A szerb állampolgárok átlagosan 550 eurót kerestek idén júliusban, vagyis többet, mint a montenegrói, bosznia-hercegovinai, észak-macedón és albán lakosok, és kevesebbet, mint a horvátok, szlovénok, bolgárok és románok.

“A minimálbér ma 300 euró Szerbiában, 2013-ban csupán 159 euró volt. Belgrádban az átlagfizetés 700 euró, Szerbiában 560. Most mi vagyunk az elsők a régióban” – mondta Vučić.

Habár Horvátország, Szlovénia és a keleti szomszédok igyekeznek felzárkózni a többi uniós országhoz a fizetéseket illetően, Szerbia továbbra is csak az unióhoz még nem csatlakozott nyugat-balkáni országok között rúghat labdába.

“Amilyen szegény a régió, olyan a régió vezető országa is” – mondja Saša Đogović közgazdász, és kifejti, hogy ahhoz, hogy a Nyugat-Balkánon nálunk a legmagasabb az átlagfizetés, a számos beruházás, a minimálbérnövekedés és az állami szektor bérnövekedése is hozzájárul.

A közgazdász felhívja a figyelmet a júliusi medián fizetésre, ami 49.990 dinár volt, azaz, a lakosság fele ez az összeg alatt keresett, ami a szakember szerint nem kielégítő életszínvonalról tanúskodik.

“A támogatásokat túlnyomórészt az olcsó munkaerőt kereső külföldi befektetők kapják. Amennyiben a képzettebb munkaerőt kereső befektetők kapnák a több támogatást, az növelné az átlagbérek szintjét a magánszektorban, valamint a népesség életminőségét is” – hangsúlyozza Đogović.

Habár Szerbiában az átlagfizetés magasabb, mint a nem uniós nyugat-balkáni szomszédainál, a megélhetési költségek is magasabbak, mint a felsorolt országokban.

A szerbiai megélhetési költségek még Romániáét és Bulgáriáét is lekörözik, hiszen például Romániában olcsóbb az élelmiszer, Bulgáriában pedig kedvezőbb áron vásárolhatunk  ruhát és cipőt, mint Szerbiában, ahol ezen termékek árai megközelítik a 2500 eurós átlagfizetésű Németországban tapasztalható árakat.

A Numbeo világstatisztikai adatbázis szerint Szerbia a 32. legdrágább ország a megélhetés és alapszolgáltatások költségeinek tekintetében.

Összehasonlításképp, míg egy 85 négyzetméteres szerbiai lakásban havonta átlagosan 129 euróba kerülnek az alapvető szolgáltatások, addig Albániában ugyanez 70 euróba kerül.

A fizetések reális növekedése mellett az árfolyam is befolyásolja a fizetések euróhoz képest történő mozgását – mondja Milojko Arsić professzor.

“Az  árfolyammal mérve a hazai fizetések jóval nagyobbak, mint amikor a bérek vásárlóereje szerinti reális növekedést vizsgáljuk. Az árfolyam évek óta stabilan áll, de a reálbérek mindeközben csökkennek. Igaz, a polgároknak az a fontosabb, hogy a vásárlóerő mennyivel növekszik. Növekszik az, de lassabban, mint a bérek. Ezért kell a termelést növelni, hiszen az a vásárlóerőt is növeli” – hangsúlyozza a Danas beszélgetőtársa.