Elkezdődött az új tanév: az általános és középiskolák tantermei újra megteltek gyerekekkel, és hamarosan az egyetemisták is visszatérhetnek az oktatásba. A közösségbe való visszatérés és a társak között töltött mindennapok miatt a fiatalok veszélyeztetettek a koronavírus-fertőzéssel szemben.

Dr. Nebojša Bohucki, a Szabadkai Közegészségügyi Intézet járványügyi szakorvosa szerint jelenleg a fiatalok is rendkívül könnyen elkaphatják a Covid–19-vírust. Négy különböző vakcina közül választhatnak azok, akik már nagykorúak, a kiskorúak számára viszont kizárólag a Pfizer-vakcinával való oltás lehetséges. Az iskoláskorúaknak a 12. életévüktől adható a védőoltás. A felnőttekhez hasonlóan szintén két dózist kapnak, és a megfelelő számú antitest a második dózist követően két héttel már kialakul a szervezetükben.

Az epidemiológus szerint ez az egyetlen módja, hogy megelőzzük a járvány további terjedését, és megfelelő átoltottság mellett a gyerekek zavartalanul, korlátozások nélkül is járhatnának iskolába. Sajnos viszont nagyon kevés fiatal fordult az orvosához azzal a szándékkal, hogy jelezze a vakcina iránti igényét.

A tapasztalat azt mutatja, hogy félnek az esetleges mellékhatásoktól, és nagyon sokan gondolják azt, hogy mivel teljesen új védőoltásokról van szó, talán nem is megfelelőek. Elmondása szerint senkinek sem kell félnie, hiszen a rendelkezésre álló oltások mindegyike biztonságos, és nem igazak a rémisztő mellékhatásokról szóló, nem hivatalos forrásokból érkező információk. A Pfizer-védőoltással kapcsolatban a szakember elmondta, hogy a legmodernebb technológiával készül, és alig regisztráltak bármilyen oltási reakciót. Már több mint 100 millió dózis került beadásra a világon, és valóban minimális számban jegyeztek fel néhány mellékhatást. Ennek ellenére mégis akadnak olyanok, akik – főleg internetes portálokon – hamis információkat terjesztenek arról, hogy milyen reakciók alakulhatnak ki az oltást követően, és azzal riogatják a fiatalokat, hogy például rákos betegek lehetnek, vagy akár halálos kimenetelű is lehet a vakcina felvétele. Ezek az információk egyáltalán nem igazak. Ha valaki az esetleges mellékhatásokról szeretne bővebb ismereteket szerezni, akkor minden esetben hivatalos forrásból tegye ezt, azaz forduljon epidemiológushoz, immunológushoz, virológushoz. Nem javasolt olyan emberektől tájékozódni, akik nem egészségügyi dolgozók.

A járvány elején inkább az idősek voltak veszélyeztetettek, de az új mutációk megjelenésével jelenleg a fiatalok is könnyen elkaphatják a fertőzést.

– Amikor indult az első hullám, az egész világot figyelembe véve az idősebb személyek számára volt leginkább veszélyes a Covid–19-vírus, főként a 60 év felettiek, illetve azok számára, akiknek már volt valamilyen krónikus betegsége. Amikor azonban új variáns alakult ki, először Angliában az alfa mutáció, akkor már regisztráltak olyan betegeket, akik fiatalok és egyébként teljesen egészségesek, azaz nem volt semmilyen alapbetegségük. A delta variáns, vagyis az indiai mutáció megjelenésével már az is tapasztalható, hogy korai gyermekkorban is elkapható a fertőzés. Kisgyermekek is szorulhatnak orvosi ellátásra, valamint kórházi ápolásra is, amennyiben súlyosbodnak a tüneteik. Egészen fiataloknál is kialakuhat tüdőgyulladás vagy egyéb súlyos szövődmény. Pontosan ezért ajánlott minél előbb felvenni valamelyik védőoltást, ugyanis már lehet hallani lambda variánsról is, és nem tudható, hogy milyen további mutációk alakulnak ki.

A kiskorúak 12. életévüktől jogosultak a védőoltás felvételére. Ők a Pfizer-vakcinát kaphatják. A további korosztályokat figyelembe véve ki melyik oltást kaphatja?

