Lassan már csak órákban mérhető a német választásokig – vasárnapig – hátramaradó idő. Nemcsak szövetségi szinten, hanem két tartományban, Berlinben és Mecklenburg-Nyugat-Pomerániában is új parlamentet választanak.  Sok választópolgár már korábban leadta szavazatát – levélben. Lássuk, hogy állnak a pártok, hogy állnak a legfőbb jelöltek a választások előtti utolsó napokban!

Az Allensbach Demoszkóp Intézet a Frankfurter Allgemeine Zeitung felkérésére végzett felmérése szerint a válaszadókat nem győzték meg a legfőbb jelöltek, és még nem tudni, melyik párt lesz képes kormányt alakítani szövetségi szinten. Ez talán arra utal, hogy a német választópolgárok csupán kisméretű változásokat akarnak.

A választóknak nehezebb dolguk van, mint valaha

A felmérések szerint egészen a közelmúltig öt német szavazópolgárból kettő, azok közül, akik szavazni szándékoznak, még nem döntötte el, kire adja voksát. Az említett felmérés szerint az idén sok szavazó csak az utolsó pillanatban fogja meghozni döntését. Négy évvel ezelőtt a szavazók 65 százaléka – 2013-ban még 76 százaléka – már két-három héttel a nagy nap előtt tudta, kire szavaz. A választásra jogosultak 87 százaléka kíván szavazni, 72 százaléka pedig „biztos” abban, hogy ezt meg is fogja tenni.

A szeptember első hetében megkérdezettek 63 százaléka azzal magyarázta dilemmáját, hogy sem Olaf Scholz-ot, sem Armin Laschetet, sem pedig Annalena Baerbockot nem tartotta megfelelőnek. Ma viszont a polgárok 67 százaléka Scholz-ra szavazna, míg Laschet 29, Baerbock pedig 26 százalékra számíthat.

Hogy állnak a pártok?

Az utolsó felmérések szerint az SPD 25 százalékot várhat, a CDU/CSU 21-et, a Zöldek 14-et, az FDP 11-et, míg a Die Linke (Baloldal) 7 százalékot..

Ez persze azt jelenti, hogy egyik párt sem számíthat önálló kormányalakításra. Ezért felmerül a kérdés, hogy milyen koalíció várható.

Az összes elképzelhető koalíció közül a legkevésbé népszerű a vörös-zöld-vörös baloldali szövetség (SPD-Zöldek-Balpárt). Ezt a koalíciót a megkérdezettek 43 százaléka elutasítja. A fekete-zöld (CDU/CSU-Zöldek) koalíciót 28 százalék, a vörös -zöldet (SPD-Zöldek) és a fekete-sárgát (CDU/CSU-FDP) 26 százalék, a „jamaikai” változatot (fekete-zöld-sárga – mint a jamaikai zászló színei – vagyis CDU/CSU-Zöldek-FDP) pedig a szavazók 25 százaléka utasítja el. A „jelzőlámpa” koalíció (SPD-Zöldek-FDP) a szavazók 22 százalékának nem tetszene, az Unió és az SPD által létrehozott új koalíció a szavazók 21 százalékának felelne meg. A legnépszerűbb kormány az Unióból, az SPD-ből és az FDP-ból álló „igazi német koalíció” lenne. Ez azonban iillúziónak tűnik.

A megkérdezettek szerint a legerősebb koalíció az SPD-Zöldek-FDP lenne 25 százalékkal, valamint az SPD-Zöldek-FDP koalíció, 24 százalékkal. De ezek sem lennének elég erősek arra, hogy további párt nélkül alakítsanak kormányt.

Egy koalíció létrehozását megnehezíti a partnerek közötti különbség. A Balpárt például elutasítja a technokrata és liberális gazdaságpolitikai elveket, az EU integritása azonban nem a párt kormányzati szerepvállalásán múlik. Viszont megregulázná a német hadiipart, hogy az ne adhasson el fegyvereket antidemokratikus államoknak. Ezenkívül megtiltaná a német hadsereg bevetését az ország határain kívül. A Balpárt ellen az is szól, hogy a párt egyik társelnöke, Janine Wissler nem olyan régen még egy trockista mozgalom tagja volt.

A gazdaság szerepe a választásokon

A választások során természetesen felmerül a kérdés, hogy mi érdekli a választópolgárokat.

Az első helyen a gazdaságpolitika szerepel. „Több kormányzást és több gazdasági irányítást, vagy több magánkezdeményezést és nagyobb versenyt akarunk-e?” – teszi fel a kérdést Justus Haucap, a düsseldorfi egyetem tanára. Dominika Langenmayr, a müncheni Ludwig Maximilian egyetem tanára óvatos: „Mivel sokféle koalíció lehetséges, ezen a ponton nehéz megjósolni, milyen irányba fog haladni a gazdaságpolitika” – mondja. Nem világos, hogy a különböző pártprogramokat hogyan öntenék közös kormányprogramba, különösen egy hárompárti koalíció esetén. „Ha az Unió még mindig megbízható képviselője lenne a piacgazdaság politikájának, akkor a különböző koalíciók gazdasági hatásaival kapcsolatos előrejelzések könnyebbek lennének” – állítja Jan Schnellenbach, a Cottbus-Senftenberg Egyetem tanára, és hozzáteszi: „Sajnos az Unió már nem tölti be ezt a szerepet.”

