A hatalom károsítja az agyat. Szebben fogalmazva: aki hatalmon van, annak deformálódik a személyisége. Csúnyábban fogalmazva: aki túl sokáig van hatalmon, az meghülyül.
Nagy híve és támogatója vagyok ennek az elméletnek, mert személyes megfigyeléseim szerint ez egy olyan szabály, amely alól (szinte) nincs kivétel. És ezért persze nagyon örülök, ha kiderül, vannak olyan tudományos kísérletek és megállapítások, amelyek alátámasztják ezt az elméletet – amelyik ettől kezdve már nem is elmélet, hanem tudományos tény. Nem nagy utánajárással kiderül: vannak.
Dacher Keltner, a Kaliforniai Egyetem pszichológiaprofesszora két évtizeden keresztül folytatott laboratóriumi és terepi kutatásokat arról, hogy a hatalom hogyan befolyásolja az emberi viselkedést. Felfedezte, hogy a hatalom érzetének hatására kísérleti alanyai elkezdtek úgy viselkedni, mintha traumatikus agysérülést szenvedtek volna: impulzívabbak lettek, csökkent a veszélyérzetük, ugyanakkor növekedett bennük az érinthetetlenség és a büntethetlenség érzete, valamint az a képességük, hogy a sajátjukon kívül más szempontból is megvizsgálják a történéseket.
Sukvindher Obhi, az ontariói (Kanada) McMaster Egyetem neurológusprofesszora hasonló megállapításokra jutott. Ő közvetlenül az agyi reakciókat vizsgálta a hatalom hatására, és amikor összehasonlította a „hatalmasok” és „kevésbé hatalmasok” agyának működését, az előbbieknél a tükörneuronok károsodását állapította meg. Ezeket az idegsejteket csak az 1990-es években fedezték fel, néhány kutató szerint ez a felfedezés a legfontosabb újdonságok közé tartozik az idegtudományon belül. Ezek a tükörneuronok a felelősek elsősorban azért, hogy kialakuljon bennünk az empátia képessége, illetve azért, hogy összhangban tudjunk élni a társadalmi környezetünkkel. Az empátia hiányában pedig hajlamosak vagyunk embertársainkat úgy megélni, mint csupán eszközöket a saját céljaink eléréséért – teszi még hozzá a tudós.
A Stanford Egyetem kutatócsoportja is erre talált bizonyítékokat kísérletei során, nevesül, ha az „átlagemberben” növeljük a hatalom érzetét, akkor hajlamos lesz a többi embert csupán tárgynak tekinteni, sőt, az erőszakosságra való hajlam is növekszik benne.
Akit a téma részletesebben is érdekel, az elolvashatja például Tatjana Milivojević filozófus, pszichoterapeuta cikkét a Danas napilapban. Mivel a fenti információk többségét én is tőle szereztem, az ő gondolataival zárom ezt a tudományos vizsgálódást:
„Nincs egyetlen értelmes indok sem arra, hogy bárkinek is, legyen az bármilyen okos és rátermett, korlátlan és hosszú távú hatalmat adjunk. Nem engedhetjük meg, hogy az életünket sérült elmék irányítsák.”
Illusztráció (Pixabay)
