A Köztársasági Statisztikai Hivatal adatai szerint idén augusztusban a tavalyi év augusztusához képest 5,8 százalékkal voltak drágábbak az élelmiszerek, bár sokan nem értenek egyet azzal, hogy az árak csak ennyivel emelkedtek, írja összefoglalójában a Danas.

A zöldségárak 20, a húsárak 6.6, az olaj ára pedig 18.8 százalékkal drágult. A lakhatás és a gáz ára átlagosan 5,2 százalékot emelkedett egy év alatt, a víz és a gáz pedig több, mint 8 százalékot. A közlekedés ára 9,2 százalékkal, az üzemanyagé pedig 17 százalékkal lett több.

Összességében az infláció éves szinten elérte a 4,3 százalékot, ami majdnem a Szerbiai Nemzeti Bank által megcélzott 1,5-től 4,5 százalékig terjedő intervallum felső határán van. Az év eleje óta az infláció 4,6 százalékos, és kérdés, hogy ez átmeneti jelenség, vagy tovább fog-e emelkedni. A globális mértéket öltött infláció az eurózónában augusztusban elérte a 3 százalékot, az USA-ban pedig az éves infláció 5,4 százalék volt.

Dejan Šoškić, a Belgrádi Gazdaságtudományi Kar professzora úgy becsüli, hogy az infláció aggasztó lehet, ha figyelembe vesszük a rögzített árfolyampolitikát, amely egyébként korlátozza az árak növekedését.

“A külföldi, egyre növekvő árak még a fix árfolyam ellenére is átszivárognak Szerbiába. Óvatosnak kell lenni, de a monetáris politikai intézkedésekre még várni kell” – értékelte a helyzetet Šoškić, hozzátéve, hogy az árak globális növekedését az ellátási láncok instabilitása okozza, amit a járvány idézett elő.

Szerbia állampolgárai a hiperinflációs tapasztalataik miatt érzékenyebbek a jelenlegi inflációra, de Goran Radosavljević közgazdász professzor szerint Szerbiában 3-4 százalék közötti rendszerszerű infláció van.

“A fejlődő országokban a bizonyos mértékű infláció ösztönzőleg hat a gazdaságra. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a Nemzeti Bank több évig szóvá tette, hogy az infláció a 1,5 százalékos alsó határérték alatt volt” – emlékeztet Radosavljević.

“Meglátjuk mi lesz még télen, mivel az európai piacon a gáz már elérte a 690 dolláros árat ezer köbméterért, holott ugyanaz tavaly még 240 dollár volt” – figyelmeztet a szakember, hozzátéve, hogy az árak globális növekedését befolyásolta a valamivel gyorsabb gazdasági fellendülés, valamint az államok hatalmas infrastrukturális befektetései, ami megemelte a nyersanyagárakat.

“Nehéz megmondani, hogy meddig fog ez tartani, de amíg az “olcsó pénz politikáját” folytatják, és amíg az országok pénzosztogatással harcolnak a járvány ellen, az árak emelkedni fognak” – szögezte le Radosavljević.

A maginfláció, azaz az élelmiszereket, energiát, alkoholt és cigarettát nem tartalmazó fogyasztói árindex augusztusban 1,8 százalék volt éves szinten, ami a Szerb Nemzeti Bank szerint megerősíti az inflációs nyomás átmeneti jellegét.

“A következő két negyedévben az éves infláció a felső határértékhez fog közelíteni, ezt követően azt várjuk, hogy a második negyedévben az csökkeni fog a 1,5-4,5 százalékos intervallum központi értéke felé, majd az infláció a jövő év második felétől térhet vissza az alá” – mondják a nemzeti bankban.