– Az oltási kampány indulásakor az alsó határ a betöltött 18. év volt, azután levették 16. évre, jelenleg pedig a 12. életévet követően kapható a koronavírus elleni vakcina. Várhatóan ez a határ is módosulhat a közeljövőben. Az influenza elleni védőoltás ezzel párhuzamban egy nagyon jó példa, annak felvétele ugyanis lehetséges már féléves kortól. Ennek alapján feltételezhető, hogy majd a jövőben így alakul a Pfizer által előállított koronavírus elleni oltás beadásának alsó határa. Amerikában már arról beszélnek a szakemberek, hogy 3 éves kortól legyen adható ez a vakcina, és azután a következő lépés legyen az, hogy féléves kortól oltsanak. A védőoltás inaktív, tehát nincs benne kórokozó, sem annak apró része, hanem RNS-t tartalmaz, és ezen molekulák által antitestek termelődnek az emberi szervezetben. Ez egy teljesen új, kitűnő technológia, és a szakorvosok nem tartják kizártnak, hogy a jövőben más, akár már meglévő régebbi védőoltásokat is ilyen módszerrel gyártsanak majd. Lehet különböző – nem szakmai – véleményeket hallani arról, hogy ez a technológia esetleg veszélyes, de ez nem igaz. Egy áttörés lehet ez a módszer a vakcinák gyártásával kapcsolatban, ugyanis így nem kell magát a kórokozót elhalt formájában bejuttatni a szervezetbe.

Az új mutációk megjelenésével tapasztalhatóak-e újabb tünetek? Melyek jelenleg a legjellemzőbb ismertetőjelei a fertőzésnek?

– A delta variánsnál az első tünetek teljesen nem specifikusak, azaz náthára jellemzőek: orrfolyás, fejfájás, esetleg torokfájás. Mivel ezek a tünetek enyhék az első néhány napban, főként a fiatalok nem is fordulnak orvoshoz. Ez esetben a betegség korai szakaszában őket nem diagnosztizálják, pedig izolálniuk kellene magukat, és a velük kapcsolatba lépő személyeknek is házi karanténba kellene vonulniuk. Néhány nap elteltével viszont már komoly szövődményeket okozhat a delta variáns, súlyos tüdőgyulladás alakulhat ki. Ez a mutáció gyorsabban terjed a korábbi koronavírus-variánsokhoz képest, a fertőzőképessége körülbelül 60 százalékkal nagyobb a korábbi alfa mutációtól.

Elmondható, hogy jelenleg leginkább a delta mutáció okoz megbetegedést a fertőzötteknél?

– Szabadkán a Közegészségügyi Intézet végzi a PCR-tesztelést, amelyből sajnos nem állapítható meg, hogy melyik mutációról van szó. Országos szinten egy olyan intézmény létezik, amelyben kimutatható, hogy melyik variánst kapta el az adott beteg – ez pedig a belgrádi Torlak. Minden országban van egy ilyen központi intézmény, amely részletesen foglalkozik a fertőzést okozó mutációkkal, és a pillanatnyi adatok alapján a fertőzöttek körülbelül 90 százaléka a delta variánst kapta el, és hamarosan már valószínűleg 100 százalékban ez a mutáció okozza majd a megbetegedéseket.

Az egészségügyi intézményekben van elég vakcina mindenki számára?

– Igen, legtöbb Sinopharm- és Pfizer-vakcinából van. Folyamatosan érkeznek szállítmányok Szabadkára, amelyekből azoknak is biztosítani tudják az oltást, akik már a harmadik dózist vennék fel. Azok a személyek, akik a második dózist 6 hónapja vették fel, már megkaphatják a harmadik oltást. Azok, akik még nem vették fel sem az első, sem a második oltást, de úgy döntenek, hogy igénylik, számukra is akad elegendő vakcina. Dr. Nebojša Bohucki elmondta továbbá, hogy nagyon sok védőoltás van, hatalmas mennyiségek állnak a lakosok rendelkezésére. Egyik szempontból ez jó hír, hiszen minden polgár hozzájuthat minden szükséges dózishoz. Másik szempontból viszont sajnos azért maradt ilyen sok vakcina, mert a vártnál kevesebben veszik fel. Ami a keresletet illeti, legtöbben a Pfizer- vagy a Sinopharm-oltást szeretnék felvenni. Harmadik helyen áll a Szputnyik, negyedik az AstraZeneca, amelyet alig kérnek a polgárok, mivel elterjedtek olyan információk, hogy ez az oltás nem megfelelő minőségű, pedig ez nem igaz. Sokmillió ember megkapta az AstraZeneca oltását, legjobb példa az Egyesült Királyság, ahol a legtöbben ezt kapták, és nem tapasztaltak mellékhatásokat. Viszont sok laikus ember kitalál nem hiteles történeteket, és ezzel próbálnak másokat lebeszélni egy-egy vakcinatípusról.

Milyen szempontok alapján döntik el, hogy ki melyik oltást kaphatja?

