Miután elolvastam Pásztor István (ez esetben, nem magánemberként, nem is tartományi tisztségviselőként, hanem a VMSZ elnökeként írt) meghívólevelét, amit a nemzeti közösségünk színházai első embereinek, na meg az MNT elnökének juttatott el, eszembe jutott egy a HVG hírportálján megjelentett írás, de legfőképpen az annak fejlécén található karikatúra (kölcsön is vettem azonnal). Habár az így említett írásból igencsak sok hasonlatosság fedezhető fel a mi helyzetünkkel kapcsolatban, azokból csak egy gondolatot emelek ki: a vajdasági magyar politikum nem nagyon rendelkezik önálló gondolatokkal, ezért máshonnan kénytelen elképzeléseket „kölcsön venni” (érdekes, mert még ez is kimeríti a plagizálás fogalmát).

De maradjunk az említett meghívólevélnél. Úgy merem értékelni, igencsak (Pásztor-) korszakalkotónak sikeredett, hiszen ritkán lehet egy közéleti személytől ilyen öntömjénező alkotással találkozni. Még az sem ront a „rendkívüliség” értékelésen, ha véletlenül nem a saját fejéből pattant ki az önfényezés, hanem egy irodalomban jártas személy mondta tollba e magasztos gondolatsort.

Nagyon nehezemre esett lefejtenem a – szerintem – fölösleges dicséretet, azonban egyszer csak (a hatodik bekezdés után) előbukkant a lényeg első része, ezért idéznem is kell, nehogy valaki megfeledkezzen róla:

Az elmúlt egy évtized társadalmi átalakulásai olyan változásokat hoztak magukkal, amik rendhagyó kezdeményezésként tekintenek arra, hogy egy pártelnök kezdeményezzen stratégiai megbeszélést a kultúra, oktatás, média stb. ügyében.

Ebből a szövegrészből ki kell emelnem egy szót: rendhagyó. Ez olyannyira igaz, hogy mellé kívánkozik még két-három jelző, mégpedig: alkotmány-, törvény- és az összes érvényes, alacsonyabb rendű jogszabály ellenes. Hiába kísérli meg a szövegben más okokkal is magyarázni ezt a tettét, mint a:

nálunk is megjelenő társadalmi folyamatok, amelyek megválaszolása azért elkerülhetetlen, mert meghatározza a vajdasági magyar közösség elkövetkező évtizedét – nem egyéni, hanem közösségi értelemben…

Ez az igencsak homályos, szinte érthetetlen megfogalmazás, ha megkíséreljük a gyakorlati következményt feladatokba összefoglalni, csak ez lehet: a vajdasági / délvidéki magyar társadalomtudósok (filozófusok, szociológusok, szociálpedagógusok stb.), ráadásul azok fiatalabb rétege, tudományos alapon kellene, hogy foglalkozzanak az Európában lezajlott – és még, a mai napon is zajló – társadalmi folyamatokkal, hiszen tetszik az vagy sem, ezek nem fognak elkerülni még minket sem. Ja, hogy jelenleg a VMSZ tagságában és szimpatizánsai körében ilyen káderek nem találhatók, így válik érthetővé a szöveg megfogalmazójának és megírójának szándéka:

A Vajdasági Magyar Szövetség elnökeként azért kezdeményezem a vajdasági magyar színházak jövőjéről szóló, a működésüket és koncepciójukat érintő stratégiai megbeszélést, mert úgy vélem, ez a kérdés ugyanannyira tartozik a művészet, az alkotótevékenység, a kultúra területéhez, amennyire a közösség kondícióját is érinti, aminek megtartása pedig már a választói legitimitással rendelkező politikai erő feladata.

Ha valaki valami miatt nem érti, mert itt bizony legkevesebb kettő logikai bukfenc található (amikre most ne figyeljünk), parasztosan így lehet mindezt szavakba önteni, (eközben pedig ne felejtse el senki, a meghívót nem ellenjegyezte a párt egyetlen döntéshozó szerve sem, tehát mindenki jól jegyezze meg, VMSZ = Pásztor István):

  • – A nemzeti közösségünkben egyedül a VMSZ elnöke képes megérteni az Európában zajló társadalmi folyamatokat, felmérni azok lehetséges negatív következményeit számunkra, valamint rendelkezik még stratégiai válaszokkal is (ha kell, kihúzza azokat a mellényzsebéből) úgy az egész társadalmunk, ahogyan a kulturális autonómia által felölelt minden egyes tevékenység esetében.
  • – A végén jön a válasz a miértre is. Nem felejtse el senki, hogy Ő, Pásztor István az egyedüli politikai erő, amely választási legitimitással rendelkezik.

Ha még így sem teljesen érthető, mert zavarja az olvasót a közösség kondíciója szóösszetétel, segítségül itt az értelmező szótárakból származó magyarázat:

Kondíció

  1. a) (gazdaság) A termék vagy szolgáltatás igénybevételével járó feltételek.
  2. b) (bankszektor) Az adott termék, szolgáltatás igénybevételének feltételei, díjtételei.
  3. c) (sport) Erőnlét. Testi állapot vagy feltétel.

Megtörténhet még az is, így sem fogja megérteni az idézett gondolatot. Sebaj, ne törődjön vele, nem az ön készülékében van a hiba! Segítségül megismertethetem még egy új (a valóságban régi, nyelvújítás korabeli) fogalommal, ez pedig a

Tudálékos: Olyan személy, aki kevés és felületes tudását fitogtatva beszél valamiről; illetve olyan személy, aki mindenhez érteni akar, s okos ember látszatát igyekszik kelteni (rövidebb változata – tudákos).

Még öt nap van a D-day-ig, így még nem tudhatom, ki(k) fogja / fogják felvállalni a karikatúrán levő térdepelő alak szerepét, azonban a jelenlegi „mindenható” ne felejtse el tizenhárom év nagyon hosszú idő, de most új szelek kezdenek fújni és mi lesz, ha a végtelen szalag beindul. Ráadásul a térdeplők képesek újból ilyen helyzetet felvenni!

Karikatúra a hvg.hu internetes hírportálról