A Családi Kört és a Szabad Magyar Szót kiadó Sajtószabadság Alapítvány megbízásából végzett közvélemény-kutatást a zentai Identitás Kisebbségkutató Műhely. A kutatás elsősorban a vajdasági magyarok médiafogyasztási szokásait vette górcső alá (ilyen jellegű kutatás legutóbb épp 10 évvel ezelőtt, 2011 szeptemberében készült a Magyar Nemzeti Tanács megbízásából), de más témákra, így például a lakosság közérzetére is kitért. A kutatás eredményeit folytatásokban közöljük.

Közvélemény-kutatásunk szövegközi sorozat-bannere

Közvélemény-kutatásunk hatodik részében arra voltunk kíváncsiak, milyen témákat hiányolnak, miről olvasnának még többet és azt is megkérdeztük, hajlandóak lennének-e akár jelképes összeget fizetni az interneten elérhető hírekért, olvasnivalókért.

Legyen több tudomány és egészség – de inkább ingyen

Megkérdeztük, hogy milyen témákat hiányolnak az olvasók a jelenlegi médiumok kínálatából. A legtöbben a tudománnyal kapcsolatos cikkekből szeretnének többet olvasni. Ezt követi az egészség, illetve a kultúra. Az egészséges táplálkozáshoz kapcsolódó anyagokat is szívesen olvasnának a megkérdezettek. Ha összeadjuk az egészség és az egészséges táplálkozás értékeit, akkor toronymagasan erről olvasnának leginkább az emberek.

Diagram 6-1: Szívesen olvasott témák

A vajdasági olvasóközönség legkevésbé a bulvár híreket hiányolja a jelenlegi médiából. Az egyéb kategóriába felettébb szerteágazó témákat jelöltek meg az emberek: álláshirdetések, építészet, gasztronómia, IT-szektor, kézimunka, környezetvédelem, technológia, tényfeltárás, vallás.

A kutatás egyik fontos része az volt, hogy megnézzük, a megkérdezettek hány százaléka fizetne, illetve milyen körülmények között fizetne online médiatartalomért. A klasszikus nyomtatott média egyik legnagyobb problémája a példányszámok visszaesése. A megoldást az online térbe történő „beköltözés” jelenthetné, ahol viszont egy olyan akadállyal kell megbirkózniuk, hogy az emberek nem szívesen fizetnek online tartalomért.

A megkérdezettek 82,5 százaléka nem fizetne internetes újságért jelképes összeget sem. Mindössze 17,5 százaléka válaszolta azt, hogy ezt megtenné.

Diagram 6-3: Fizetési hajlandóság internetes sajtótartalmakért

A férfiak és a nők nagyjából ugyanolyan arányban fizetnének egy online újságért. Az iskolai végzettség növekedésével növekszik a hajlandóság is a lapok támogatására.

Az is hatással van a kérdésre, hogy milyen korosztályhoz tartozik a megkérdezett. A legfiatalabbak (18-25 évesek) és a legidősebbek (65 felettiek) körében a legmagasabb az elutasítók aránya, mindkét esetben 90 százalék körüli. A 26-35 évesek és a 36-45 évesek körében a legmagasabb a fizetései hajlandóság, 28,6 és 24,5 százalék.

Diagram 6-2: Fizetési hajlandóság korosztályonként

Az iskolai végzettséggel is összefüggést mutat ez a kérdés: minél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik valaki, annál magasabb az online újságért fizetni hajlandók aránya. A 8 általános vagy annál kevesebbet végzettek esetében ez az arány 8,5 százalék, míg a főiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkezők esetében 31,1 százalék.

Diagram 6-4: Fizetési hajlandóság iskolai végzettség szerint

Ezek alapján következtetni lehet arra is, hogy minél magasabb jövedelemmel rendelkezik valaki, annál inkább hajlandó fizetni internetes újságért. A támogatás összege is az iskolai végzettségtől függ: minél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik valaki, annál valószínűbb, hogy nagyobb összeget fizetne.

Óriási szemléletváltást jelent ez a nagyfokú elzárkózás a fizetéstől a hírfogyasztás tekintetében, hiszen kb. 20 évvel ezelőttig nem is létezett „ingyenes” médiatartalom: a nyomtatott újságokért mindenütt fizetni kellett, az országok jelentős részében pedig létezett rádió- és tévéelőfizetés is. Érdemes lenne tovább kutatni, vajon az olvasók elképzelhetőnek tartják-e, hogy létezhet államtól és párttól független, komoly, okfeltáró, rákérdező újságírás pénz nélkül, valamint hogy a költséges előállítású tartalmakért vajon hajlandóbbak lennének-e fizetni, mint az „egyszerű” hírekért.

Köszönjük, hogy velünk tartottak közvélemény-kutatási sorozatunkban. Az adatokat feldolgozva igyekezni fogunk olvasóink igényeihez még jobban igazodva alakítani hírkínálatunkat.

SSZA közvélemény-kutatás 2021-1 Módszertan-keretes

1. rész:

Rossz a vajdasági magyarok közérzete

2. rész:

Egyre kevesebben olvasnak nyomtatott újságot

3. rész:

Még mindig szeretünk tévézni

4. rész:

Hírekért és ismerősökért járunk az internetre

5. rész:

A Családi Kört veszik kézbe legnagyobb bizalommal a vajdasági magyarok


Fizetnénk-e (újra) a hírekért? (Illusztráció: Pixabay/SZMSZ)