„Lélekben készülünk a jövő évre, merthogy sok választási megmérettetés lesz itt Szerbiában is: nemzeti tanácsi választások is tartanak, és Magyarországon is lesz egy parlamenti választás. Ha van valaki, aki számára nem mindegy, hogy a magyarországi választásoknak mi lesz a végkifejlete, akkor az a határon túli magyar közösségnek az összessége”– mondta Pásztor István a Szabadkai Magyar Rádió (magyarul Pannon 2) vendégeként. A tartományi parlament és a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke hozzátette, nem foglalkoznak azzal, hogy a Szerb Haladó Párt aktivistái már járják az utcákat, ők a közösségi rendezvények szervezésével végzik a véleménykutatást, és majd a jövő év elején kezdődik teljes kapacitással a választási kampány.

Arra a kérdésre, hogy a jövő évi választásokon a VMSZ egyedül szeretne indulni, vagy esetleg közös listán más pártokkal, Pásztor azt felelte, hogy ezzel kapcsolatban nem hoztak még semmiféle döntést, mivel ez a kérdés nem is szerepeltek még a napirendén. Érdekes, hogy Pásztor ezúttal nem hangsúlyozta ki, a választások után minden szinten folytatják az együttműködést a Szerb Haladó Párttal, helyette azt mondta, hogy

„a választásokat követően olyan megállapodásokat próbálunk kötni, amelyek a választási célkitűzéseink megvalósítását eredményezhetik. Ez most is az alapállásunk. Az egészen biztos, hogy a jövő évi választás az sok szempontból más lesz, mint amihez az elmúlt 10-15-20 évben hozzászoktunk, a tétje is más. Az azt követő négyéves időszak szempontjából is más lesz a tétje, ezért azt gondolom, hogy ezt külön kell majd mérlegelnünk.”

A szerb nyelv közéletben történő használatáról és a cirill írásmód megóvásáról szóló törvény elfogadásával kapcsolatban a VMSZ elnöke elmondta, hogy három módosítási javaslatot is beadtak, amelyeket el is fogadott a parlament, de szerinte kár volt egyeseknek aggódniuk, mert ez a törvény a szerb nyelvre vonatkozik, nem pedig a kisebbségek nyelvére, ezért arra nem is lehetett volna alkalmazni. a szerb közösségnek jogában áll eldönteni, hogy ő a saját nyelvével, annak az írásmódjával mit kíván tenni, hogy kívánja ezt legrészletesebben és önmaga számára legjobb módon rendezni. Ebbe azt gondolom, hogy nekünk nem kell beavatkoznunk. Az, ami számunkra fontos, hogy a mi jogaink, a magyar nyelv használatára, alkalmazására vonatkozó jogaink ne sérüljenek.

– A szerb közösségnek jogában áll eldönteni, hogy ő a saját nyelvével, annak az írásmódjával mit kíván tenni, hogy kívánja ezt legrészletesebben és önmaga számára legjobb módon rendezni. Ebbe azt gondolom, hogy nekünk nem kell beavatkoznunk. Az, ami számunkra fontos, hogy a mi jogaink, a magyar nyelv használatára, alkalmazására vonatkozó jogaink ne sérüljenek – mondta Pásztor, aki a jövő évi népszámlálással kapcsolatos kérdésre azt felelte, hogy „biztos vagyok benne, hogy lesznek olyanok, akik vajdaságinak fogják vallani magukat. Mindenkinek szíve joga, hogy olyan nemzeti identitásúnak vallja önmagát, amilyennek akarja. A múltkori népszámláláson voltak például marslakók, eszkimók. Ez persze azért volt, merthogy lázadásként az emberek ezt nyilatkozták önmagukról. Ami számunkra nagyon fontos, és ezúton is szeretném most először kihasználni erre az alkalmat, hogy megkérjem az embereket, hogy vegyenek részt a népszámláláson, szánják rá az időt, válaszolják meg a kérdéseket, és vállalják a magyarsághoz való tartozásukat.”

