel a jelenlegi helyzetet akarták bemutatni. Ezeken már felvásárolt birtokok láthatóak, ezek helyén tervezik kiépíteni a Rio Tinto bányáit. Ebben lítiumot bányásznának, amely a legkisebb atomtömegű fém, és leginkább az akkumulátor-, üveg- és kerámiagyártásban használják. A vegyészek szerint Szerbiában a Dél-Amerikában látott, folyékony lítium kiaknázásra nincs lehetőség.

– Szilárd halmazállapotú érc bányászáról lenne szó, az elérhető adatok szerint nem nyíltszíni bányákról beszélünk. Veszély viszont mindig fennáll, mivel kohóiparról beszélünk, a bányaipar ezen ágazatához pedig szorosan kapcsolódik a különféle vegyszerek, adalékok és korróziós anyagok használata, az pedig bármikor megtörténhet, hogy ezen anyagok valamelyike bekerüljön felszín alatti vizekbe vagy megmérgezze a földfelszíni vizeket, valamint fennáll a levegőszennyezés veszélye is – nyilatkozta a Vegyészeti Központ munkatársa, Bojan Bondžić.

A lakosok tiltakoznak, azt mondják, senki se hallja a hangjukat, senki se fordul hozzájuk. A Rio Tinto vezetősége tárgyalt Szerbia elnökéve, Szerbia elnöke pedig nem csak a környezetvédelmi előírások betartását ígéri, hanem új gyárakat, munkahelyeket és milliárdokat.

– Semmit sem hiszünk el neki, ő egy be nem avatott személy, az emberei a kormányban valószínűleg hazudnak neki mindenről, ezek nem reális dolgok. A pénzről, amit felajánlottak, arról semmit sem lehet tudni, mit ajánlanak, mit akarnak tőlünk, ugyanis nekünk az állam nem magyarázta meg ezeket a dolgokat – ezt Milan Đurđević, Nedeljica Jadar egyesület tagja nyilatkozta.

A vegyészek megerősítették, hogy növekszik a lítium világpiaci ára. De valóban a pénz minden?

– Nem vagyok közgazdász, de az elmúlt évek során a lítium ára a többszörösére emelkedett, 2024-ig pedig a kereslet várhatóan a duplájára nő. A kérdés az, hogy mi mennyire tudjuk ezt kihasználni, és hogy megéri-e tönkretenni Szerbia legszebb részét egy néhány évtizedig meglévő jelentős bevételi forrás érdekében, miközben a tönkretett természet több tíz évtizedre ránk maradna – teszi fel a kérdést Bondžić.

A helyiek referendumot se akarnak, azt mondják, az életüket kérik vissza és azt szeretnék, hogy a gyerekeik egészségben nőjének fel, ne kelljen elköltözniük. Nagyon régóta nem volt senki náluk a kormányból, ha jön is valaki, egyenesen Loznicára mennek, mondják.

– Az elnököt több mint tízszer hívtuk, hogy jöjjön el személyesen, mi viszont olyan emberektől kaptunk választ, akiknek megkérdőjelezhető a szaktudásuk, és az is kérdés, hogy az elnök tudja-e, mit válaszoltak emezek. Soha, senkit nem küldött ide, Mihajlović asszony jött a városvezetéshez, bennünket senki se hívott meg a találkozókra, amelynek a témája viszont a lítium és a környékünkön tervezett lítiumbányászás volt – jelentette ki Đurđević.

Nem akarják, hogy már csak akkor kérdezzék őket, amikor mindennek vége lesz, a Rio Tintótól is válaszokat várnak, de azt sem kapnak, annak ellenére sem, hogy írásban fordulnak a céghez. A lítium kinyerésének módja érdekelné őket leginkább, ami viszont, ezt a választ kapták, a cég és az állam közötti üzleti titoknak számít.

Az N1 anyagát ezen a linken olvashatják eredetiben.

  „Loznica község lakossága ellenzi a lítiumbánya megnyitását” (Fotó: N1/Pokret Oslobođenje)