Rekordot döntött az erőszak és az emberi jogok megsértése elől menekülők száma: 82,4 millió világszerte. Ezt jelentette be Genfben az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (United Nations High Commissioner for Refugees – UNHCR), amely a genfi menekültügyi egyezmény „őreként” ellenőrzi annak betartását. A koronavírus-járvány okozta utazási korlátozások ellenére 2020-ban csaknem hárommillióval többen hagyták el otthonukat konfliktusok vagy üldöztetések miatt, mint az előző évben.
A jelentés szerint tavaly év végén 20,7 millió menekült volt. A genfi menekültügyi egyezmény szerint ezek olyan emberek, akik azon az országon kívül tartózkodnak, amelynek állampolgárai, vagy amelyben állandó lakóhellyel rendelkeznek, és akik fajuk, vallásuk, nemzetiségük, bizonyos társadalmi csoportba tartozásuk vagy politikai meggyőződésük miatt megalapozottan tartanak az üldöztetéstől, és akik nem követelhetik az adott ország védelmét, vagy az üldöztetéstől tartva nem térhetnek oda vissza.
Az UNHCR jelentése további 5,7 millió palesztin menekültet is felsorol, akiket az ENSZ Palesztin Menekülteket Segélyező és Támogató Közel-Keleti Ügynöksége (United Nations Relief and Works Agency for Palestine Refugies in the Near East – UNRWA) segíti. Ezenkívül 3,9 millió venezuelai is elhagyta hazáját az ott uralkodó nagyméretű gazdasági válság miatt. Ez egy különleges esetnek számít, mert a genfi menekültügyi egyezmény szerint az ilyen helyzet miatt emigrálók nem tartoznak a menekültek csoportjába. Latin-Amerikában azonban az úgynevezett cartagenai egyezmény alkalmazandó, amely szerint azokat az embereket is menekülteknek tekintik, akik a tömeges zavargások következményei miatt kényszerülnek arra, hogy elhagyják a hazájukat. Ezt a meghatározást az UNHCR is elismeri.
De ez nem minden. 2020-ban további 48 millió ember kényszerült elhagyni otthonát országon belül. Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa szerint az, hogy ennek a csoportnak a száma mintegy kétmillióval növekedett, elsősorban arra vezethető vissza, hogy fokozódtak a konfliktusok és az erőszak, a határátlépést azonban megnehezítette a koronavírus terjedése. Legalább 164 ország zárta le tavaly ideiglenesen a határait a koronavírus-járvány miatt. A jelentés szerint ezenkívül 4,1 millió menedékkérő nyújtotta be kérelmét külföldi országokban, de menedékjogi eljárásuk még folyamatban van. A menekültekkel ellentétben azonban az ebbe a csoportba tartozók nem élveznek menekültstátuszt.
2011-hez képest megduplázódott az erőszakkal kitelepítettek száma. Az UNHCR szerint a lakóhelyüket elhagyni kényszerültek 42 százaléka 18 év alatti lány és fiú. Érdekes azonban, hogy a menekültek több mint kétharmada mindössze öt országból származik: Szíriából, Venezuelából, Afganisztánból, Dél-Szudánból és Mianmarból. Tíz menekültből csaknem kilencet fogadnak be olyan országok, amelyek a válságterületekkel határosak. A legkevésbé fejlett országok az összes menekült 27 százalékának nyújtottak menedéket, vagyis nem mindenkit fogad be a fejlett Nyugat sem. De kivételek is vannak, például Németország és Amerika – az utóbbi Trump elnöksége előtt és után.
A bevándorlás Németországba 2014-ben fellendülésnek indult: összesen 202 834 menekült volt. 2015-ben ez a szám megduplázódott (467 649), és 2016-ban elérte a csúcspontját az összesen 745 545 menekültstátuszi kérelemmel. 2017-ben fordult a kocka, és az UNHCR szerint azóta a Németországba érkezett menekültek száma jelentősen csökkent folyamatosan. Ott tavaly „csak” 102 600 menekült nyújtotta be menedékjogi kérelemét, ami az elmúlt évek legkisebb száma.
Amerikában nemrég jelent meg George W. Bush volt elnök „Out of Many, One: Portraits of America’s Immigrants” (Sokból egy – Az amerikai bevándorlás portréja) c. könyve, melyben örömteljesen számol be olyan sikeres bevándorlókról, mint például Madeleine Albright és Henry Kissinger volt külügyminiszterek.
A menekültprobléma persze még nem szűnt meg világszerte, és mindaddig fog tartani, amíg a fejlődő államok be nem fejezik a szegény országokban dúló háborúk vagy katonai puccsok támogatását, és nem nyújtanak megfelelő anyagi támogatást ezeknek az országoknak, hogy felépítsék a háborúk alatt romba dőlt házaikat, és nem létesítenek elegendő munkahelyet ezen országok lakosságának.
Menekült gyemekek egy mentőcsónakban (Illusztráció: Shutterstock)
