A koronavírus-járvány ellenére a magánvagyon tovább növekedett világszerte az elmúlt évben. Ehhez bizonyára hozzájárult a megtakarítások mértéke és a vagyon növelése iránti vágy is. A Frankfurter Algemeine Zeitung roppant érdekes összehasonlító adatokat tett közzé.
A németek magánvagyona például ennyit tesz ki: 20 000 000 000 000 amerikai dollár. El tudja olvasni a kedves olvasó? Ha nem, segítünk: ez 20 ezer milliárd dollár, vagy kevésbé közhasználatú szóval 20 billió dollár. Ez 6 százalékkal több mint az előző évben volt a Boston Consulting Group (BCG) szerint, amely minden évben elemzi a globális vagyoni jelentésben a magánbankok és vagyonkezelők adatait. Ezek az adatok nemcsak a pénzügyi eszközöket, azaz a készpénzt, a számlaegyenleget, a részvényeket és az életbiztosításokat tartalmazzák, hanem a tárgyi eszközöket is, mint például az ingatlanok, a gépjárművek, az ékszerek, a műalkotások és az aranytartalékok. A BCG szerint ezek az utóbbiak összességében nagyobbak, mint a magánszámlákon szunnyadó pénzügyi eszközök, és 2020-ban 13 ezer milliárd dollárt tettek ki. Ez 5 százalékkal több, mint az előző évben volt. A fő ok valószínűleg az ingatlanárak emelkedése.
Rekordok a világ többi részén is
A világ többi részén is rekordot döntött tavaly a magánvagyon mértéke, amely összesen 8 százalékkal, 431 ezer milliárd dollárra emelkedett. Ez meglepte még a BCG szakértőit is. Egy évvel ezelőtt ugyanis, a koronajárvány következtében bekövetkezett világgazdasági visszaesés miatt arra számítottak, hogy a pénzügyi eszközök 2020-ban jelentősen csökkenni fognak.
A zürichi újságíróknak adott interjúban Anna Zakrzewski, a BCG egyik vezetője a tőzsdék meglepően erős fellendülésének tulajdonította azt a tényt, hogy a dolgok másképp alakultak a vártnál, a tavaly márciusban bekövetkezett zuhanás után. A megtakarított vagyonok összege több mint 12 százalékkal növekedett az év folyamán, amire senki sem számított. Zakrzewski a vagyon növekedésének további okaként a takarékoskodó magatartást említette.
„A járvány idején az embereknek kevesebb lehetőségük volt pénzt költeni. Tehát a megtakarított összegek felhalmozódtak.” De mit csinálnak az emberek a megtakarított pénzükkel? Nemzetközi összehasonlításban a németek átlagon felül keresnek biztonságos befektetési lehetőségeket.
„A németek már évek óta inkább ingatlanokba fektetnek, mint értékpapírokba” – mondta Zakrzewski, utalva arra, hogy a németek vagyonuk csaknem 60 százalékát ingatlanokban tartják.
Az Egyesült Államok más területeken vezet
Azon országok rangsorában, ahol a legnagyobb magánvagyon található, a vezető helyeket az Egyesült Államok (126 ezer milliárd dollár), Kína (72 ezer milliárd dollár) és Japán (28 ezer milliárd dollár) foglalja el, Németország negyedik (az említett 20 ezer milliárddal), Nagy-Britannia pedig az ötödik helyen áll, 16 ezer milliárd dollárral. Amerikában él messze a legtöbb gazdag, akiknek a magánpénze meghaladja a 100 millió dollárt.
A nemzetközi csúcson a leggazdagabb magánszemély a francia Bernard Arnault, a Moët Hennessy – Louis Vuitton luxustermék-gyártó cég tulajdonosa, akinek vagyona mintegy 190 milliárd dollárt tesz ki. Nem sokkal mögötte áll az Amazon alapítója, Jeff Bezos (186 milliárd dollárral), őt követi a Tesla főnöke, Elon Musk, akinek vagyona számítások szerint eléri a 152 milliárd dollárt.
Mi a helyzet Németországban?
A Forbes szerint az Aldi tulajdonos Beate Heister és ifjabb Karl Albrecht a leggazdagabb németek, akiknek vagyona 41 milliárd dollárt tesz ki. A második és a harmadik helyen Klaus-Michael Kühne logisztikai vállalkozó és Dieter Schwarz, a Lidl alapítója áll, mintegy 34 milliárd dollárral. Ez persze azt jelenti, hogy ezek a vállalkozók természetesen még mindig messze vannak világranglista csúcsain állóktól.
Növekvő globális magánvagyon
A BCG becslése szerint a magánvagyon szerte a világon átlagosan csaknem 5 százalékkal, 5425 ezer milliárd dollárra nőhet 2025-re. A legnagyobb lendület ezen a téren várhatóan Ázsiában lesz (Japán kivételével), ahol a vagyon, különösen Kínában, évek óta sokkal gyorsabban növekszik, mint másutt a világon. A tanulmány szerzői arra számítanak, hogy az évtized végére Kínában több hipergazdag ember él majd, mint az Egyesült Államokban. A német magánvagyon a Boston Consulting jóslata szerint 2025-ig 20-ról 24 ezer milliárdra nő majd, amiből 11 ezer milliárd dollár pénzügyi eszköz.
Az eszközkezelők számára ezek a kilátások jó üzleti lehetőségeket kínálnak – mondta Zakrzewski. A tanácsadóknak azonban új lencsén át kellene tekinteniük a lehetőségekre. A legtöbb ügyfél esetében a bankoknak differenciáltabban kellene eljárniuk ajánlattétel során, és következetesebben kellene reagálniuk az ügyfelek igényeire. Ebben az értelemben azokat az ügyfeleket, akik „csak” 100 ezer és 3 millió dollár közötti pénzeszközzel rendelkeznek, a bankok eddig elhanyagolták. Csak Németországban 18 millió potenciális befektetőről van szó, akiket személyes kapcsolat útján kellene felvilágosítani arról, hogy hová fektessék be a pénzüket, ahelyett, hogy a bankok csak saját termékeiket értékesítenék.
Nem csoki, hanem aranyrudak (Fotó: Pixabay)