Az idén kevesebb a fizetésképtelen vállalat, mint 2020-ban, de továbbra is minden kilencedik vállalatnak zárolták a számláját, és kötelezettségeit összesen 39.602 vállalat nem tudja teljesíteni. Összesen 214 milliárd dinárt követelnek tőlük kamat nélkül a Szerbiai Nemzeti Bank adatai szerint. A piros zónában mégis kevesebb vállalat van, mint tavaly augusztusban 41.700 vállalat volt. Tőlük 235,9  milliárd dinárt próbáltak megfizettetni, írja a Politika.

A legfrissebb adatok szerint a Gazdasági Regiszterbe jelenleh 455.948 társadalmi vállalatot jegyeztek be, köztük vállalkozások, egyesületek és idegenforgalmi ügynökségek is vannak, ami azt jelenti, hogy a vállalatok 8,6 százalékának zárolt a számlája.

Nebojša Atanacković, a Szerbiai Munkaadók Uniójának tiszteletbeli elnöke szerint az, hogy kevesebb vállalatnak vannak tartozásai azt jelenti, hogy a gazdaság jobb állapotban van, és ehhez szerinte hozzájárultak a hitelek és az állam segítsége is. Atanacković szerint a zárolt vállalatok felének hosszútávú fizetésképtelenségi problémái vannak.

Ljubodrag Savić, a Közgazdasági Egyetem professzora egyetért azzal, hogy a kormány gazdaságtámogató programjának köszönhetően sok vállalat túlélte a válságot. Hozzáteszi azonban, hogy nem drasztikus a különbség, így lehet, hogy néhány hónapon belül megint többen lesznek majd bajban, hiszen a gazdaság az egy élő és folyamatosan változó szervezet.

Az a vállalat, amelynek több mint 30 napja zárolt a számlája, csődeljárás alá kerül. A Szerbiai Nemzeti Bank adatai szerint 2.127 jogi személy és vállalkozó volt 30 napnál tovább blokád alatt. Az év eleje óta 204 vállalatban indult meg a csődeljárás.

Annak ellenére, hogy a csődeljárás megindulhatna korábban, 15.565 jogi személy és vállalkozó több mint három éve fizetésképtelen. A szakemberek szerint nyugaton a csődeljárás olyan, mint a jó napot, és gyorsan túlesnek rajta a vállalatok. Mert még mindig jobb egy csődeljárás, amely során menteni lehet a menthetőt, mint éveken át csődeljárás alatt lenni, vagy zárolt számlával, amelynek következményeit nem csak az az egy vállalat tűri, hanem az üzleti partnerei és az állam, így a polgárok is.

Illusztráció (Pixabay)