Hatalomra kerülése óta a Szerb Haladó Párt (Srpska napredna stranka – SNS) jelentős számú, már börtönbüntetésre ítélt ultrát bocsátott szabadon a börtönökből a 2012-ben elfogadott amnesztiatörvénynek köszönhetően. A kérdés, hogy hogyan viszonyul az állam a huligánokhoz, akik az elmúlt években országszerte tartottak sokakat rettegésben, azt követően került ismét a figyelem középpontjába, hogy a minap feltételes szabadlábra került a Partizan egyik szurkolói csapatának, az Alkatraznak a vezetője, a 36 éves Đorđe Prelić, akit 10 évig tartó börtönbüntetésre ítéltek a francia Brice Taton meggyilkolása miatt.

Prelić 12 évvel ezelőtt követte el a gyilkosságot – az pedig, hogy az állami szervek hirtelenjében megszüntették az ellene folyó bűnvádi eljárásokat, éppen akkor, amikor kérdésessé vált szabadlábra helyezése, ismét felvetette annak gyanúját, hogy az állam kínosan gyengéden bánik a szurkolókkal. Az amnesztiatörvénynek köszönhetően mintegy 3 600 személynek csökkent jelentősen a büntetési tétele, de a szabadon bocsátottak zömének neve ma sem nyilvános, emlékeztet a nova.rs portál, hozzátéve: ezen jogszabály alkalmazásának köszönhetően számos ultra is kikerült a rácsok mögül. Köztik van a Crvena zvezda szurkolói közé tartozó Uroš Mišić, akit többéves börtönbüntetésre ítéltek egy csendőr elleni gyilkossági kísérlet miatt. Szabadlábra került a Delije szurkolói csapat vezetője, akit utóbb 2014-ben meggyilkoltak, de nincsenek más rács mögött a Partizán szurkolói sem.

Ezzel párhuzamos jelenség, hogy egyes szurkolói csoportok 2012 óta egyre erősebbek, egyre inkább jelen vannak a tribünökön. Az egyik ilyen frakció a Partizan Janjičari nevű csapata, melynek élén a letartóztatott Veljko Belivuk, előtte pedig a meggyilkolt Aleksandar Stanković (Sale Mutavi) állt.

Az, hogy az állam igencsak kesztyűs kézzel bánik a huligánokkal, abban is tetten érhető, hogy a Sale Mutavi becenévre hallgató ultra (halála előtt) éveken keresztül sikeresen kerülte el, hogy bevonuljon leszolgálni kiszabott majdnem hatéves börtönbüntetését.

Vesna Rakić Vodinelić jogász szerint az amnesztiatörvényt egy olyan magyarázattal fogadta el a szerb parlament, amely már a jogszabály megalkotásakor sem volt legitim. „Akkor is és most is zavar az a magyarázat, miszerint a börtönök túlterheltek. Ez nem legitim érv a bűnözők szabadlábra helyezése mellett egyetlen országban sem” – mondta Rakić Vodinelić, hozzátéve: erőszakos magatartású elítéltek kerültek ki a börtönökből, akik utóbb számos súlyos bűncselekményt követtek el.

A jogász rámutatott: amikor egy állam amnesztiát hirdet valami miatt, szelektív módon válogatja meg, ki kerül szabadlábra, a döntés függ attól, hogy mennyit kell még az elítéltnek letöltenie büntetéséből, a bűncselekmény fajtájától, attól, hogy erőszakos bűntettről van-e szó.