Az elmúlt napokban a német választások eredménye és azok nemzetközi következményei álltak a külföldi elemzők figyelmének középpontjában – de erről mi már rendkívüli lapszemlével számoltunk be. Talán még ennél is érdekesebb az, hogy a világ különböző pontjain egyre inkább szorít a cipő: A Brexit miatt szűkül a kínálat az Egyesült Királyságban. Két héten belül fizetésképtelenné válhat az Egyesült Államok, ha a Kongresszus nem emeli az állami adósságplafont. Kínában energiahiány ütötte fel a fejét. A kommunisták győztek  Grazban, Babiš vezet a cseh választásokon, és a svédek is új miniszterelnököt várnak..

Tetszettek volna nem kilépni…

Nagy-Britanniában ellátási problémák vannak. A londoni The Guardian c. napilap ezt így magyarázza:

„A benzinkutaknál látható sorban állás sosem jó kép egy kormány számára. Ez a jelenség különösen rossz egy járvány idején, amikor már rengeteg embernek van oka aggodalomra. Nyilvánvaló, hogy a londoni kormány nem tudja, hogyan kell megoldani azokat a problémákat, amelyek létrejöttéhez hozzájárult. A Brexit az egyik fő oka annak, hogy kevés a teherautó-sofőr, ami sok gondot okoz. A miniszterek azonban figyelmen kívül hagyták a közlekedési ágazat ismételt figyelmeztetéseit, mert feltehetően úgy vélték, hogy a kormányfő ígérete (»valami majd összejön«) azt jelenti, hogy az valóban be is fog következni. Az embereknek azt mondták, hogy a kormány végrehajtotta a Brexitet, és ezáltal új lehetőségeket fog teremteni a brit munkavállalók számára. Előrelátható volt azonban, hogy ez nem válhat be.”

A bécsi Der Standard c. lap is ezzel foglalkozik:

„Százezrek sorakoztak kilométereken át az ország benzinkútjai előtt, és a gyorsan kiürülő pumpák előtt verekedések törtek ki. »Értelmetlen pánik« – állítja teljes egyetértésben Boris Johnson kormánya és az olajtársaságok kara, hisz benzinből van elég mindenki számára. A nyilvánosság okolása azonban nem sokat segít, ha a lakosság szemében hiányzik a döntő fontosságú tényező: a kormány szavahihetőségébe vetett bizalom és a válsághelyzet megoldásának hite. Johnson és szűkebb környezete a mai napig hallgat a nyilvánvaló tényekről: az elmúlt 50 év legnagyobb bel- és külpolitikai felfordulása jelentős gazdasági rombolást eredményezett, amit a legjobb esetben is csak ideiglenesen lehet korlátozni.”

Binden ismét szorítóba került

A Washington Post az Egyesült Államok közelgő fizetésképtelenségét elemzi:

„Az elnök és demokrata szövetségesei most önhibából eredő válságot teremtettek. A demokrata többségnek nincs szüksége a republikánusok szavazatára az adóssághatár megemeléséhez. Ők ellenőrzik a Fehér Házat és a Kongresszus mindkét házát. Van egy [különleges] jogalkotási eszközük is – az ún. költségvetés-egyeztetési eljárás –, amely a republikánus obstrukció ellen is bevethető. Mindössze annyit kell tenniük, hogy a törvényjavaslatba belefoglalják az adósságplafon megemelését, és – hoppá! – a probléma máris megoldódott.”

A tokiói Nihon Keizai Shimbun c. napilap számára is fontos ez az ügy:

„Ha nem emelik meg az adósságplafont, az Egyesült Államok október 18-tól fizetésképtelenné válhat. Ez katasztrofális lenne, ahogy erre Janet Yellen pénzügyminiszter figyelmeztetett. A pénzügyi nehézségek oka a demokraták és a republikánusok közötti állandó vita. De ehhez hozzájárul az is, hogy Joe Biden elnök elvesztette befolyását a pártján belül, és már nem tudja irányítani a bal- és jobboldali demokraták közötti frakcióharcokat. Most pedig a tőzsdék is kénytelenek az amerikai kormány nyomorúságos helyzetére figyelni.”

