Minden korábbinál több, átlagosan csaknem napi 5 esetben engedélyeztek idén nyár közepéig nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtést az Igazságügyi Minisztériumban. Ez július 19-ig összesen 928 jóváhagyott titkosszolgálati kérelmet jelent – derült ki a hvg.hu közérdekű adatigénylésére a tárcától kapott válaszból.

A Pegasus-botrány kirobbanásának másnapján kérte ki a lap az addigi adatot, mivel az ügyben nyilvánosságra került első hírek alapján a korábbi években ilyen, miniszteri engedélyhez kötött titkos információgyűjtés során figyelhették meg egy mobiltelefonra települő alkalmazás segítségével az Orbán-kormány több kritikusát, civileket és újságírókat is.

A július 19-ig jóváhagyott engedélyek csaknem ezres száma azt jelzi, hogy idén igencsak megszaporodtak a nemzetbiztonsági célú megfigyelések. A nyár közepéig kis híján annyi ilyet hagytak jóvá az Igazságügyi Minisztériumban, mint 2015-ben egész évben. Tavaly több, 1285 információgyűjtést engedélyeztek, de ezt a számot az idei tempóval már október 4-én elérik. Az év végére pedig összejöhet akár az 1700 jóváhagyó aláírás is.

Az utóbbi évek – nemrég a 168.hu cikkében is közzétett – statisztikái alapján a tendencia egyértelmű: évről-évre több, miniszteri jóváhagyáshoz kötött, nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtést végeznek a titkosszolgálatok. Vagyis

egyre gyakrabban fordul elő, hogy valakit a tudta nélkül megfigyelnek, lehallgatnak, a leveleit elolvassák, és rögzítik, mi történik az otthonában.

A fentieket „minden az egyben” módszerrel képes megvalósítani a nemzetközi lehallgatási botrány főszereplője. Az izraeli NSO cég Pegasus-szoftvere a célszemély mobiljára települve képes minden azon tárolt és átmenő adatot – fotó, videó, internetes tevékenység, levelezés – továbbítani, valamint a kamera és a mikrofon bekapcsolásával a környezetet megfigyelni, rögzíteni.

Az egyelőre nem tisztázott, hogy a magyar titkosszolgálatok figyeltek-e meg a Pegasus-szoftverrel rendszerkritikus civileket, ellenzéki politikusokat, ügyvédeket, oknyomozó újságírókat, miként arra a Direkt36 július 18-án, egy nemzetközi oknyomozás részeként közreadott cikke utal. Ám arra utaló közvetett bizonyítékokat találtak, hogy a titkos megfigyelések mögött magyar állami szervek állnak.

Ha így volt, tisztázandó, hogy mindez jogszerűen történt-e.

Varga Judit (Fotó: MTI/Mónus Márton)