Németországban szeptember 26-án parlamenti választást tartanak. Mivel addig már csak néhány hét maradt hátra, igen aktuális a kérdés, hogy megmarad-e a hatalmon a kereszténydemokrata-szociáldemokrata (CDU/CSU-SPD) szövetségből álló, úgynevezett fekete-piros koalíció, vagy más párt, illetve pártok kerülnek a hatalomba.
Az egyik legtekintélyesebb német közvélemény-kutató intézet júliusban felmérést végzett erről a kérdésről. A kutatásban félezer üzletember (a megkérdezettek 70%-a), politikus (21%) és közigazgatási vezető (9%) vett részt, köztük nagyobb vállalatok igazgatósági tagjai, 18 tartományi miniszterelnök és miniszter, valamint 32 szövetségi és tartományi hatóság vezetője.
A jövő kormánya még bizonytalan
Az Allensbach Institut für Demoskopie kutatási eredményei szerint a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) közösen a szavazatok 27,5 százalékára számíthat, ami 2,5 ponttal kevesebb, mint a július előtti eredmények. A Németország Szociáldemokrata Pártja (SPD) 19,5 százalékon áll, azaz 2,5 ponttal javított a legutóbbi eredményein. A Zöldek (Bündnis 90/Die Grünen) két ponttal 17,5 százalékra estek vissza, a liberális Német Szabaddemokrata Párt (FDP) egy pontot vesztett és most tizenegy százalékon áll, míg az AfD (Alternative für Deutschland) eredménye tizenegy százalék, a baloldali párté (Die Linke) pedig 7,5 százalék.
A lehetséges fekete-zöld, azaz CDU/CSU-Zöldek alkotta szövetség egyértelműen elvesztette a vonzerejét az elit számára.
Sokan ugyan továbbra is ezt a szövetséget tartják a választás legvalószínűbb eredményének, de a lelkesedés ezért a koalícióért érezhetően gyengült. Az év elején a megkérdezettek 67 százaléka még azt mondta, hogy egy fekete-zöld kormányt szeretne, július végén azonban tíz emberből már csak 6 nyilatkozta ugyanezt. Másrészt viszont az FDP támogatottsága emelkedett, mert különösen az üzleti vezetők nagy többsége azt szeretné, ha a liberálisok újból kormányra kerülnének.
A részükről kívánt koalíciók között így ismét a fekete-sárga áll az első helyen, megelőzve a fekete-zöldet, míg a Jamaica-koalíció – azaz a CDU/CSU, a Zöldek és az FDP szövetsége – a harmadik helyre került.
Laschet vezet
A közvélemény-kutatások eredményei azt mutatják, hogy a CDU-CSU kancellárjelöltje, Armin Laschet továbbra is nagy támogatottságra számíthat a szavazók körében. A legnépesebb német tartomány, a 18 milliós Észak-Rajna Vesztfália miniszterelnöke és a CDU új elnöke egyértelműen a legnépszerűbb kancellárjelölt, megelőzve az SPD jelöltjét, Olaf Scholzot és a Zöldek által indított Annalena Baerbockot. A döntéshozók 63 százaléka Laschetre bízná a legfontosabb kormányzati tisztséget, s mindössze 24 százalékuk részesíti előnyben Scholzot. Angela Merkel utódjaként pusztán a megkérdezettek 5 százaléka látná szívesen Annalena Baerbockot.
Renate Köcher, az Allensbach Intézet vezetője a Laschetbe vetett bizalmat azzal magyarázza, hogy hitelességét és megbízhatóságát stratégiai készségével és magabiztos fellépésével erősítette meg. Laschet a kampányában többek között az EU jövőjéről és a közösségi intézményekről beszélt, azt tervezi, hogy Franciaországgal az Európai Uniót a világpolitika meghatározó aktorává teszi – noha ebben a többi tagállam nem feltétlenül érdekelt.
Armin Laschet a pártjához közelálló Konrad Adenauer Alapítvány külpolitikai fórumán arra a kérdésre válaszolva, hogy miként lehet Magyarországot rábírni a „blokádmentalitás” feladására, elmondta: az EU-s külpolitika egyik központi problémája, hogy vétójogával élve bármely tagállam megfoszthatja az EU-t a „cselekvőképességétől”, majd hozzátette: „Ezért a közösséget fokozatosan előre kell mozdítani egy olyan felállás felé, amelyben külpolitikai döntéseket többségi döntésekkel is meg lehet hozni.”
A kihívók
A karizma a politikusok számára nagyon fontos. Az elit szerint ezen a választáson a három kandidátus közül csak Annalena Baerbock rendelkezik kellő karizmával. A megkérdezettek többsége azonban ennek ellenére sem bízik Baerbock hitelességében és szakértelmében. A júliusi felmérés idején ismertté vált ugyanis a nemrég kiadott könyvében található plágium és megszépített önéletrajza, ami valószínűleg hozzájárult a gyenge megítéléshez, de talán azért sem bíznak benne, mert Baerbock nem rendelkezik kormányzati tapasztalattal.
Az SPD alelnöke és a kormány pénzügyminisztere, Olaf Scholz az elit többsége szerint a koronavírus elleni küzdelemben „jó munkát” végzett. Scholz felemelkedésében persze az is szerepet játszik, hogy a párt vezetői, Saskia Esken és Norbert Walter-Borjans szinte teljesen eltűntek a választási kampányból.
Mindez azonban pillanatnyilag nem elégséges a két jelölt számára, hogy Laschetet megszorongassák.
A klímavédelem nem a legfontosabb kérdés
Habár az elit háromnegyede szerint a választás eredménye bizonytalan és a járvány újra és újra megkeverheti a kártyákat, a többsége ennek ellenére optimista a gazdasági fejlődést illetően: a megkérdezettek 90 százaléka fellendülésre számít a következő hat hónapban.
Az elit jónak vagy nagyon jónak minősíti a német gazdasági helyzetet. A legnagyobb gond számukra már nem a járvány, hanem a gyártáshoz szükséges nyersanyag beszerzése, valamint az árucikkek szállítási problémája. A többség azon a véleményen van, hogy a közeljövőben magasabb infláció várható, ami viszont nem lesz átmeneti jellegű.
A koronavírussal kapcsolatban egyöntetű az elitek véleménye, hogy nem kell újabb lezárásokkal számolni. A lakosság viszont nem nagyon bízik ebben a megoldásban.
A megkérdezett döntéshozók elvárják, hogy az új kormány elsősorban a digitalizálásba és a gazdaság megerősítésébe invesztáljon és csak utána a klímavédelembe. Az, hogy a klímavédelem a harmadik helyen áll a prioritások között, valószínűleg annak tudható be, hogy a német politika egyedül keveset tud elérni ezen a téren.
Az állami beruházásokhoz szükséges forrásokat az elit szerint nem adóemeléssel kell megteremteni. Bár a járvány elleni küzdelem jelentősen megnövelte az államadósságot, ők úgy vélik, hogy a vagyonadó vagy magasabb adók kivetése téves megoldás lenne.
Egyre magasabbra lépdel: Armin Laschet (Fotó: Christian Mang/Reuters)