Energiahiány Kínában

A pekingi Huanqiu Shibao c. napilap is szűkülő ellátásról számolt be:

„A be nem jelentett áramkiesések összeesküvés-elméleteket szültek, ezért fontos, hogy józanul vizsgáljuk meg az okukat. A hiány oka a megnövekedett villamosenergia-igény, amellyel a jelenlegi szénkínálat nem tud lépést tartani. A kőszén továbbra is fontos energiaforrás marad Kínában, amelyet eddig nem lehetett megfelelő módon kiváltani nukleáris, szél- és vízenergiával vagy más új energiaforrással. Ezenkívül a járvány miatt a szénbányászatot is leállították.”

Az osztrák kommunisták győzelme Grazban

A prágai Lidové noviny c. napilap az Osztrák Kommunista Párt győzelmére panaszkodik a graz-i önkormányzati választások nyomán:

„Graz városa, Ausztria és az Európai Unió nyugalommal tekint a kommunisták választási győzelmére. Ebben nem látnak semmilyen veszélyt a jogállamiságra. Egy olyan országban, mint Csehország, ahol a kommunisták 1989 ősze előtt totalitárius hatalmat gyakoroltak, a határokon embereket lőttek le, vagy rabszolgaként munkatáborban tartották őket, a kommunizmust viszont másként látják. Ez nem csak ideológiai változás. Ha az EU-ban más kérdésekben egységre van szükség, de a kommunistákhoz való viszonyulásban nincs, akkor megerősödik az az érzés, hogy Európán belül két különböző irányelv létezik.”

Babiš vezet

A populista Babiš továbbra is a választók kedvence Csehországban, írja a pozsonyi Sme c. napilap a jövő heti cseh parlamenti választásokról:

„Nyolc év a politikai életben, négy év miniszterelnökség után Andrej Babiš újabb választási győzelem előtt áll a Cseh Köztársaságban. Hogyan lehetséges, hogy az emberek újra és újra megbocsátják az ilyen populista politikusok hibáit és újra meg újra rájuk szavaznak? Az október 8-9-i cseh választások előtt öt oka van annak, hogy Babiš ANO mozgalma ismét vezető szerepet tölthet be – jelzi a közvélemény-kutatás. Először is, az övé a legjobb választási kampány, másodszor kihasználja a hatalom minden lehetőségét, harmadszor pedig visszaél a médiával, amely korábban hozzá tartozott (és amelyet hivatalosan egy vagyonkezelő alapítványhoz csatoltak). Negyedszer, az ellenzék sok hibát követett el, és ötödször, a modern kommunikációs formák a populisták kezére játszanak. […] Csehországot elárasztotta a koronavírus-járvány, és ott volt a világon az egyik legmagasabb halálozási arány egymillió lakosra nézve. […] Az ellenzék mégsem tudta kihasználni a kormányzati kudarcot, hanem hagyta, hogy a választási kampány során újra ráerőltessék a migráció problémáját. A közösségi hálózatok kora a populistáknak kedvez demagógiájukkal, manipulációikkal és torzításaikkal.”

Andersson lesz Löfven utódja

Svédországban a szociáldemokraták Andersson pénzügyminisztert jelölték a pártelnökségre és így Löfven miniszterelnök utódja lehet. A malmői Skanska Dagbladet c. napilap erről ezt írja:

„Ez azt jelentheti, hogy Svédország hamarosan – első ízben – női kormányfője lehet […] De ami még fontosabb, Svédországnak van egy tapasztalt kormányfője. A szociáldemokratáknak azonban szembe kell nézniük azzal a benyomással, hogy Anderssont csak a neme miatt választották meg. Önéletrajza azonban nem erről szól, és ennyi év pénzügyminiszterség után nem volt szüksége a kvótára.”

A stockholmi Aftonbladet c. még tovább megy:

„Érdekes volt, hogyan mutatkozott be Magdalena Andersson a szociáldemokraták pártvezetésének hivatalos jelöltjeként. Egyszerűnek és türelmetlennek írta le magát, és nyilvánvaló, hogy le akarja zárni azt a politikát, amit elődje, Stefan Löfven hosszú éveken át folytatott. […] Andersson lassan tört felfelé a párton belül, de gyors észjárású és hihetetlenül hatékony egyéniség.”

Kiszáradt brit benzinpumpák (Fotó: ABC)