– Amikor januárban elindult az oltási kampány Szerbiában, akkor úgy döntöttek a szakorvosok, hogy 4 védőoltás lesz elérhető mindenki számára, és szabadon választhatnak a lakosok, hogy melyiket szeretnék felvenni. Lehet, hogy ez kicsit komolytalannak tűnik olyan szempontból, hogy azok, akik nem jártasak az egészségügyben, mégis hogyan hozhatnak meg saját maguk – szakorvosi ajánlás nélkül – egy ilyen döntést. Azt viszont fontos elmondani, hogy mindegyik védőoltás megfelelő és hatékony. Legtöbbször elég a védettséghez 2 dózis felvétele, esetleg 3, vagy nem kizárt a jövőben a 4. adag szükségessége – de ez még a járvány további alakulásától függ. Egyik védőoltásra sem lehet azt mondani, hogy rossz. Kizárólag az a rossz, ha nem veszik fel valamelyiket, és így védtelenek maradnak a fertőzéssel szemben. Ha valaki már megkapta mindkét dózist, a harmadik oltás esetében ugyancsak saját maga döntheti el, hogy melyiket szeretné: ugyanazt vagy pedig egy másik gyártóét. Szabadon kombinálható, hogy mit szeretnének harmadikként felvenni. A döntés, mondhatni, többnyire szimpátia kérdése: vannak, akik a nyugati vakcinákban bíznak, míg mások előnyben részesítik a kínait vagy az oroszt. Talán ezért is jó, hogy négyféle vakcina közül választhatnak, mert ha csak egy lenne, biztosan akadnának olyanok, akiknek az a konkrét típus nem tetszene, és pontosan azért nem akarnák felvenni. Így viszont szabadon dönthetnek, és javasolják a szakemberek, hogy minél előbb vegyék fel valamelyiket, hiszen sokkal jobb védetten belépni az újabb hullámba.

Mellékhatások ritka esetben jelentkeznek oltás után. Ha viszont mégis, akkor melyek ezek?

– Pfizer-vakcina felvétele után jelentkezhetnek influenzaszerű tünetek. Az oltás napján és másnapján lehetséges láz vagy fejfájás. Ezek az enyhe tünetek leginkább a második dózis után léphetnek fel, de nem mindenkinél fordulnak elő. A járványügyi szakorvos elmondása szerint az jó jelnek számít, ha jelentkezik valamilyen enyhe oltási reakció, hiszen ez azt jelenti, hogy az ember immunrendszere reagál és harcol, azaz megindul az antitestek termelése. Ezektől az esetleges gyenge mellékhatásoktól azonban nem kell félni. Ha valakinél kialakul láz vagy fejfájás, bevehet erre alkalmazandó gyógyszert, hiszen ez mindenkinél található otthon. Enyhe tünetekkel nem kell orvoshoz fordulni, mivel ezek teljesen normális reakciók. Komolyabb mellékhatásokat eddig nem regisztáltak, nagyon ritka esetben alakulhat ki valamilyen allergia, például bőrkiütések formájában. Ez esetben, ha például első dózis után jelentkezik ilyen tünet, nem jelenti azt, hogy az oltott személy nem kaphatná meg a másodikat. Súlyos oltási reakció esetében orvosokból álló bizottság dönt arról, hogy kaphat-e a polgár újabb oltást, de az Észak-bácskai körzetben nem volt erre példa. Több tízezer oltást adtak be már Szabadkán és a környékén, ami 43 százalékos átoltottságot eredményez. Ez alacsonynak számít, ugyanis remélték, hogy legalább 70 százalékos védettséget tudunk elérni. Már akadnak olyan nyugati országok, amelyek védettség szempontjából bőven 70 százalék felett járnak. A fiatalok viszont világszerte kevesen oltatják be magukat, esetleg utazások miatt döntenek amellett, hogy felveszik valamelyik vakcinát. Szerbiában akkor ugrott meg kicsit a fiatalok érdeklődése az oltások iránt, amikor ezért 3000 dinárost juttatást kaptak, de ennek ellenére sajnos még mindig nagyon alacsonynak számít a védettségi arány.

A kiskorúak hogyan juthatnak hozzá a védőoltáshoz?

– A 16-tól 18 éves korosztályba tartozó fiatalok szülő nélkül elmehetnek a választott orvosukhoz, akitől bizonylatot kapnak a vakcina felvételéhez, amivel egyedül elmehetnek az oltási pontra. Az esetükben nem szükséges sem a szülő jelenléte, sem az aláírása. A 12–15 éves korosztálynál a gyerekeknek a szülővel karöltve kell elmenniük a választott gyermekorvosukhoz. Az itt kapott bizonylattal a gyermeknek és a szülőnek együtt kell elmennie az oltási pontra, ahol a szülőnek kell alárnia, hogy engedélyezi a gyermeke számára a vakcina felvételét. Azoknak, akik már betöltötték a 18. életévüket, elegendő, ha egyből valamelyik oltási pontra mennek, azaz nem szükséges semmilyen előzetes elektronikus úton történő bejelentkezés vagy regisztráció, ugyanis mindenki számára megfelelő mennyiségben áll rendelkezésre vakcina.

GILIJÁN Norina

Dr. Nebojša Bohucki szerint komolyabb mellékhatásokat eddig nem regisztáltak (Fotó: Giliján Norina)

Az interjú a Családi Kör hetilap szeptember 9-i számában jelent meg.