Mindenhogyan szeretjük és olyan régen készítjük, hogy nem is lehet pontosan megmondani, mikor főztük az első sört. A nemzetközi sörnapot az Egyesült Államokban találták ki egy kaliforniai sörözőben és 2008 óta olyan gyorsan elterjedt a világon, hogy azt minden nemzetközi kezdeményezés megirigyelheti.

A sör napja eleinte egy fix dátum volt, de hamar megváltoztatták és ma már augusztus első péntekén tartják. Ennek az az oka, hogy a hétvége kezdete mindig egy jó alkalom legyen a nedű megünneplésére akár baráti körben egy sörözőben, akár otthon.

A sör feltalálását nem lehet sem időhöz, sem helyhez vagy egy néphez kötni. Valószínű, hogy a világ több pontján, egymástól függetlenül feltalálásra került. Földművelő népek gabona véletlen erjedésével fedezhették fel az italt, majd tudatosan kísérletezhettek különböző készítési eljárásokkal.

A sörfőzés „férfiassága” ellenére sokáig bizony női munka volt, a háziasszonyok tudományát mutatta, hogy ki milyen jó minőségű sört tudott az asztalra tenni. A középkorban kezdtek el a férfiak is sört készíteni, mégpedig a kolostorok férfi szerzetesei, hiszen asszony nélkül élve meg kellett tanulniuk maguknak előállítani a sört, ha inni akartak. A szerzetesek úgy belejöttek a sörözésbe, hogy egyre kiválóbb italokat készítettek és ők jöttek rá például arra is, hogy a komló milyen jót tesz az árpalének.

Nincs még egy élelmiszer, amelyhez a történelemben annyi politikai esemény kapcsolódik, mint a sörhöz. Az 1844-es és 1888-as bajor sörforradalmak, az 1855-ös chicagói sörlázadás, az 1923-as müncheni sörpuccs, az 1983-as egyetemi sörzavargás csak néhány a politikai galibák közül, amelyek a sörrel voltak kapcsolatosak.

Barack Obama elnökségéhez is kapcsolódik egy csúcstalálkozó, amelyben a sör a békéltetés eszköze volt. A történet főszereplője a Harvard egyik professzora, aki egy utazásáról hazaérkezve rájött, hogy nincs meg a kulcsa és a taxisofőr segítségével betört a saját házába. Egy járókelő azt hitte, betörőket lát és hívta a rendőrséget. A kiérkező rendőr nem volt hajlandó igazolni magát, a professzor meg feldühödött, hogy kétségbe vonják a kilétét a saját otthonában – aminek letartóztatás lett a vége. Obama először butának nevezte a rendőri fellépést, de azzal meg ő okozott felháborodást, úgyhogy másnap elnézést kért és a Fehér Házba invitálta a feleket, ahol a kertben Joe Biden akkori alelnökkel négyesben leültek sörözni. A békéltetés sikeres volt, a találkozó  pedig „sör-csúcs” (beer summit) néven vonult be a történelembe.

Joe Biden alelnök (b-j), Henry Louis Gates professzor, James Crowley rendőrtiszt és Barack Obama elnök a Sörcsúcson. Washington, 2009. július 31. (Fotó: Pete Souza/Fehér Ház)

Joe Biden alelnök (b-j), Henry Louis Gates professzor, James Crowley rendőrtiszt és Barack Obama elnök a Sörcsúcson. Washington, 2009. július 31. (Fotó: Pete Souza/Fehér Ház)

A világon a legtöbb sört Európa fogyasztja el, azon belül is a hagyományosan sörös országok váltják egymást az első helyeken, Németország, Ausztria, Írország azonban a nyomába sem ér a cseheknek, akik évek óta nem engedik ki kezükből a legelső helyet. A tíz legnagyobb sörfogyasztó ország között rendre ott van egy afrikai ország, Namíbia. Magyarország sem szégyenkezhet, általában a huszadik hely körül végez. Szerbiában kevesebb sör fogy, a jugoszláv utódállamok közül a szerbek isszák a legkevesebb sört, a horvátok pedig a legtöbbet.

A sörhöz kapcsolódik egy kitalált betegség is, amelynek nevét több nyelv szavaiból rakták össze és bár hivatalosan nem betegség, mégis létező jelenség. A cenosillicaphobia azt jelenti, amikor valaki retteg attól, hogy kiürül a pohara.

Augusztus első péntekén a sörre emeljük poharunk (Fotó: Pixabay)