A gazdaságpolitika mellett a környezetvédelem is szerepet játszott a választási kampányban. Érdekes módon azonban a szexuális bántalmazás szinte semmilyen jelentőséget nem nyert. Igaz, az SPD támogatni kívánja a védelmi koncepciókat a napközi otthonokban, iskolákban és az ifjúsági intézményekben, független jogvédők kinevezését állami szinten, valamint a gyermek- és ifjúságvédelem szabványait a digitális térben. A CDU pedig az elkövetőkkel szembeni büntetések szigorítását támogatja.

Scholz feltételei: magasabb minimálbér és adókulcs

Lássuk, mit javasolnak a kancellárjelöltek.

Olaf Scholz, az SPD kancellárjelöltje az óránként 12 eurós minimálbér bevezetését ígéri. Ha ő lesz a kancellár, a nyugdíj stabil marad és a nyugdíjkorhatár nem emelkedik tovább a jelenlegi 67 évről. Ugyanakkor egy interjúban bejelentette az adóemeléseket. A felső adókulcsot 42 százalékról 45 százalékra emelné.

A hétvégén Scholz „Megfizethető lakhatás” programot mutatott be. A következő néhány évben 400 ezer új lakás építését tervezi, amelyek egynegyede állami finanszírozással történne.

A CDU eddigi egyik legnehezebb választási kampányát Armin Laschet vezeti. Nincs könnyű dolga, mert pártprogramja nagyon általános: alacsony munkanélküliség, társadalombiztosítás, gazdasági növekedés és magasabb bérek, jó és biztonságos munkahely tisztességes fizetéssel, rugalmas munkaidő és az alkalmazottak jogainak megvédése.

A Zöldek kampánya egyszerű: ökológia, szociális biztonság, demokrácia és az EU megerősítése.

Sokkal több a levélszavazó

A választások napja előtti héten meredeken megugrott a levélszavazatok száma, különösen a nagyvárosokban. A Welt am Sonntag című hetilap felmérése szerint Frankfurt am Mainból és Brémából kétszer annyi levélszavazatot küldtek be, mint a legutóbbi szövetségi választások alkalmával. Más nagyvárosokban –Düsseldorfban, Münchenben és Berlinben is – lényegesen többen szavaztak levélben. Országos szinten a levélszavazatok aránya idén 40 százalék, míg néhány évvel ezelőtt 28,6 százalék volt.

A Die Welt című napilap szerint a postán szavazók aránya Rajna-vidék-Pfalz-ban a legmagasabb: 41 százalék. Észak-Rajna-Vesztfáliában a szavazásra jogosultak 29,5 százaléka kérte eddig levélben a szavazást. 2017 -ben ez az arány még 17 százalék volt.

Tartományi válaszátsok is lesznek

Mecklenburg-Nyugat-Pomeránia lakossága vasárnap nemcsak új Bundestagot, hanem egy új Landtagot is választ. Michael Sack, a CDU jelöltje Manuela Schwesig (SPD) ellen lép fel. Az SPD 1998 óta vezeti a kormányt Schwerinben, a CDU pedig 2006 óta kisebbik partnere. Manuela Schwesig miniszterelnöknek jó híre van és minden közvélemény-kutatás szerint nagy győzelem előtt áll. Itt az SPD 39 százalékra, az AfG 16, a CDU 14, a Balpárt 11, míg a Zöldek 7 százalékra számíthatnak.

A berliniek szintén helyi képviselőházi választásokon is szavazhatnak. Ezenkívül a fővárosi polgárok részt vehetnek a Deutsche Wohnen népszavazáson is, amelynek célja olyan ingatlancsoportok államosítása, amelyek több mint 3000 lakással rendelkeznek.

Az SPD jelenlegi, kormányzó polgármestere, Michael Müller már nem indul; karrierjét a Bundestagban akarja folytatni. Utódja szintén az SPD jelöltje, Franziska Giffey. Neukölln korábbi polgármestere májusi lemondásáig szövetségi családügyi miniszter volt, a doktori disszertációjában talált plágium miatt azonban lemondott. Sok berlini kíváncsi arra, vajon képes lesz-e Giffey érvényesíteni elképzeléseit a pártjában a választások után, mert a berlini SPD nagy része politikailag balra áll tőle.

A felmérések szerint Berlinben az SPD vezet 39 százalékkal, őt követi az AfG 16, a CDU 14, a Zöldek 7 és az FDP 5,5 százalékkal.

Utolsó fontolgatás a vasárnapi német választások előtt: Scholz (SPD), Baerbock (Zöldek) és Laschet (CDU/CSU) plakátja előtt állt meg egy biciklis (Fotó: Independent)