A Családi Kört és a Szabad Magyar Szót kiadó Sajtószabadság Alapítvány megbízásából végzett közvélemény-kutatást a zentai Identitás Kisebbségkutató Műhely. A kutatás elsősorban a vajdasági magyarok médiafogyasztási szokásait vette górcső alá (ilyen jellegű kutatás legutóbb épp 10 évvel ezelőtt, 2011 szeptemberében készült a Magyar Nemzeti Tanács megbízásából), de más témákra, így például a lakosság közérzetére is kitért. A kutatás eredményeit folytatásokban közöljük.

Közvélemény-kutatásunk szövegközi sorozat-bannere

A Családi Kört tartják a legmegbízhatóbb vajdasági lapnak, a Facebook megkaparintotta az olvasókat, a napi hírekért pedig nem szeretünk saját házunk tájánál messzebbre menni. Sok más mellett ezek derülnek ki közvélemény-kutatásunk ötödik részéből.

A Facebooké az olvasó

Mivel a Facebook a legnépszerűbb és legelterjedtebb közösségi oldal a felnőtt népesség körében, ezért a különböző médiumoknak vagy hírportáloknak kulcskérdés ezen közösségi platformon való megjelenés és az itt „beszerzett” nézettség, olvasottság. Felmerül a kérdés, hogy a követések száma mennyire tükrözi a népszerűségen túl a hitelességet, illetve az objektivitást. Az úgynevezett kattintásvadász (clickbait), bulvárosabb szalagcímek mennyire befolyásolják a követések számát és mennyire tekintik hitelesnek ezen információkat az olvasók.

Vajdaságban a legtöbb követővel rendelkező média Facebook-oldal a Magyar Szó napilapé. A megkérdezettek majdnem a fele követi, hogy a Magyar Szó mit oszt meg a Facebookon. A második, harmadik és negyedik legtöbb követéssel rendelkező híroldalak a Szabad Magyar Szóé, a Délhíré és a Pannon RTV-é. Ezen oldalakat a megkérdezettek valamivel több, mint a harmada követi.

Diagram 5-1: Vajdasági magyar nyelvű portálok követése

Diagram 5-1: Vajdasági magyar nyelvű portálok követése

A követések számánál érdemes megjegyezni, hogy a Szabad Magyar Szó (kutatásunk pillanatában) mindössze négy éve létezik, míg a Magyar Szó napilap húsz éve van jelen az Interneten. A Magyar Szó első, háborús online változatát 1999-ben – a szerbiai hadi cenzúra megkerülése végett – éppen a Szabad Magyar Szó egyik alapítója hozta létre. Az sem mellékes, hogy a Szabad Magyar Szó minden magyarországi és szerbiai kormánytámogatás nélkül tud működni, ami nem érvényes sem a Magyar Szó napilapra, sem a Hét Nap hetilapra, sem a Pannon RTV-re, sem a Jó Reggelt Vajdaság (vélemény)portálra. (Utóbbi a körkérdésünk lebonyolításakor még aktív volt, 2021. április 4 óta viszont „Átalakítás alatt” jelzéssel nem frissül).

Inkább legyen vajdasági magyar, mint magyarországi

A magyarországi legnépszerűbb hírportálok Facebook-oldalai a vajdaságiak körében is igen népszerűek, azonban nagyságrendekkel kevesebben követik őket, mint a vajdasági magyar nyelvű hírportálok profiljait. A legtöbb vajdasági követővel az Index hírportál rendelkezik, ezt követi a 24.hu, az Origo, majd pedig a 444.hu. Mind a négy online újságot a megkérdezettek több, mint 10 százaléka követi.

Diagram 5-2: Magyarországi portálok követése

Diagram 5-2: Magyarországi portálok követése

A szerbiai vezető hírportálok Facebook-oldalai sem olyan népszerűek, mint a vajdasági magyar nyelvűek. A legtöbb vajdasági magyar a Blic (24,6 százalék) és a Kurir (15,1 százalék) nyomtatásban is megjelenő napilapok Facebook profilját követi.

Diagram 5-3: Szerbiai szerb nyelvű portálok követése

Diagram 5-3: Szerbiai szerb nyelvű portálok követése

A nézettségen, olvasottságon és a követések számán túl, fontos kérdés az is, hogyan ítélik meg a különböző médiumokat az emberek aszerint, hogy mennyire hitelesen, megbízhatóan tudósítanak a politikai történésekről. A kattintásvadász szalagcímek meghozzák az olvasók tömegét, azonban nem mellékes, hogy milyen véleménnyel vannak az adott hírforrásról. Megbízhatónak tartják-e az ott közölt információkat, vagy inkább szenzációhajhásznak, kétesnek, sokszor túlzónak.

A kutatásban a kérdezetteknek egy ötfokú skálán kellett osztályozniuk a különböző médiumokat hitelességük, megbízhatóságuk szerint. Ha csak az ötös osztályzatot vesszük figyelembe, akkor a Magyar Szót tartják a legmegbízhatóbb hírforrásnak az emberek. A legrosszabbul pedig a Délhír szerepel. A Délhír esetében a legkisebb az ötös osztályzatok száma, illetve legmagasabb az egyes osztályzatoké.

Diagram 5-4: A vajdasági magyar nyelvű sajtó hitelessége

Diagram 5-4: A vajdasági magyar nyelvű sajtó hitelessége

Ha együtt nézzük az ötös és a négyes osztályzatokat, akkor továbbra is a Délhír lesz az utolsó helyen, azonban az élmezőnyben változást tapasztalunk: a legmegbízhatóbb hírforrásnak a Családi Kört tartják az emberek, majd pedig a Szabad Magyar Szó következik. A négyes és az ötös osztályzatok összevonásának azért is van értelme, mert az így élre kerülő Családi Kör, ill. a Szabad Magyar Szó el is várja olvasótáborától a kritikai viszonyulást, ami a négyes osztályzatok legnagyobb számában jelenik meg. Ez viszont azzal támasztható alá, hogy a Magyar Szó napilapban az elmúlt évtizedben teljesen kiveszett a kritikai viszonyulás a hatalommal – különösen a magyar kisebbségi hatalommal – szemben, de ugyanez a Pannon RTV műsorairól is elmondható.

Diagram 5-5: A Sajtószabadság Alapítvány lapjainak megbízhatósága

Diagram 5-5: A Sajtószabadság Alapítvány lapjainak megbízhatósága

A következő részből megtudhatják, milyen témákról olvasnának még többet, mit hiányolnak a napi hírkínálatból és arra is fény derül, vajon hajlandók lennének-e fizetni az internetes hírekért akár jelképes összeget.

SSZA közvélemény-kutatás 2021-1 Módszertan-keretes

1. rész:

Rossz a vajdasági magyarok közérzete

2. rész:

Egyre kevesebben olvasnak nyomtatott újságot

3. rész:

Még mindig szeretünk tévézni

4. rész:

Hírekért és ismerősökért járunk az internetre


A hűséges lapbehordó (Illusztráció: Shutterstock)