Már jó ideje foglalkoztatja a közvéleményt az évtizedekkel eltűnt újszülöttek ügye: a szülőket képviselő egyesületek állítása szerint több ezer babát hamisan nyilvánítottak holttá. Az esetek leginkább a nyolcvanas és a kilencvenes évekbe nyúlnak vissza, a belgrádi Eltűnt Csecsemői Egyesületnél azt állítják, hogy az első feltételezett emberrablásokat még az ötvenes években jelentették. Ezek a szervezetek több alkalommal is hangsúlyozták, hogy a gyanú szerint a babákat eladták, írja riportjában a nova.rs.
A gyanújuk szerint az érintett gyermekeket Nyugat-Európában adták el, több ezer szülő pedig azt állítja, hogy az orvosok azt mondták nekik, kisbabájuk hirtelen halált halt a születését követő egy vagy két napban. Az egyesületnél állítják, hogy a szülőknek nem tették lehetővé, hogy megnézzék gyermekük holttestét, és csak ritka esetben adták át azt a szülőnek, akik, mint állítják, komolyan kételkedtek és még a mai napig is kételkednek abban, hogy az ő kisbabájukról volt szó.
„A szülők zavarodottan nézték a gyermekük orvosi papírjait és csodálkoztak az adatokon – nem egyezett a fej körmérete, az egészségesen született gyermek egy-két nappal később meghalt, méghozzá súlyos diagnózis következtében. Az újszülöttek eltűnését követően sokuk dokumentumai is eltűntek, mert az épületekben éppen árvíz volt“, olvasható az egyesület közleményében.
A Nova.rs-nek Aleksandar Đorđević ügyvéd nyilatkozott, aki 11 családot képvisel, és elmondta, hogy nyílt titok, hogy a nyolcvanas és kilencvenes években nagy számú gyermek tűnt el az újszülött osztályokról, azzal a magyarázattal, hogy elhunytak.
„Főként koraszülöttek, vagy pedig valamilyen testi hiányosságuk miatt, állítólag néhány nappal később elhunytak az inkubátorban. Egy igen tiszta sablon alapján történtek a dolgok – nagyon sok ikerterhességből az egyik gyermek tűnt el. Úgy gondoljuk, hogy az orvosok úgy voltak vele, hogy a szülők el lesznek foglalva a még élő gyermekkel és nem fognak sokat kérdezősködni. Talán egyeseknek még az a magyarázat is elfogadható volt, hogy a kórház temeti el a testet. Úgy véljük, hogy egy jól kidolgozott taktikáról volt szó, és egy esetleges megfigyelésről is, amely alapján kiválasztották a babákat. Egyszerűen hihetetlen, hogyan tud évtizedeken ez a gépezet, amelynek nagyon sok láncszeme kell, hogy legyen, működni anélkül, hogy hiba történjen. Ezért úgy gondoljuk, hogy az állam fedezte ezeket a cselekményeket“, mondta Đorđević a Nova.rs-nek.
Ebben az ügyvédi irodában a legrégebbi esetük 1972-re nyúlik vissza, míg a legfrissebb 2002-ből ered.
Đorđević néhány megrázó nyilatkozatot is megosztott a portállal, ahol az édesanyák visszaemlékeznek arra, mi is történt a szülés ideje alatt, vagy az azt követő napokban.
„Van olyan esetük, amikor a nőt arról győzködik, hogy csak egy gyermeket szült, miközben tudta, hogy ikreket várt. De olyan is, hogy a szülők katonai behívót kapnak az elhunyt újszülött nevére, de olyan történetet is meséltek, hogy egy fiú felismerte az ikertestvért, akinek a halott testvérével ő egy időben együtt járt”, nyilatkozta Đorđević.
Az ügyvéd elmondta, hogy egy esetben egy család megtalálta állítólag a fiát, az államtól pedig 10.000 euró kártérítést kapott. Erre a kártérítésre mindenki jogosult, ha bebizonyosodik, hogy eltűnt, vagy állítólag elhunyt gyermek él.
„Ha kicsit visszatekintünk láthatjuk, hogy éppen ennyi, vagyis 10.000-15.000 márka volt az ára egy-egy újszülöttnek, amit a szerbiai kórházakból választani lehetett”, mondta Đorđević.
„Ez egyfajta csapda az állam részéről, hiszen pénzt ad, ezzel kikerüli a felelősséget. De milyen alapon fizet kártérítést, ha nem is szerepel félként a peres ügyben? Hogy még abszurdabb legyen a helyzet, a kártérítésre azok is jogosultak, akik nem találják meg gyermeküket. A bíróság hoz egy döntést, miszerint nem bizonyítható, hogy eltűnt a gyermek, és a család megkapja a kártérítést. Ezzel az állam mossa kezeit.“
Az ügyvéd a kérdésre, miszerint mit szeretnének elérni ezek a szülők, hiszen gyermeküket visszakapni biztosan nem fogják, ugyanis felnőtt emberekről van szó, azt mondja, a legtöbben megelégszenek a ténnyel, hogy él, hogy milyen ember lett belőle. De az is fontos tény, hogy esetleg valóban elhunyt, ilyenkor fontos a tisztességes temetés, és hogy ez hol történt meg.
„A legtöbbször azt mondják ezek a szülők, hogy a templombalépéskor ők az élőkért és a holtakért is gyertyát gyújtanak. Ez a bizonytalanság az, amit nem lehet pénzzel soha felülírni”, mondja az ügyvéd.
Illusztráció (Pixabay)
