Szerbia több nagy küzdelem kapujában áll, egyik a jobb életért és a gazdasági fejlődésért folytatott harc, másik az Európai Unióba való bejutásért zajló küzdelem, de ott van a még aktuális Koszovó-kérdés mellett az is, hogy a népességszám évről évre drasztikusan csökken az országban.

Az 1900-as évek eleje óta a tavalyi évben született a legkevesebb gyerek az országban. Míg az ötvenes években Szerbiában átlagosan 160 ezer gyerek született éves szinten, addig a tavalyi évben ez a szám csupán 62 ezer volt.

A statisztikai hivatal szerint ez a trend idén is folytatódik, sőt, augusztus végéig majdnem 40 ezer kisbaba született, viszont a meghaltak száma ugyaneddigre meghaladta a 82 ezret. Ez a negatív tendencia az idei év végére egy közepes méretű város lakosságával csökkenti a népességszámot, és 2030-ra odáig sodorhatja Szerbiát, hogy annak addigra már hatmillió lakosa sem lesz.

– Összehasonlítva a mostani adatokat a járvány előtti, 2019-es számokkal, látható, hogy az élveszületések száma 6,3 százalékkal csökkent, míg a halálozásoké 20 százalékkal növekedett – mondta Goran Penev demográfus a Blicnek, és hozzátette, hogy a természetes fogyás az idei év első nyolc hónapjában 35 százalékkal volt magasabb, mint tavaly, illetve 52 százalékkal haladta meg a 2019-es arányt.

A népességfogyás a kilencvenes évek háborúival kezdődött

A Köztársasági Statisztikai Hivatal demográfiai kutatócsoportjának vezetője, Ljiljana Sekulić elmondta, hogy a második világháború óta 2002-ben haladta meg először a 65 év felettiek száma a 15 év alattiakét, és azóta ez a tendencia folytatódik.

– 1948-tól 1991-ig folyamatos volt a természetes szaporodás, 1992 óta viszont meghaladja a születések számát a halálozásoké, azóta 800 ezerrel többen haltak meg Szerbiában, mint ahányan születtek – figyelmeztet a helyzet komolyságára a demográfiai szakértő, aki szerint a következő húsz évben is hasonló tendenciára lehet számítani.

Sekulić úgy véli, hogy ami még ennél is jobban kihat a népességfogyásra, az az elvándorlás.

2050-re harmadával kevesebben leszünk

Ami a várható lakosságszámot illeti, a Társadalomtudományi Intézet demográfusának, Vladimir Nikitovićnak nem túl optimista az előrejelzése.

– 2030-ra, mire Szerbia csatlakozna az EU-hoz, hatmillió körül lesz a lakosság, a csökkenés 2050-ig valamivel lassabban folytatódna, ekkor már 30,4 százalékkal kevesebb lakosa lesz az országnak, mint ma – hangsúlyozta Nikitović.

Szerinte a teljes népesség csökkenése 2018 és 2050 között a belgrádi régióban 4,5 százalékos lenne, Vajdaságban 27,8 százalékos, a legdrámaibb fogyást Bor környékére jósolták, a szakemberek 75 százalékos népességcsökkenés látnak előre erre a vidékre.

A népességfogyás nem csak Szerbiára jellemző, a szomszédos országok is hasonló problémákkal küszködnek. Az Eurostat előrejelzései szerint 2050-re Románia és Bulgária akár 2,6 illetve 1,3 millió fővel, Magyarország pedig 700 ezer fővel kevesebb lakost tudhat magáénak.

Vučić: Kiürül az ország

A közelmúltban Aleksandar Vučić szerb elnök is megjegyezte, hogy az állam jövője szempontjából igen nagy probléma az alacsony születésszám.

– Elhagyatottak a falvaink, sok település szinte üres, máshol sem annyival jobb, de itt nagyon rossz a helyzet – mondta Vučić.