A gyümölcsösökben és veteményeskertekben nyaranta a szezonális munka nagyszámú munkaerőt igényel. Nem új keletű probléma, hogy a mezőgazdasági üzemek tulajdonosai és a gazdák nem találnak elég munkást, akik hajlandóak lennének dolgozni a nyári hőségben a szántóföldeken, fóliaházakban. Mi ennek az oka, milyenek a jelenlegi idénymunkások munkakörülményei – ennek jártunk utána?

Duško Vuković, a Szerbiai Önálló Szakszervezetek Szövetségének alelnöke szerint a legnagyobb baj, hogy a munkások foglalkoztatásáról semmilyen papírforma nem születik, így nagy a lehetőség a visszaélésekre, hiszen munkáltató és a munkavállaló között továbbra is csak szóbeli megállapodás van érvényben, amit mindkét fél úgy rúghat fel és akkor, amikor kedve tartja, semmilyen szankciót nem von maga után.

Vuković a niši biznisz központ megkeresésére elmondta, a Szerbiai Önálló Szakszervezetek Szövetsége 2018-ban, amikor elfogadták az idénymunkások egyszerűsített foglalkoztatásáról szóló törvényt több kritikát is megfogalmaztak azzal kapcsolatosan és bizonyos ellentmondásokra is felhívták a figyelmet. A legnagyobb gond szerinte, hogy az idénymunkásokat írásos munkaszerződés nélkül foglalkoztatják a munkaadók.

Ha nincs szerződés, nincsenek jogok sem

„Figyelembe véve, hogy nincs olyan írásos szerződés, amely bizonyítaná a munkavállaló és a munkaadó kötelezettségét, az idénymunkásnak nehéz bizonyítania a munkafelügyelőség ellenőrzése folyamán vagy és később a bírósági eljárás során, hogy a munkáltató nem tett eleget minden olyan kötelezettségnek, amelyet szóban megígért neki. Valójában most így néz ki ez a dolog: a munkáltató szóban megállapodik a munkavállalóval, megmondja neki, hogy mit kell elvégeznie, mennyi idő alatt és ezért mennyi pénzt fog kapni esetleg azt is, hogy van-e próbaidő, valamint, hogy a kifizetés milyen időintervallumokban történik” – állítja Vuković.

Hány perc szünet jár?

Az idénymunkások sokszor nem csak napi 8 órát dolgoznak, hanem sokat túlóráznak. A túlórák órabérének 26 százalékkal magasabbnak kellene lennie a minimális órabérnél. Vuković rámutat, hogy az idénymunkások egyszerűsített foglalkoztatásáról szóló törvényt két cikkelyében eltérő módon fogalmazták meg a munkaidőre vonatkozó szabályozást és ezért lehetőség van a manipulációra. Az egyik cikkelyben az áll, hogy az idénymunkás egy nap alatt 12 óránál többet nem dolgozhat, a másikban pedig az, ha 8 órán keresztül, vagy attól tovább dolgozik, akkor a munkavállalónak joga van egy 30 perces szünetre. A Szerbiai Önálló Szakszervezeteinek Szövetsége szerint ez ellentétes a munkajog hatályos rendelkezéseivel, mivel a munkavállalóknak 8 órás munkanap alatt van joguk 30 perces szünetre, és ha ennél hosszabb ideig dolgoznak, akkor további szünet beiktatására van szükség.

„Ha egy munkás 12 órát dolgozik, akkor összesen a szünetek hosszának legalább 45 és 60 perc között kell lennie” – állítja.

„A munkajogi törvény azt is kimondja, hogy heti 8 óránál többet nem lehet túlórázni. Ezenkívül a túlóráknak 26 százalékkal magasabbnak kell lennie, mint a minimális órabér, ami jelenleg 189 dinár. Egy másik nagyon fontos dolog az, hogy az idénymunkásokról szóló törvény alapján, a munkáltató egy bejelentett alkalmazott után a minimálbér harmincad részét fizeti”.

Mi van, ha a munkás napszúrást kap?

Vuković szerint óriási gondot jelet, hogy a szezonmunkásoknak nincs joguk a betegszabadságra.

„Ha egy szezonmunkás ledogozott 12 órát a napon, hazamegy és este rosszul lesz, mert a munkán napszúrást kapott, akkor nincs joga betegszabadságra menni, nincs bejelentve, így nincs betegbiztosítása és még orvoshoz sem mehet. Csak akkor jár kártérítés, ha munkavégzés közben éri baleset vagy foglalkozási megbetegedés alakul ki nála, amit nagyon nehéz megállapítani”.

Ki jár jobban?

A másik vitatható kérdés az utaztatáshoz és az étkezéshez kapcsolódik. Mindez attól függ, hogy a munkáltató és az idénymunkás hogyan állapodnak meg, ami azt jelenti, hogy a munkáltató nem köteles fizetni az utaztatást és az élelmet ” – állítja Vuković.

A szakszervezet adatgyűjtése alapján, amelyet a szezonmunkások körében végeztek, a munkások nem nyolc órát dolgoznak naponta, hanem legalább tízet.

