Tovább emelkednek a hazai ingatlanpiaci árak, aminek következtében Belgrádban és Újvidéken azok már 14 százalékot ugrottak a tavalyi árakhoz képest, míg  Niš egyes részein akár 40 százalékos áremelkedés is tapasztalható.

A szerbiai ingatlanpiacon 2021-ben nagyobb volt a forgalom, mint az előző két évben. A Köztársasági Geodéziai Hatóság jelentése szerint idén másfél-kétszerese volt az ingatlankereskedelemben forgó pénzt aránya, mint 2019-ben és 2020-ban.

Fontos részlet, hogy az elmúlt öt évben az újonnan jóváhagyott lakáshitelek súlyozott átlagkamatlába 0,97 százalékponttal csökkent, így míg 2016-ban az 3,47 százalékot tett ki, addig idén júliusban már csak 2,5 százalékot.

A hazai ingatlanpiacon történő események globális szinten is hasonlóan zajlanak, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet 40 tagállamában az átlagos árnövekedés idén 9,4 százalék volt, ami a legerőteljesebb növekedés az elmúlt 30 évben.

Az Erste Csoport kutatásai szerint az utóbbi tíz évben a lakásárak a béreknél nagyobb mértékben emelkedtek a teljes közép – kelet-európai régióban, ám mivel a keresletben és kínálatban nagy változás nem történt, így ez az árnövekedési tendencia tovább folytatódhat.

Az EU-ban 2010 és 2021 között a lakásárak átlagosan 30,9 százalékkal növekedtek, a legdrasztikusabb drágulás Magyarországon történt, ahol a lakások közel 100 százalékkal kerülnek többe, mint tíz éve, míg a legkisebb áremelkedés Romániában volt, ahol csupán 10 százalékos árnövekedést jegyeztek az említett periódusban.

Az ilyen tendencia oka a szakemberek szerint a kiegyensúlyozatlan kereslet és kínálat, valamint a kedvező, alacsony kamatozású hitelek.

Az energiahatékonyság égető probléma

Az energiahatékonyság problémája nem csak Szerbiában égető, de az Európai Unióban is, ahol a lakóépületek 75 százaléka nem energiahatékony.

Szerbiában a felújításra szánt átlagos hitelösszeg 398.500 dinár, amit átlagosan 46 havi részletre törlesztenek a polgárok. A pénzt leggyakrabban a falak és tetők szigetelésére, nyílászárók cseréjére, új és korszerű kazánok telepítésére fordítják. Az energiahatékonyság növelésének céljából igényelt hitelek legnagyobb részét Vranjeban, Zomborban és Nagybecskereken hagyták jóvá – áll az Erste Csoport által közzétett kutatásban.

Illusztráció (Pixabay)