Orosz Ildikó műsorvezető megemlítette, hogy többen is jelezték, a többségében magyarok lakta településeken nincsenek kiírva az útjelző táblákon a helységek nevei, amire Pásztor azt válaszolta, hogy szerinte ez nem felel meg a valóságnak.

– Az lehet, hogy panaszkodnak, de tessék végigmenni az utakon, és tessék megnézni a helységneveknek a tábláit. Ez nemcsak az útjelző táblákra vonatkozik, hanem mondjuk az utcanév táblákra is, és minden egyéb más táblára. Továbbra is jogunkban áll kiírni, kiíratni és látni és láttatni a magyar helységneveket. Sőt, a nemzeti tanácson keresztül nekünk jogunk van a saját településeink nevét is meghatározni, és ezt utána a törvény ugyanúgy védi, mint akármelyik másik településnek a nevét – válaszolta Pásztor, aki aztán hozzátette, önmagában az, hogy a törvény lehetőséget teremt arra, hogy mi a saját közegünkben a magyar nyelvet használjuk, az csak akkor jelent realitást, ha mi valóban ezt használjuk.

– Kanizsán, Zentán, Szabadkán, Palicson és máshol érvényes az a jogszabály, amelyik szerint magyarul is ki kell írni például a cégeknek a nevét, vagy egyéb más információkat, azonban ezzel kapcsolatban valóban nekünk van még tennivalónk. Az önkormányzatoknak és mindenki másnak rá kell vennie a cégvezetőket arra, hogy ne csak cirillül írja ki azt, hogy apoteka, hanem írja magyarul ki, hogy gyógyszertár – felelte Pásztor.

A szerb-koszovói határon érezhető feszültséggel kapcsolatban elmondta, hogy nem kell tartani fegyveres konfliktus kirobbanásától. A VMSZ elnöke számára az elképzelhetetlen kategóriába sorolható, amit az albán, illetve a koszovói kormány művelt a rendszámtáblákkal kapcsolatban, mivel szerinte ez nem a tábláról szól, hanem a feszültséggerjesztésről.

– Szerbia az ottani szerb közösségnek az érdekeit kell, hogy képviselje, és szerintem ez a világ legtermészetesebb dolga. Amit látok és tapasztalok, hogy ezt mértékkel teszi, és nem gondolom, hogy minimális veszély is fenyegetne a konfliktushelyzet kirobbanásával kapcsolatban – mondta a tartományi kormány elnöke, aki nemrég ismét fogadta a vajdasági magyar színházak vezetőit, s ezzel kapcsolatban azt írta, hogy egy tartalmas, jó hangulatú beszélgetésen van mögöttük.

– Lassacskán kezd oldódni a hangulat, és azt látom, nem lesz igazuk azoknak, akik abban reménykedtek, hogy újra fellángol a csatározás a színház, illetve színházak és a politikum között. Azok, akik pár évvel ezelőtt ezt a helyzetet kirobbantották és folyamatosan fűtötték annak érdekében, hogy szétzilálják itt a közösségi mindennapokat, azoknak úgy tűnik, hogy ma nincs akkora befolyásuk, és a színházi világban sincsenek meg azok a befolyásos szereplők, akik ebben a partnereik lehetnének. Egy új helyzet jött létre, egy olyan helyzet, amikor egymást elfogadva megpróbálunk mindenki számára feladatokat hordozó stratégiákat megfogalmazni – közölte Pásztor, aki azt is elmondta, hogy valamikor március, áprilisra készül el a stratégia, ami nemcsak a színházi, hanem a művelődéssel kapcsolatos általános stratégia lesz, amit a közvitát követően a Nemzeti Tanácsnak kellene elfogadnia, ami után az elkövetkező négy-öt évben a színházi emberek, a politika, és elsősorban a közönség is tudja majd, hogy melyik színházban mit adnak elő, melyik színház milyen jellegű lesz, milyen lesz az arculata.

Pásztor István (Fotó: Pannon RTV)