A Reuters Hírügynökség speciális jelentése szerint a G7 által a pénzmosás megakadályozására és a terrorizmus pénzelésére megalapított csoport akaratlanul az autoriter rezsimek számára lehetőséget adott a bírálóik elleni leszámolásra, s a jelentés szerint Szerbia is egyike azon országoknak, ahol az új törvényeket a hatalmat kritizáló civil szervezetek ellen alkalmazták.

A világ hét legerősebb iparával rendelkező országok szervezete 1989-ben, a globális pénzügyi rendszer védelme céljából alapította meg Pénzügyi Akciócsoportját (Financial Action Task Force – FATF) –áll a jelentésben. Azóta a Reuters szerint legkevesebb öt országban: Szerbiában, Indiában, Tanzániában és Nigériában fogadtak el olyan, a FATF alapelveivel összhangban lévő törvényeket, amiket a későbbiekben újságírók, civilek és ügyvédek elleni nyomozás során is alkalmaztak.

A hírügynökség egyben arra emlékeztetett, hogy a FATF, amennyiben az adott országok nem együttműködőek, ezeket egy szürke-, illetve egy feketelistára helyezi. Jelenleg mindössze két ország szerepel a feketelistán: Irán és Észak-Korea.

Szerbia 2018-ban került fel a szürkelistára, amikor is a FATF arra figyelmeztette a szerb kormányt, hogy keményítsenek a törvényeiken, hogy nagyobb rálátásuk legyen az egyének pénzügyi adataira. Belgrád eleget tett a feltételeknek és az országot levették a listáról – áll a Reuters jelentésében.

A Pénzügyminisztérium kihasználva a törvénymódosítás által adott lehetőséget és 2020 júliusában a bankoktól ötven, Aleksandar Vučić autoriter rezsimjét bíráló civil szervezet és alapítvány (közöttük a Családi Kört és a Szabad Magyar Szót kiadó Sajtószabadság Alapítványt is) pénzügyi adatát kérte le a bankintézetektől, csak azzal nem számolt, hogy ezt a listát kiszivárogtatják. Miután a nyilvánosság is értesült az ominózus listáról, Siniša Mali pénzügyminiszter azzal védekezett, hogy a minisztérium erre szakosodott külön részlege csak a saját dolgát végezte és hozzáfűzte, hogy az ilyen követelésekkel nincsen semmi gond, amennyiben ezek a szervezeteknek nincs rejtegetni valójuk. A helyzet jelenlegi állása, no meg a Reuters jelentése szerint mai napig egy bűnvádi feljelentés sem született a listán szereplők, illetve a listát összeállítókkal szemben.

Amikor a civil szervezetek az eset kapcsán a bankoktól magyarázatot kértek, azt a választ kapták, hogy nem mondhatják meg, milyen információkat adtak ki velük kapcsolatban a hatalomnak. A bankok közül a Banka Intesa Beograd, az OTP Bank Szerbia és az Erste Group Bank a bankadatok bizalmasságáról szóló törvényre hivatkozva elutasították a Reuters követelését, hogy nyilatkozzanak az egész kapcsán. Gondolom, mondani sem kell, hogy a médiumokkal történő együttműködéssel foglalkozó kormányszolgálat is hasonlóképpen rázta le a Reuters munkatársait.

Nem tudni, ki kezdeményezte a média és a civil szervezetek pénzügyi ellenőrzését

A FATF képviselői mindössze annyit közöltek, hogy tudnak a javaslataikkal történő visszaélésről, s egyben hozzáfűzték, hogy „az intézkedések nem megfelelő alkalmazásából adódó nem szándékos következményeket” kivizsgáló munkacsoporton keresztül kísérik azt, ahogyan a kormányok megfigyelik a civil szervezeteket.

Az Európai Bizottság válaszokat kér a szerbiai Pénzmosás-megelőző Igazgatóságtól