„Mivel a szezonmunka főleg a nyári időszakban történik legtöbbször 7-től 17-ig dolgoznak a földeken, néha 19 óráig. A gond az, hogy a munkaadók a munkásokkal minimális órabérben egyeznek meg, adót viszont a minimálbér harmincad része után fizetnek. Egy példa: ha egy munkás napi 10 órát dolgozik 15 napon át egy hónapban, akkor több mint 30 ezer dinárt kellene keresnie – ez kellene, hogy az alap legyen. Viszont a munkaadók az alapot 900 dinárban határozzák meg, vagyis harmincad része a legalacsonyabb alapfizetésnek, ami idén 28 ezer dinárt tesz ki. Emiatt a szezonmunkások járnak rosszul, mert a munkaadó kevesebbet fizet be a nyugdíjalapba – hangsúlyozza.

Hozzáteszi, hogy tudomása szerint a szezonmunkások legtöbbször minimális órabért kapnak a munkájukért, ami a múlt évben 174 dinárt tett ki óránként, míg idén 189-et.

 A munkaadók hiányolják a jó munkaerőt

Több vajdasági mezőgazdasági céget kerestünk meg, akik interneten szezonmunkásokat kerestek, de a Szabad Magyar Szó kérdéseire nem voltak hajlandóak nyilatkozni, sem a munkavégzés feltételeiről, sem az órabérek nagyságáról.

Termelőket is kerestünk, akik időről időre foglalkoztatnak szezonmunkásokat olyan munkákra, amelyet gépek hiányában a termelő nem tud maga elvégezni. Elmondásuk szerint nagyon nehéz megbízható és felelősségteljes munkást találni, aki időre megérkezik a munkára és lelkiismeretesen elvégzi a rá szabott feladatot. De sem nevüket nem vállalták, sem a feltételeikről nem voltak hajlandóak beszélni nyilvánosan.

 Nem minden munkás elégedett a gazdával

Másrészt a nyilvános álláshirdetések alatt a kommentelők a rossz munkakörülményekre hivatkoznak, valamint a kevés fizetésre.

Egy nyugdíjas szezonmunkás nyilatkozott a Szabad Magyar Szónak, aki viszont elégedett a munkafeltételekkel, amelyeket a munkáltatója biztosít. Jelica Verbász környékén él és onnan jár dolgozni egy boldogasszonyfalvi (Gospođinci) termelőhőz. Férjével mindketten szerződés alapján dolgoznak a termelőnél, aki bejelenti a munkásokat, így a nyugdíjasokat is.

„A mostani törvények szerint ez lehetséges, szezonmunkásokként vagyunk bejelentve” – mondja Jelica, aki egy boltban dolgozott a nyugdíjaztatásáig.

„Heti hat napot dolgozunk, a szombat szabadnap. Vasárnap akkor dolgozunk, ha van munka. Az órabér 280 dinár, péntekenként van kifizetés. Sohasem dolgozunk napi nyolc óránál többet” – meséli a 68 éves nő.

 Ha van elég munkás, akkor nincs túlóra

„Van, hogy nyolc óránál kevesebbet dolgozunk, mert nincs több munka, de sohasem többet. Annyi munkást foglalkoztatnak, hogy ne kelljen túlórázni. A nyolc óra alatt két tíz perces szünet áll rendelkezésünkre, valamint egy hosszabb harminc perces, amikor étkezünk – kinek az a reggeli, kinek már az ebéd – mondja nevetve. Elmondta, mostanában legtöbbször egyelnek, vagyis a frissen kikelt növények sűrű állományának ritkítását végzik.

„A munkaadó egyedüli kikötése, hogy egy szám gaz se maradjon a sorban. Kapát nem használhatunk az öntözőberendezés miatt, a sorok között pedig géppel végzik a gyomlálást” – meséli a nyugdíjas munkavállaló. Hozzáteszi, a kifizetések rendszeresek és sohasem volt az összeggel bajuk, amit kézhez kaptak.

„Egy borítékban kapjuk kézhez a pénzt. Benne van egy nyomtatott papír a nevünkkel, az órabér nagyságával, nyilvántartás, hogy melyik napokon hány órát dolgoztunk és a végösszeg, amit kézhez kaptunk”. Hozzáteszi, a szociális segélyben részesülők és a családi nyugdíjasokra más szabályok érvényesek, de őket is tudják foglalkoztatni a termelők. A munkásokat busz szedi össze a falvakban és szállítja a parcellák valamelyikére, ahol éppen van munka. A munkásoknak ezért nem kell külön fizetniük.

A 300 dináros órabér sem ritka

Jelica elmondta, ennél a termelőnél, ahol már évek óta dolgoznak nincs munkaerőhiány. Sőt, néha megszabják hány munkásra van csak szükség egy-egy munkafolyamat elvégzésére. Olyankor inkább azokat hívják, akiknek nincs más bevételük.

Elmondta, éppen aznap, amikor beszélgettünk munka hiányában nem Boldogasszonyfalván dolgoztak, hanem egy verbászi termelőnél, akihez viszont nem köti őket szerződés. Aznap 5-től 12-ig dolgoztak és a termelő kárát szanálták, vagyis a szomszéd által lepermetezett és tönkre ment paprikapalánták helyére ültettek új palántákat. Ez a termelő munkaviszonyban áll, nagyon ritkán foglalkoztat a családján kívül más munkaerőt, csak olyan alkalmakkor vesz igénybe külső segítséget, amikor azt ők maguk azt gépekkel nem tudják elvégezni – mint ez esetben. A kifizetés ezért a munkáért még nem történt meg, mert a munkát még nem végezték el. A szóbeli megállapodás szerint Jelica 300 dináros órabérér kap kézhez a munka elvégeztekor.

(Fotó: Biznis Katalog Evrope)